Olvasási idő: 4 perc
A migráció a következő időszakban Európa egyik legégetőbb problémája marad. Mivel a Balkán Európa kapuja Ázsia felé, vagy éppenséggel fordítva, a migráció hamarosan aligha szűnik meg. A szellem kiszabadult a palackból, és már nehezen lehet oda visszaparancsolni. Tetszik vagy nem tetszik, ezzel számolni kell!
A kerítés hatása a migrációra
A magyar kerítés megépítését követően a migránsok más útvonalat kerestek, aminek első hatásait Bosznia-Hercegovinában először 2017-ben kezdték érezni.
Azóta kialakult a Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián átvezető útvonal, amely minden érintett országra hatalmas terhet ró, és számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel.
Mivel a kérdésekre nincs válasz, ezért mindenki úgy viselkedik, ahogy jónak látja.
Ez Bosznia-Hercegovinának sikerül a legkevésbé. Lássuk, hogy miért!
Ezerszám érkeznek a migránsok Boszniába
Zoran Galić, a bosznia-hercegovinai határőrség parancsnoka a boszniai szerb Nezavisne Novine című napilapnak, korábban pedig a szarajevói bosnyák Avaznak úgy nyilatkozott, hogy idén már több mint hétezer migránst akadályoztak meg abban, hogy illegálisan belépjenek az országba.
A Nezavisne Novine internetes oldalának beszámolója szerint a 7650 megakadályozott határátlépésre több ezer sikeres illegális határátlépés jut, mert a határőrségnek nincs elég embere arra, hogy hatékonyan védje meg az országot a migránsoktól.
Galić szerint az általa vezetett szervezetnek már évek óta „bonyolult helyzettel” kell megküzdenie.
A legfrissebb adatok szerint 2018 januárja óta mintegy 36 ezer illegális migráns lépett be Bosznia-Hercegovinába, amiből több mint 7 ezer ma is az országban tartózkodik.
Mire lenne szükség?
A parancsnok úgy véli, hogy legalább további ezer emberre lenne szükség ahhoz, hogy a határőrség sikeresen meg tudja védeni a mintegy hatszáz kilométeres határát Szerbia és Montenegró felé.
A “sikeres védekezéshez” a bosznia-hercegovinai határőröknek műszaki és anyagi segítségre is szükségük van.
Galić szerint mindenek előtt olyan eszközökre lenne szükség, amelyek elősegítik a migránsok leleplezését, mint például a szívverés vagy a széndioxid érzékelők.
Illegális határátlépés
Egybehangzó adatok szerint a legtöbb illegális bevándorló Pakisztánból, Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkezik Szerbián vagy Montenegrón keresztül.
A migránsok általában Horvátország felé igyekeznek elhagyni az országot.
A boszniai hatóságoknak azonban azzal is szembesülniük kell, hogy a szomszédos és a nem szomszédos országok is hozzájuk toloncolják vissza a migránsok egy részét.
Illegális határátlépésnek ebben az esetben azt nevezzük, amikor a migránsok nem a kijelölt határátkelőn jutnak be az országba.
Az illegális kitoloncolás – közkeletű angol kifejezéssel: push-back – pedig olyankor fordul elő, amikor a migránsokat szintén nem a kijelölt határátkelőn adják vissza.
az illegális határátlépésnek és az illegális kitoloncolásnak hivatalosan semmiféle nyoma nem marad.
Illegális visszatoloncolás
A Border Violence Monitoring elnevezésű szervezet legfrissebb jelentése szerint az utóbbi két hónapban Horvátország 438 migránst küldött vissza Bosznia-Hercegovinába törvénytelen módon.
Olyan esetekről van szó, amelyeket a Border Violence-szel együttműködő szervezetek regisztráltak.
A nemzetközi szervezet csak júliusban negyven esetet dolgozott fel, amelyek során a térség országai 579 személyt küldtek vissza erőszakkal egy másik államba, leginkább Bosznia-Hercegovinába.
A Border Violence jelentése szerint ebben az időszakban naponta 30-50 embert láttak visszatérni Horvátországból a boszniai Velika Kladušába, miután a horvátok illegálisan visszaküldték őket.
A nemzetközi szervezet közölte, hogy Horvátország tizenkét, Magyarország Horvátországon keresztül négy, Szlovénia pedig szintén Horvátországon keresztül két alkalommal küldött vissza migránsokat Bosznia-Hercegovinába.
Felbátorodott politikusok
A Border Violence Monitoring beszámolója szerint a térség politikusait felbátorították az Európai Uniótól érkező „nem világos jelzések”.
A megfigyelő szervezet ezzel kapcsolatban Kolinda Grabar Kitarović horvát államfőt említi meg, aki az utóbbi egy-két hónapban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott.
Egyszer azt mondta, hogy a horvát rendőrség „egy kis erőszakot alkalmaz”.
Más alkalommal viszont kijelentette, hogy semmilyen erőszakot nem alkalmaznak, és nem küldenek vissza illegálisan migránsokat Bosznia-Hercegovinába.
A horvát elnöknek azonban voltak olyan kijelentései is, hogy a migránsok visszaküldése valójában nem is illegális.
Egyre többen jönnek
A migránsok beáramlásának növekedését jelzi a szlovén rendőrség legújabb közleménye, amely szerint júliusban csúcsot döntött az országban elfogott migránsok száma.
Ha osztunk és szorzunk, akkor egy ezer közeli szám jön ki – tehát a növekedés első pillantásra szembetűnő.
Sokatmondó az a horvát forrásokból származó adat is, amely szerint az elkapott migránsok közül a szlovénok 4908 illegális migránst küldtek vissza a szomszédos és kevésbé szomszédos országokba.
Mi volt előbb?
Ez a helyzetismertető jól jelzi, hogy a balkáni migrációs útvonalon lévő országok mindent és bármit elkövetnek azért, hogy megszabaduljanak a migránsoktól,
A vádaskodások és szemrehányások közepette arról nagyon kevés szó esik, hogy az illegális kitoloncolást egy másik illegális cselekedet előzött meg: a határ illegális átlépése.
Vagyis egy bűnt egy másik bűn előzött meg. Melyikről kell megfeledkezni, melyiket kell megbocsátani? És melyiket lehet felhasználni indokként?
A helyzet az, hogy egyelőre egyiket sem szankcionálják.
Fotók: Border Violence Monitoring, UNHCR
