Izrael ügyében Janez Janša veszi át Orbán szerepét az EU-ban

Szlovénia egyetlen nemmel megakadályozta az EU közös fellépését, ezzel Benjamin Netanjahunak új szövetségese van Brüsszelben

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilvánosan köszönetet mondott Janez Janša szlovén kormányfőnek azért, hogy Ljubljana nem támogatta az Európai Unió közös nyilatkozatát az izraeli telepek további bővítéséről a megszállt Ciszjordániában. Netanjahu az X-en Janša „bátorságát és világos helyzetértékelését” méltatta, miközben az Európai Uniót képmutatással vádolta.

Az izraeli miniszterelnök Törökország és Ciprus példáját hozta fel: szerinte az EU hallgat, amikor egy NATO-tagállam megszállva tartja egy uniós tagállam területének egy részét, miközben felháborodik azon, amikor a zsidó nép – az ő megfogalmazása szerint – történelmi jogát gyakorolja ősei földjén. Netanjahu azt is hozzátette, hogy Janša emlékeztette Brüsszelt arra, hogy Szlovénia szuverén állam és az EU egyenrangú tagja.

Szlovénia megakasztotta az EU27 közös nyilatkozatát

A dicséret oka nem valamilyen szimbolikus gesztus volt, hanem egy nagyon is konkrét brüsszeli döntés. Az Európai Unió külügyi szolgálata olyan nyilatkozatot készített elő, amelyet mind a 27 tagállam nevében adtak volna ki Izrael E1 telepbővítési terve miatt.

Az izraeli kormány több mint 1200 lakóegység építésére írt ki pályázatot az E1 területén, a megszállt Ciszjordániában. Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint a terv alapvetően veszélyezteti a kétállami megoldást, mert megvalósítása kettévágná Ciszjordániát, elszigetelné Kelet-Jeruzsálemet, és tovább rontaná az életképes palesztin állam létrejöttének esélyét.

Korábban írtuk

Janša Izraellel hergeli az EU-t, máris Orbán nyomdokain

Az EU hivatalos álláspontja szerint az izraeli telepek, köztük az E1 területén tervezettek is, a nemzetközi jog alapján illegálisak. A közös EU27-es nyilatkozathoz azonban valamennyi tagállam támogatására szükség lett volna, Szlovénia ezt azonban nem biztosította.

A ljubljanai külügyminisztérium később megerősítette, hogy a konzultációkat követően a Janša-kormány nem támogatta a közös nyilatkozatot. A hivatalos indoklás szerint Szlovénia álláspontja a nemzetközi jogról és a kétállami megoldásról nem változott, egyszerűen úgy ítélték meg, hogy egy újabb EU27-nyilatkozat „jelenleg nem hozna hozzáadott értéket”.

Ennek diplomáciai következménye viszont nagyon is kézzelfogható volt. Kallas végül nem az Európai Unió és a 27 tagállam nevében, hanem csak az EU külügyi főképviselőjeként tudta közzétenni a nyilatkozatot.

Protokollárisan ez gyengébb politikai üzenet annál, mintha az egész unió egységesen állt volna mögötte. Az EUobserver diplomáciai forrásai szerint éppen a szlovén ellenkezés okozta ezt a visszalépést.

Az E1 nem csak egy telepépítés a sok közül

Az ügy azért különösen fontos, mert az E1 stratégiai elhelyezkedése miatt jóval többről van szó, mint újabb lakóházakról.

Korábban írtuk

Izraelbe vitték Herzl Tivadar nagyszüleinek maradványait

Az Európai Külügyi Szolgálat szerint az E1 beépítése gyakorlatilag két részre szabdalná Ciszjordániát, miközben fokozná Kelet-Jeruzsálem elszigeteltségét a palesztin területektől. Kallas azt is hangsúlyozta, hogy mindez olyan időszakban történik, amikor Ciszjordániában rekordmagasságú a telepesek által elkövetett erőszak.

Az ügy súlyát az is mutatja, hogy olyan, hagyományosan Izraelhez viszonylag közel álló uniós országok is bírálták az E1-tervet, mint Németország, Ausztria, Görögország vagy Olaszország. Az EUobserver arra is emlékeztetett, hogy maga Janša júniusban még aláírta azt az európai tanácsi szöveget, amely jogi és reputációs következményekre figyelmeztette az E1 építési projektjeiben részt vevő vállalatokat.

