Connect with us

Bosznia

MIGRÁCIÓ: Mi volt előbb: az illegális kitoloncolás vagy az illegális határátlépés?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

A migráció a következő időszakban Európa egyik legégetőbb problémája marad. Mivel a Balkán Európa kapuja Ázsia felé, vagy éppenséggel fordítva, a migráció hamarosan aligha szűnik meg. A szellem kiszabadult a palackból, és már nehezen lehet oda visszaparancsolni. Tetszik vagy nem tetszik, ezzel számolni kell!

A kerítés hatása a migrációra

A magyar kerítés megépítését követően a migránsok más útvonalat kerestek, aminek első hatásait Bosznia- Hercegovinában először 2017-ben kezdték érezni.

Azóta kialakult a Bosznia- Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián átvezető útvonal, amely minden érintett országra hatalmas terhet ró, és számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel.

Mivel a kérdésekre nincs válasz, ezért mindenki úgy viselkedik, ahogy jónak látja.

– Abban van egyetértés csupán, hogy az említett országok közül mindegyik szeretne megszabadulni a migránsoktól.

Ez Bosznia- Hercegovinának sikerül a legkevésbé. Lássuk, hogy miért!

Ezerszám érkeznek a migránsok Boszniába

Zoran Galić, a bosznia-hercegovinai határőrség parancsnoka a boszniai szerb Nezavisne Novine című napilapnak, korábban pedig a szarajevói bosnyák Avaznak úgy nyilatkozott, hogy idén már több mint hétezer migránst akadályoztak meg abban, hogy illegálisan belépjenek az országba.

A Nezavisne Novine internetes oldalának beszámolója szerint a 7650 megakadályozott határátlépésre több ezer sikeres illegális határátlépés jut, mert a határőrségnek nincs elég embere arra, hogy hatékonyan védje meg az országot a migránsoktól.

Galić szerint az általa vezetett szervezetnek már évek óta “bonyolult helyzettel” kell megküzdenie.

– Az állami szervektől nem kapnak jelentősebb támogatást, a migránsválság ugyanakkor napról napra nagyobb méreteket ölt.

A legfrissebb adatok szerint 2018 januárja óta mintegy 36 ezer illegális migráns lépett be Bosznia- Hercegovinába, amiből több mint 7 ezer ma is az országban tartózkodik.

Mire lenne szükség?

A parancsnok úgy véli, hogy legalább további ezer emberre lenne szükség ahhoz, hogy a határőrség sikeresen meg tudja védeni a mintegy hatszáz kilométeres határát Szerbia és Montenegró felé.

A “sikeres védekezéshez” a bosznia-hercegovinai határőröknek műszaki és anyagi segítségre is szükségük van.

– Ezt egyelőre a nemzetközi segélyszervezetektől és más országoktól kapják, a saját kormányuktól nem, vagy csak alig.

Galić szerint mindenek előtt olyan eszközökre lenne szükség, amelyek elősegítik a migránsok leleplezését, mint például a szívverés vagy a széndioxid érzékelők.

Illegális határátlépés

Egybehangzó adatok szerint a legtöbb illegális bevándorló Pakisztánból, Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkezik Szerbián vagy Montenegrón keresztül.

A migránsok általában Horvátország felé igyekeznek elhagyni az országot.

A boszniai hatóságoknak azonban azzal is szembesülniük kell, hogy a szomszédos és a nem szomszédos országok is hozzájuk toloncolják vissza a migránsok egy részét.

Illegális határátlépésnek ebben az esetben azt nevezzük, amikor a migránsok nem a kijelölt határátkelőn jutnak be az országba.

Az illegális kitoloncolás – közkeletű angol kifejezéssel: push-back – pedig olyankor fordul elő, amikor a migránsokat szintén nem a kijelölt határátkelőn adják vissza.

– Papírozás egyik esetben sem történik,

az illegális határátlépésnek és az illegális kitoloncolásnak hivatalosan semmiféle nyoma nem marad.

Illegális visszatoloncolás

A Border Violence Monitoring elnevezésű szervezet legfrissebb jelentése szerint az utóbbi két hónapban Horvátország 438 migránst küldött vissza Bosznia- Hercegovinába törvénytelen módon.

Olyan esetekről van szó, amelyeket a Border Violence-szel együttműködő szervezetek regisztráltak.

A nemzetközi szervezet csak júliusban negyven esetet dolgozott fel, amelyek során a térség országai 579 személyt küldtek vissza erőszakkal egy másik államba, leginkább Bosznia- Hercegovinába.

– A legbuzgóbb ezen a téren Horvátország volt, de ez érthető is, hiszen a horvátok vannak a legközelebb.

A Border Violence jelentése szerint ebben az időszakban naponta 30-50 embert láttak visszatérni Horvátországból a boszniai Velika Kladušába, miután a horvátok illegálisan visszaküldték őket.

A nemzetközi szervezet közölte, hogy Horvátország tizenkét, Magyarország Horvátországon keresztül négy, Szlovénia pedig szintén Horvátországon keresztül két alkalommal küldött vissza migránsokat Bosznia- Hercegovinába.

Felbátorodott politikusok

A Border Violence Monitoring beszámolója szerint a térség politikusait felbátorították az Európai Uniótól érkező “nem világos jelzések”.

– Ezért a térségben a politikusok ma már nem is igen titkolják, hogy az illegális kitoloncolást az állami szervek hajtják vagy hajtatják végre.

A megfigyelő szervezet ezzel kapcsolatban Kolinda Grabar Kitarović horvát államfőt említi meg, aki az utóbbi egy-két hónapban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott.

Egyszer azt mondta, hogy a horvát rendőrség “egy kis erőszakot alkalmaz”.

Más alkalommal viszont kijelentette, hogy semmilyen erőszakot nem alkalmaznak, és nem küldenek vissza illegálisan migránsokat Bosznia- Hercegovinába.

A horvát elnöknek azonban voltak olyan kijelentései is, hogy a migránsok visszaküldése valójában nem is illegális.

Egyre többen jönnek

A migránsok beáramlásának növekedését jelzi a szlovén rendőrség legújabb közleménye, amely szerint júliusban csúcsot döntött az országban elfogott migránsok száma.

– A szlovénok júliusban 1740 migránst fogtak, az év első hét hónapjában viszont összesen 7415 migránst tartóztattak fel.

Ha osztunk és szorzunk, akkor egy ezer közeli szám jön ki – tehát a növekedés első pillantásra szembetűnő.

Sokatmondó az a horvát forrásokból származó adat is, amely szerint az elkapott migránsok közül a szlovénok 4908 illegális migránst küldtek vissza a szomszédos és kevésbé szomszédos országokba.

Mi volt előbb?

Ez a helyzetismertető jól jelzi, hogy a balkáni migrációs útvonalon lévő országok mindent és bármit elkövetnek azért, hogy megszabaduljanak a migránsoktól,

-akik már nyugaton sem nagyon kellenek, pedig munkáskézből még mindig van hiány bőven.

A vádaskodások és szemrehányások közepette arról nagyon kevés szó esik, hogy az illegális kitoloncolást egy másik illegális cselekedet előzött meg: a határ illegális átlépése.

Vagyis egy bűnt egy másik bűn előzött meg. Melyikről kell megfeledkezni, melyiket kell megbocsátani? És melyiket lehet felhasználni indokként?

A helyzet az, hogy egyelőre egyiket sem szankcionálják.

Fotók: Border Violence Monitoring, UNHCR

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava