Szerb katonai küldöttséget fordítottak vissza horvát határőrök a kelet-horvátországi Bajakovo határátkelőtől, mert a horvát hatóságok szerint nem kértek hivatalos engedélyt a belépésre. A horvátok provokációról beszéltek, a szerb elnök pedig felemlegette “a horvát náci múltat”.
A kadétok kiléte
A horvát határőrök szerb kadétokat és a szerbiai katonai akadémia parancsnokát állították meg Bajakovónál.
A feltartóztatott járműben tartózkodó 11 ember Jasenovacba indult a második világháború mártírjainak szentelt megemlékezésre.
A szerbek állítása szerint érkezésüket hivatalos úton bejelentették, beleértve a katonai egyenruhák bevitelét is, ami állításuk szerint “teljesen megengedett a szolgálati szabályzat értelmében”.
A szerbek tettek egy próbát, és azt ajánlották, hogy az egyenruhákat a határon hagyják, és civilként mennek el Jasenovacba, a horvátok azonban nem akarták továbbengedni őket.
A horvátok közölték, hogy a látogatást megfelelő módon kell bejelenteni, erre megvannak az előírások, de ennek a szerbek nem tettek eleget.
Fekete öves szájkaraté
Ami ezután következett, az kezdi a rossz emlékű kilencvenes éveket idézni. Legutóbb akkor volt ilyen gyűlölködő üzengetés a két ország vezetői között.
A szerb elnök azonnal lenácizta a horvátokat, akik szerinte
Aleksandar Vučić szerint “két náci rezsim létezett Európában”.
A szerb elnök Németországra és a világháború idején kikiáltott Független Horvát Államra utalt, amely a náci Németország szövetségese volt, és amely létrehozta a szerbek által “horvát Auschwitzként” is emlegetett jasenovaci tábort.
Vučić szerint a szerb nép a náci német megszállók ellen harcolt, most pedig egyesek azt szeretnék, hogy ne lehessen emlékezni arra, ami történt.
A történelem tovább él
Vučić szerint a horvátok azért viselkednek így, mert a szerbek emlékközpontot szeretnének létrehozni a boszniai szerb területeken. Így akarnak
A szerb elnök azt szeretné, hogy a majdan megépülő emlékközpontot a jövőben
Becslések szerint Jasenovacban mintegy 80-90 ezer ember halt meg, köztük több ezer gyermek. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat is kivégeztek, valamint olyan horvátokat, akik nem értettek egyet a rezsimmel.
A feszültség fokozása
A horvátok nem tértek ki a szerb szájkaraté elől, és az Uchi-waza technikához folyamodtak.
Az ügyben a horvát kormányfő és a horvát elnök is megszólalt.
– mondta Andrej Plenković, horvát miniszterelnök, aki szerint amit a szerbek tettek, az szembemegy a nemzetközi joggal.
Ez Horvátország számára elfogadhatatlan, és ezért a leghatározottabban elítélik.
A horvát miniszterelnök szerint a szerbeknek be kellene tartaniuk a nemzetközi jogot, minden más ugyanis csak “klasszikus politizálási gyakorlat”, és a Horvátország és Szerbia közötti feszültség fokozása.
Idejétmúlt politika
A horvát államfő szerint a szerbek incidenst provokálnak ki Horvátországgal azért, hogy eltereljék a figyelmet a nehéz belpolitikai helyzetről.
Kolinda Grabar-Kitarović azt mondta, hogy ez újabb példája a szerb politika felelőtlenségének és idejétmúltságának.
– jelentette ki a horvát elnök.
Kezdődik az üzengetés
A legsúlyosabb szavak a szerb védelmi minisztertől hangzottak el, de ez csak természetes, mert ilyen esetekben általában nála, vagy külügyminiszter kollégájánál szokott lenni a szerb aduász.
– nyilatkozta Aleksandar Vulin, aki szerint a világ hallgatni fog, de a szerbek nem hallgathatnak.
Vulin azt ígérte, hogy a szerb hadsereg folytatja az emlékezést, és mindig meg fog emlékezni a jasenováci tregédiáról, ami Horvátország és nem a szerbek szégyene.
Andrej Plenković, horvát miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy a határon feltartóztatott kadétok valójában “Vulin tizenegye”, akik megfeledkeztek arról, hogy a szabályok, azok szabályok.
Sírjunk vagy nevessünk?
A horvátok és a szerbek közötti szóváltások akár nevetségesek is lehetnének, ha nem lennének olyan siralmasak, mint amilyenek.
És ha nem váltanák ki a déjà vu érzését.