Vagyis a mostani szlovén vétó nem azért érdekes, mert az egész EU átváltott volna Izrael-ellenes politikára, hanem éppen azért, mert Ljubljana egy olyan ügyben törte meg az egységet, amelyben még több, Izraellel hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló tagállam is keményebb hangot ütött meg.

Korábban Orbán volt Netanjahu biztos pontja

Az EUobserver megfogalmazása szerint Benjamin Netanjahu az elmúlt években rendszeresen Orbán Viktorra számíthatott, amikor az Európai Unión belül Izraelt bíráló közös álláspontokat kellett megakadályozni vagy felpuhítani.

A magyar kormány több alkalommal is szembement az EU Izraellel kapcsolatos közös diplomáciai fellépésével, és Orbán politikailag is különösen szoros kapcsolatot épített ki Netanjahuval.

Ennek mechanizmusa egyszerű, de hatásos.

Az EU közös külpolitikai nyilatkozataihoz sok esetben konszenzus kell. Ez azt jelenti, hogy egyetlen tagállam is elég ahhoz, hogy egy közös állásfoglalás ne jelenhessen meg az EU27 nevében, vagy csak gyengébb formában szülessen meg.

Orbán ezt a vétópozíciót Izrael ügyében már többször politikai eszközként használta.

Magyarország ezért Netanjahu számára az elmúlt években nem pusztán baráti ország volt, hanem stratégiailag is fontos partner Brüsszelben: Budapest képes volt megakadályozni, hogy bizonyos Izraelt bíráló álláspontok egységes uniós politikává váljanak.

Az EUobserver úgy fogalamzott, hogy Netanyahu korábban rendszeresen Orbán Viktor magyar miniszterelnökre támaszkodott, hogy elhárítsa az EU kritikáját.

Orbán azonban áprilisban elvesztette tisztségét, míg Janša májusban visszatért a hatalomba, és teljesen felforgatta az ország közel-keleti politikáját, és átvette Orbán szerepét az Európai Unióban.

A palesztin zászlót kevesebb mint egy órával azután levették Szlovénia legfontosabb kormányzati épületéről, hogy Janez Janša negyedszer is letette a miniszterelnöki esküt, ami a külpolitika jelentős változását jelzi. Az izraeli zászlót (még) nem tűzték ki, de akár az is bekövetkezhet

Az EUobserver ezért írhatott arról, hogy Janša Netanjahu új „belső embere” lehet Brüsszelben. A megfogalmazás nyilván publicisztikai, de a diplomáciai logika világos: ha egy Izrael-barát kormány kész élni a konszenzusból fakadó vétólehetőséggel, akkor aránytalanul nagy befolyást szerezhet az EU közel-keleti politikájára.

A különbség csak az, hogy ezúttal nem Budapest, hanem Ljubljana mondta ki a nemet.

És Netanjahu láthatóan pontosan értette ennek jelentőségét: nem a szlovén külügyminisztériumnak küldött udvarias diplomáciai köszönőlevelet, hanem nyilvánosan és személyesen Janšát dicsérte meg.

Janša otthon már jóval kevesebb köszönetet kapott

A szlovén belpolitikában a vétót egészen másként fogadták. A baloldali és liberális ellenzék élesen bírálta a kormányt. Matjaž Nemec szociáldemokrata európai parlamenti képviselő Janšát „Izrael új trójai falovának az EU-ban” nevezte.

Korábban írtuk

Globalnyik para Szlovéniában: az izraeliek Janšát segítik

Irena Joveva, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) politikusa szerint pedig ez nem egyszerű külpolitikai irányváltás, hanem szervilizmus. A kormány kritikusai szerint Janša nem Szlovénia, hanem Izrael politikai érdekeit helyezte előtérbe.

Nataša Pirc Musar szlovén államfő szintén szembement Janšával. Szerinte Szlovéniának támogatnia kellett volna a közös európai nyilatkozatot, és Ljubljanának világos, egységes uniós fellépést kellene támogatnia a ciszjordániai izraeli telepek terjeszkedésével szemben. Pirc Musar arra is figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jogot következetesen, kettős mérce nélkül kell alkalmazni.

A szlovén ballib ellenzék és Brüsszel most azon rágódhat, hogy Janez Janša Szlovéniája Izrael ügyében hajlandó-e tartósan elfoglalni azt a különutas pozíciót, amelyet korábban elsősorban Orbán Viktor Magyarországa töltött be az Európai Unióban. A kérdés most az, hogy hányan vannak még a trójai falóban?