MIGRÁCIÓ: Mi volt előbb: az illegális kitoloncolás vagy az illegális határátlépés?

A migráció a következő időszakban Európa egyik legégetőbb problémája marad. Mivel a Balkán Európa kapuja Ázsia felé, vagy éppenséggel fordítva, a migráció hamarosan aligha szűnik meg. A szellem kiszabadult a palackból, és már nehezen lehet oda visszaparancsolni. Tetszik vagy nem tetszik, ezzel számolni kell!

A kerítés hatása a migrációra

A magyar kerítés megépítését követően a migránsok más útvonalat kerestek, aminek első hatásait Bosznia- Hercegovinában először 2017-ben kezdték érezni.

Azóta kialakult a Bosznia- Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián átvezető útvonal, amely minden érintett országra hatalmas terhet ró, és számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel.

Mivel a kérdésekre nincs válasz, ezért mindenki úgy viselkedik, ahogy jónak látja.

– Abban van egyetértés csupán, hogy az említett országok közül mindegyik szeretne megszabadulni a migránsoktól.

Ez Bosznia- Hercegovinának sikerül a legkevésbé. Lássuk, hogy miért!

Ezerszám érkeznek a migránsok Boszniába

Zoran Galić, a bosznia-hercegovinai határőrség parancsnoka a boszniai szerb Nezavisne Novine című napilapnak, korábban pedig a szarajevói bosnyák Avaznak úgy nyilatkozott, hogy idén már több mint hétezer migránst akadályoztak meg abban, hogy illegálisan belépjenek az országba.

A Nezavisne Novine internetes oldalának beszámolója szerint a 7650 megakadályozott határátlépésre több ezer sikeres illegális határátlépés jut, mert a határőrségnek nincs elég embere arra, hogy hatékonyan védje meg az országot a migránsoktól.

Galić szerint az általa vezetett szervezetnek már évek óta “bonyolult helyzettel” kell megküzdenie.

– Az állami szervektől nem kapnak jelentősebb támogatást, a migránsválság ugyanakkor napról napra nagyobb méreteket ölt.

A legfrissebb adatok szerint 2018 januárja óta mintegy 36 ezer illegális migráns lépett be Bosznia- Hercegovinába, amiből több mint 7 ezer ma is az országban tartózkodik.

Mire lenne szükség?

A parancsnok úgy véli, hogy legalább további ezer emberre lenne szükség ahhoz, hogy a határőrség sikeresen meg tudja védeni a mintegy hatszáz kilométeres határát Szerbia és Montenegró felé.

A “sikeres védekezéshez” a bosznia-hercegovinai határőröknek műszaki és anyagi segítségre is szükségük van.

– Ezt egyelőre a nemzetközi segélyszervezetektől és más országoktól kapják, a saját kormányuktól nem, vagy csak alig.

Galić szerint mindenek előtt olyan eszközökre lenne szükség, amelyek elősegítik a migránsok leleplezését, mint például a szívverés vagy a széndioxid érzékelők.

Illegális határátlépés

Egybehangzó adatok szerint a legtöbb illegális bevándorló Pakisztánból, Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkezik Szerbián vagy Montenegrón keresztül.

A migránsok általában Horvátország felé igyekeznek elhagyni az országot.

A boszniai hatóságoknak azonban azzal is szembesülniük kell, hogy a szomszédos és a nem szomszédos országok is hozzájuk toloncolják vissza a migránsok egy részét.

Illegális határátlépésnek ebben az esetben azt nevezzük, amikor a migránsok nem a kijelölt határátkelőn jutnak be az országba.

Az illegális kitoloncolás – közkeletű angol kifejezéssel: push-back – pedig olyankor fordul elő, amikor a migránsokat szintén nem a kijelölt határátkelőn adják vissza.

– Papírozás egyik esetben sem történik,

az illegális határátlépésnek és az illegális kitoloncolásnak hivatalosan semmiféle nyoma nem marad.

Illegális visszatoloncolás

A Border Violence Monitoring elnevezésű szervezet legfrissebb jelentése szerint az utóbbi két hónapban Horvátország 438 migránst küldött vissza Bosznia- Hercegovinába törvénytelen módon.

Olyan esetekről van szó, amelyeket a Border Violence-szel együttműködő szervezetek regisztráltak.

A nemzetközi szervezet csak júliusban negyven esetet dolgozott fel, amelyek során a térség országai 579 személyt küldtek vissza erőszakkal egy másik államba, leginkább Bosznia- Hercegovinába.

– A legbuzgóbb ezen a téren Horvátország volt, de ez érthető is, hiszen a horvátok vannak a legközelebb.

A Border Violence jelentése szerint ebben az időszakban naponta 30-50 embert láttak visszatérni Horvátországból a boszniai Velika Kladušába, miután a horvátok illegálisan visszaküldték őket.

A nemzetközi szervezet közölte, hogy Horvátország tizenkét, Magyarország Horvátországon keresztül négy, Szlovénia pedig szintén Horvátországon keresztül két alkalommal küldött vissza migránsokat Bosznia- Hercegovinába.

Felbátorodott politikusok

A Border Violence Monitoring beszámolója szerint a térség politikusait felbátorították az Európai Uniótól érkező “nem világos jelzések”.

– Ezért a térségben a politikusok ma már nem is igen titkolják, hogy az illegális kitoloncolást az állami szervek hajtják vagy hajtatják végre.

A megfigyelő szervezet ezzel kapcsolatban Kolinda Grabar Kitarović horvát államfőt említi meg, aki az utóbbi egy-két hónapban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott.

Egyszer azt mondta, hogy a horvát rendőrség “egy kis erőszakot alkalmaz”.

Más alkalommal viszont kijelentette, hogy semmilyen erőszakot nem alkalmaznak, és nem küldenek vissza illegálisan migránsokat Bosznia- Hercegovinába.

A horvát elnöknek azonban voltak olyan kijelentései is, hogy a migránsok visszaküldése valójában nem is illegális.

Egyre többen jönnek

A migránsok beáramlásának növekedését jelzi a szlovén rendőrség legújabb közleménye, amely szerint júliusban csúcsot döntött az országban elfogott migránsok száma.

– A szlovénok júliusban 1740 migránst fogtak, az év első hét hónapjában viszont összesen 7415 migránst tartóztattak fel.

Ha osztunk és szorzunk, akkor egy ezer közeli szám jön ki – tehát a növekedés első pillantásra szembetűnő.

Sokatmondó az a horvát forrásokból származó adat is, amely szerint az elkapott migránsok közül a szlovénok 4908 illegális migránst küldtek vissza a szomszédos és kevésbé szomszédos országokba.

Mi volt előbb?

Ez a helyzetismertető jól jelzi, hogy a balkáni migrációs útvonalon lévő országok mindent és bármit elkövetnek azért, hogy megszabaduljanak a migránsoktól,

-akik már nyugaton sem nagyon kellenek, pedig munkáskézből még mindig van hiány bőven.

A vádaskodások és szemrehányások közepette arról nagyon kevés szó esik, hogy az illegális kitoloncolást egy másik illegális cselekedet előzött meg: a határ illegális átlépése.

Vagyis egy bűnt egy másik bűn előzött meg. Melyikről kell megfeledkezni, melyiket kell megbocsátani? És melyiket lehet felhasználni indokként?

A helyzet az, hogy egyelőre egyiket sem szankcionálják.

Fotók: Border Violence Monitoring, UNHCR