Szerbia
Szerbia büntetés nélkül szabadul meg a Kushner-üzlettőlTrump vejének nem lesz belgrádi luxusszállodája, a szerb állam pedig megúszhatja az 50 millió eurós kártérítési követelést
A Kushner szerződés felbontásával Szerbia nemcsak Donald Trump vejének belgrádi luxusszállodájától szabadulhat meg, hanem az akár 50 millió eurós kártérítési követelés veszélyétől is. A szerb kormány korábban 99 évre ingyen átengedte volna a belgrádi vezérkar területét, most pedig az üzlet lezárásán dolgozik. A műemlékvédelem felszámolása miatt indult büntetőeljárás azonban továbbra is napirenden van
Úgy tűnik, végleg meghiúsul Donald Trump vejének belgrádi ingatlanüzlete: Szerbia pedig következmények nélkül szabadulhat a Jared Kushner érdekeltségébe tartozó vállalattal kötött szerződéstől, amelynek értelmében luxusszálloda, kaszinó és lakókomplexum épült volna a NATO által 1999-ben lebombázott szerb vezérkar helyén.
A Vreme értesülését szombaton a szerb építésügyi minisztérium is megerősítette. Ráadásul úgy fest, hogy az amerikai befektető lemond az esetleges követeléseiről, így a szerb államnak nem kell megfizetnie azt az akár 50 millió eurós kártérítést, amelynek lehetőségét az eredeti megállapodás tartalmazta. Az üzletből azonban így is maradt némi kellemetlenség: egy büntetőeljárás, négy vádlott és néhány hamisításgyanús dokumentum.
A Kushner szerződés felbontásáról már augusztusban döntöttek
A belgrádi Vreme november 14-én elsőként számolt be arról, hogy a szerb állam megszünteti a Jared Kushnerhez köthető Atlantic Incubation Partners LLC vállalattal 2024-ben kötött megállapodását, amely a belgrádi vezérkar, a Generalštab épületkomplexumának úgynevezett revitalizációjáról szólt.
A hetilap kormányzati forrása szerint a szerződés felbontásakor mindkét fél lemondott az esetleges kölcsönös követeléseiről. Ez azért fontos, mert a szerb állam az eredeti megállapodásban olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek teljesítésének elmaradása miatt az amerikai befektető jelentős összeget követelhetett volna.
Kapcsolódó cikk
Tegnap még műemlék volt, ma már rom, a szerb kormány szabadulna a vezérkar épületeitől
A Vreme délelőtti értesülését a nap folyamán az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium is megerősítette. Kiderült azonban, hogy a folyamat még nem fejeződött be teljesen.
Aleksandra Sofronijević, a távozó kormány ügyvezető építésügyi minisztere az Insajdernek elmondta, hogy a kormány már 2026 augusztusában határozatot hozott a szerződés felbontásáról. A határozathoz mellékelt tervezet értelmében a megállapodás végleges megszüntetésével a felek valamennyi esetleges követelése megszűnik.
A minisztérium közlése szerint a szükséges formaságok lezárása a jövő hét elején várható, ezt követően a nyilvánosságot is tájékoztatják.
Vagyis a szakítás politikai és kormányzati szándéka már hónapokkal ezelőtt megszületett, a papírmunkának azonban még van néhány hátralévő állomása.
Kilencvenkilenc év ingyen, bontás állami pénzből
A Kushner-üzlet részletei már az eredeti szerződés nyilvánosságra kerülésekor komoly felháborodást váltottak ki Szerbiában.
A megállapodást 2024. május 13-án Goran Vesić akkori építésügyi miniszter írta alá, miután a szerb kormány jóváhagyta a beruházást.

Asher Abehsera és Goran Vesić aláírta a volt vezérkari épületek átadására vonatkozó bérleti szerződést, az aláírást Siniša Mali figyelte és felügyelte 2024 május közepén (Forrás: szerb kormány)
A szerződést a közvélemény elől sokáig elzárták, annak tartalmát végül a Radar című hetilap tárta fel 2025 novemberében.
A dokumentumok szerint Szerbia vállalta, hogy a vezérkar épületeiről leveszi a műemléki védettséget, saját költségén lebontja az ingatlanokat, megtisztítja a területet, majd a belgrádi belváros egyik legértékesebb telkét 99 évre, bérleti díj nélkül átengedi a beruházás számára.
Az ingatlanfejlesztést egy közösen létrehozandó társaság valósította volna meg, amelyben az amerikai partner 77,5 százalékos, a szerb állam pedig 22,5 százalékos részesedést kapott volna.
A tervek három, egyenként legfeljebb 135 méter magas toronyról szóltak, összesen mintegy 280 ezer négyzetméternyi bruttó területtel. Ebből 187 ezer négyzetmétert lakások foglaltak volna el, míg a tervezett emlékmúzeumnak mindössze 3000 négyzetméter jutott.
A szerb állam tehát nemcsak ingyen biztosította volna a területet, hanem a beruházás előkészítésének legkényesebb feladatait és azok költségeit is magára vállalta.
Az üzleti konstrukcióban az amerikai félnek jutott volna a nagyobb tulajdonrész, Szerbiának pedig az a „megtisztelő feladat”, hogy eltakarítsa az útból a saját történelmi épületeit.
Az 50 millió eurós fenyegetés
A Radar által ismertetett dokumentumok egyik érdekes rendelkezése a szerb állam kötelezettségeinek teljesítésére szabott határidő volt.
A kormányzatnak két éve volt arra, hogy az amerikai befektető számára elfogadható állapotba hozza a területet. Ez a határidő 2026 májusában lejárt.
Amennyiben Szerbia nem teljesítette a vállalt feltételeket, a befektető jogosulttá vált a szerződés felmondására és meghatározott költségeinek megtéríttetésére.
