Janša Izraellel hergeli az EU-t, máris Orbán nyomdokain

A szlovén miniszterelnök nem feltétlenül menetel együtt a közös uniós külpolitikával

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Janez Janša alig foglalta el újra a miniszterelnöki széket, máris sikerült olyan külpolitikai csomagot összeraknia, amely egyszerre örömöt szerez Tel-Avivban és fejfájást okoz Brüsszelben.

A szlovén kormányfő ugyanis nemcsak a palesztin állam elismerésének befagyasztását helyezte kilátásba, hanem azt is, hogy Szlovénia izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetné. Ha valóban meglépi, Ljubljana lesz az első európai uniós főváros, amely nyíltan szakít az EU eddigi álláspontjával ebben a kérdésben.

Eltűnt a palesztin zászló

A Balkánon persze már régóta tudjuk, hogy Janez Janša nem az a politikus, aki különösebben aggódna amiatt, ha Brüsszelben néhány diplomata félrenyeli a reggeli croissant-t. A negyedszer visszatérő szlovén miniszterelnök inkább arról ismert, hogy ha konfliktust lát, nem megkerüli, hanem inkább rádob egy lapáttal.

A mostani ügyben ráadásul nem pusztán egy szimbolikus gesztusról van szó. Janša az izraeli Israel Hayomnak adott interjújában világossá tette: kormánya befagyasztaná a palesztin állam elismerését, amelyet az előző, Robert Golob vezette kabinet hajtott végre. A szlovén jobboldal szerint a döntés eleve jogszerűtlen volt, ezért annak felülvizsgálata a koalíciós tárgyalások egyik feltétele volt.

A palesztin zászlót kevesebb mint egy órával azután levették Szlovénia legfontosabb kormányzati épületéről, hogy Janez Janša negyedszer is letette a miniszterelnöki esküt, ami a külpolitika jelentős változását jelzi. Az izraeli zászlót (még) nem tűzték ki

A külpolitikai fordulat első jelei már Janša hivatalba lépésének napján láthatóvá váltak. A ljubljanai kormányzati épületről rövid időn belül eltűnt a palesztin zászló, amely Golob idején a szlovén külpolitika egyik legismertebb iránymutatója volt.

Az új miniszterelnök ugyanakkor nem csak gesztusokat tett. Interjújában stratégiai partnernek nevezte Izraelt, amely szerinte fontos szerepet játszik a regionális stabilitásban, a terrorizmus elleni küzdelemben és a technológiai innovációban.

Kapcsolódó cikk

Janša 4.0: Brüsszelben ismét lesz kivel veszekedni

Janša szerint Szlovénia és Izrael számos hasonló kihívással néz szembe: a terrorizmus, az extremizmus, a geopolitikai nyomás és a nemzeti identitás eróziója egyaránt szerepel a listán.

A szlovén kormányfő ennél is tovább ment, amikor kijelentette: Izrael nem Európa problémája, hanem egyik legfontosabb szövetségese.

A mondat önmagában talán nem okozna földrengést, de az időzítés már annál érdekesebb. Az Európai Unióban ugyanis egyre több vita zajlik az izraeli hadműveletek, a Gázai övezet helyzete és az esetleges szankciók kérdése körül.

Brüsszelnek nem tetszik

Az Európai Bizottság nem is váratott sokáig magára.

Brüsszel gyorsan emlékeztette Ljubljanát arra, hogy az Európai Unió továbbra is ragaszkodik a kétállami megoldáshoz, valamint ahhoz a nemzetközi konszenzushoz, amely szerint Jeruzsálem végleges státuszát csak egy jövőbeni megállapodás rendezheti.

Kapcsolódó cikk

IZRAEL A LEGNAGYOBB NYERTES: Szerbia Jeruzsálembe helyezi át nagykövetségét, Koszovó rendezi kapcsolatait a zsidó állammal

A bizottság a híres ENSZ BT 478-as határozatra is hivatkozott, amely még 1980-ban arra szólította fel a tagállamokat, hogy diplomáciai képviseleteiket ne Jeruzsálemben tartsák fenn.

Más szóval: Brüsszel szerint a főváros továbbra is Tel-Aviv, Janša szerint viszont ideje újragondolni a dolgokat.

Ha Ljubljana valóban Jeruzsálembe költözteti a nagykövetséget, az nemcsak szlovén belpolitikai döntés lesz, hanem közvetlen kihívás az Európai Unió jelenlegi külpolitikai álláspontjával szemben.

Szlovénia pedig külpolitikai téren ezzel az Oroszország elleni szankciók bevezetését megtagadó Szerbia mellé sorolja magát, a különbség csak annyi, hogy Szerbia egyelőre nem tagja az Európai Uniónak. Ilyenkor mondja valaki azt, hogy Szlovénia nem Balkán! Főleg, még ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a koszovói nagykövetség már Jeruzsálemben van.

Orbán után Janša?

A történetnek van egy másik olvasata is. A szlovén baloldali Delo már Janša visszatérése után arra figyelmeztetett, hogy a Janša 4.0 jóval aktívabb és konfliktusvállalóbb szereplő lesz az európai politikában, mint elődje.

Kapcsolódó cikk

HIVATALOSSÁ VÁLT: Koszovó megnyitotta nagykövetségét Jeruzsálemben

Nem véletlenül. Janša az Európai Néppárt politikusa, jó kapcsolatokat ápolt Orbán Viktorral, Donald Trumpot pedig már akkor „meggratulálta”, amikor még csak a szavazatokat számolták Amerikában.

A szlovén miniszterelnök korábban sem rejtette véka alá, hogy az európai politikai fősodorral kapcsolatban vannak fenntartásai. Most pedig úgy tűnik, hogy Izrael ügyében is új blokk építésére készül.

Az izraeli lap szerint Janša Brüsszelben olyan tagállamokat szeretne maga köré gyűjteni, amelyek ellenzik az Izraellel szembeni szankciókat és erősebb együttműködést támogatnak Tel-Avivval. Azt egyelőre nem tudni, hogy hányan követik majd.

Szlovénia új helyet keres a térképen

Az új szlovén miniszterelnök lépése igazábaól nem Palesztináról szól, hanem arról, hogy Janša milyen Szlovéniát képzel el a következő években, mert hogy Janšának a Black Cube miatt van miért hálásnak lenni Izraelnek.

Valamikor régen a Mladina a jugoszláv rendszer egyik legkritikusabb, reformpárti ifjúsági lapja volt, akkortájt ott publikált rendszeresen Janez Janša is, aki abban a közegben vált ismertté mint rendszerkritikus újságíró és aktivista. A Mladina nemrég azt írta, hogy decemberben ezzel a géppel érkeztek Ljubljanába a világ legnagyobb magán hírszerző ügynökségének, az izraeli Black Cube-nak a képviselői, hogy találkozzanak Janez Janšával, akinek állítólag segítették a választási kampányát. A Mladina ma egyértelműen baloldali–liberális lap… (Forrás: X platform, DropSite)

Golob idején Ljubljana gyakran Madriddal, Dublinnal vagy más Izraelt bíráló európai kormánnyal mozgott együtt. Janša láthatóan más társaságot keres.

A szlovén miniszterelnök ezzel a lépéssel nemcsak Tel-Aviv felé nyit, hanem Washington felé is. Különösen most, amikor Donald Trump ismét a Fehér Házban ül, ami az izraeli kapcsolat politikai értékét is növeli.

A BALK-on nemrég állapítottuk meg, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök hasonló okok miatt (is) barátkozik Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel, Belgrádban ugyanis régóta úgy gondolkodnak, hogy Tel-Avivon keresztül könnyebben el lehet jutni Washingtonhoz, és a Trumpok szívéhez.

A következő hónapok egyik legérdekesebb kérdése ezért nem az lesz, hogy Szlovénia tényleg Jeruzsálembe költözteti-e a nagykövetségét, hanem az, hogy Janša mennyire hajlandó elmenni Brüsszellel szemben annak érdekében, hogy új helyet találjon Szlovéniának az Európa, Izrael és az Egyesült Államok által kirajzolódó háromszögben.