Az eredeti megállapodás a szerb állam szerződésszegésből eredő teljes felelősségét 50 millió euróban maximálta.
Ez természetesen nem jelentette azt, hogy Jared Kushner automatikusan jogosult lett volna az egész összegre, de megnyitotta a lehetőséget egy akár több tízmillió eurós követelés előtt.
A mostani fordulat éppen ezért jelentős.
Ha a megszüntető megállapodást a minisztérium által ismertetett formában véglegesítik, a felek lemondanak a követeléseikről, így elhárulhat a választottbírósági eljárás és a kártérítési vita.
Egyelőre nem nyilvános, hogy a megállapodás milyen további részleteket tartalmaz, és azt sem lehet tudni, hogy a szerb államnak mekkora költsége keletkezett az előkészületek során.
Az azonban már körvonalazódik, hogy a szerb adófizetők legalább a szerződésben szereplő 50 millió eurós követelés veszélyétől megszabadulhatnak.
A műemlékvédelem útban volt
A Generalštab Nikola Dobrović jugoszláv építész tervei alapján épült komplexum a modernista építészet egyik fontos szerbiai alkotása, amelyet az 1999-es NATO-bombázások súlyosan megrongáltak.
A sérült épületek azóta a jugoszláv háborúk és a NATO-beavatkozás egyik legismertebb belgrádi emlékhelyévé váltak.
A Kushner-féle beruházás előkészítésének egyik alapfeltétele éppen a műemléki védelem megszüntetése volt. A szerb kormány 2024 novemberében meg is fosztotta ettől a státusztól a komplexumot.
A döntést azonban már akkor komoly szakmai és politikai vita kísérte. Az országos és a belgrádi műemlékvédelmi intézet korábbi vezetői lemondtak tisztségükről, és arról számoltak be, hogy nyomást gyakoroltak rájuk a védettség megszüntetése érdekében.
Az ügy később büntetőjogi fordulatot vett.
A szervezett bűnözés elleni ügyészség szerint a kormány olyan előterjesztés alapján döntött, amelynek elkészítése során hivatalos dokumentumot hamisítottak meg.
Goran Vasić, a köztársasági műemlékvédelmi intézet megbízott igazgatója 2025 májusában az ügyészségi kihallgatásán elismerte egy dokumentum meghamisítását.
Az eset következtében a Generalštab körüli ingatlanügy a szerb állami intézmények működését érintő büntetőeljárássá terebélyesedett.
Trump veje már korábban hátralépett
Jared Kushner nem amerikai üzletember töürtélnetsen Donald Trump amerikai elnök veje is, így a szerb kormány által biztosított rendkívül kedvező feltételek kapcsán felmerült a gyanú, hogy Belgrád a beruházással Washington politikai jóindulatát is igyekezett megnyerni.
A megállapodás kedvezményezettje mindenesetre olyan üzleti feltételeket kapott volna, amelyekről egy átlagos szerbiai befektető aligha álmodhatott.
A projekt ellen 2025. március 24-én, a NATO-bombázások megkezdésének évfordulóján is jelentős tiltakozást szerveztek, majd novemberben, amikor a szerb parlament külön törvényt fogadott el a beruházás megvalósításának elősegítésére, ismét fellángoltak a tiltakozások.
Az úgynevezett lex specialis célja az volt, hogy az állam különleges eljárásokkal biztosíthassa a Generalštab területének átalakítását.
A jogi akadályok eltávolításával párhuzamosan azonban egyre súlyosabbá vált a beruházás körüli politikai és büntetőjogi vita.
Kushner 2025. december 15-én jelentette be visszalépését a projekttől, vagyis az amerikai fél tényleges érdeklődése már jóval a szerződés mostani formális megszüntetése előtt megszűnt.
Ugyanezen a napon az ügyészség négy személy ellen emelt vádat a műemléki védelem megszüntetésével összefüggésben.
A történetnek így különös időrendje alakult ki: előbb távozott a befektető, majd hónapokkal később megszületett a kormány döntése a szerződés felbontásáról, és újabb hónapok teltek el, mire a nyilvánosságot is tájékoztatták róla.
Szálloda nem lesz, a bírósági eljárás viszont folytatódik
A Kushner-beruházás meghiúsulása nem szünteti meg a korábbi kormányzati döntések miatt indult büntetőeljárást.
A szervezett bűnözés elleni ügyészség Nikola Selaković kulturális minisztert, Slavica Jelačát, a minisztérium titkárát, Goran Vasićot, a köztársasági műemlékvédelmi intézet megbízott vezetőjét és Aleksandar Ivanovićot, a belgrádi műemlékvédelmi intézet megbízott igazgatóját vádolta meg hivatali visszaéléssel.
Kapcsolódó cikk
A GRIZZLYMEDVE BŐRE: Lassan körvonalazódnak a Belgrádban megnyitott DFC iroda befektetési szándékai
Selakovićot, Jelačát és Vasićot emellett hivatalos okirat hamisításával, Ivanovićot pedig az ebben való bűnsegédlettel is vádolják. Mind a négy vádlott tagadta bűnösségét.
A per 2026 februárjában kezdődött meg, a november elejére tervezett bizonyítási tárgyalást azonban el kellett halasztani, mert Vasić kórházba került. A következő tárgyalást november 23-ára tűzték ki.
A szerb állam tehát jó eséllyel kártérítés nélkül szabadul a Kushnerrel kötött megállapodástól, a Generalštab műemléki védelmének megszüntetésében játszott szerepükről azonban az érintett tisztségviselőknek továbbra is számot kell adniuk a bíróság előtt.
A Trumphoz kötődő luxusszálloda terve tehát lekerülhet a napirendről, a vádlottak padja viszont ettől függetlenül nem marad üres.