Connect with us

Horvátország

NACIONAL: A magyarok nem akarnak távozni Horvátországból, ezért túl sokat fognak kérni az INÁ-ért

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

ina tankolas mol
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Ki lobbizott a Lazard mellett a horvát kormánynál, és képes lesz-e a Lazard egyedül megállapítani az INA valós értékét? Erre a kérdésre keresi a választ terjedelmes cikkéban a Magyarországgal kapcsolatban gyakran, a horvát kormánnyal viszont ritkábban kritikus Nacional. A zágrábi hetilap aggályosnak tartja, hogy a horvát kormány ismét egy befektetési bankot bízott meg a feladattal, és nem egy tapasztalt tanácsadó céget, amely ismeri az olajipart.

Vajon ki lobbizott?

A horvátok két héttel ezelőtt új konzultánst választottak a Morgan Stanley által vezetett konzorcium helyett, amelynek tagja volt még az Intesa Sanpaolo Group és a Zágrábi Gazdasági Bank (Privredna banka Zagreb).

A horvát vezetés többet várt a menesztett konzorciumtól, most viszont minden kezdődik előröl.

Az új konzultáns cég a Lazard (korábban Lazard Frères & Co.) lett, de

miért éppen erre az amerikai-francia-angol befektetési bankra esett a választás?

Ezt egyelőre senki sem tudja, a találgatások azonban folynak.

A feltételezett tettes

A zágrábi Nacional tudni véli, hogy a lobbizó személy Andrej Plenković egyik bizalmi embere volt, aki 2000 és 2003 között dolgozott a Lazard londoni kirendeltségén, mégpedig a gáz- és olajügyekkel foglalkozó osztályon.

A „feltételezett tettest” Branimir Briceljnek hívják.

Bricelj az Altera Savjetovanje tanácsadó cég tulajdonosa, amelyet az Agrokor rendkívüli vezetése 2018 elején bízott meg a becsődölt cég átstrukturálásával.

Tehát már nem ismeretlen tanácsadói és kormányzati körökben.

Ez azonban marad csak teória, a feltételezést eddig senki sem erősítette meg azok közül, akik olajban utaznak.

Abban viszont egyetértenek a horvát lap meg nem nevezett informátorai, hogy valaki sikeresen tolta a Lazard szekerét a horvát kormánynál.

ina hrvatska transport

A lobbizás nem korrupció

Egy horvát pénzügyi szakértő szerint a lobbizás nem jelent feltétlenül korrupciót.

Andrej Grubišić a Nacionalnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy illuzió és irreális lenne azt várni, hogy ebben az ügyben semmiféle lobbizás nem történt.

A világ egyetlen ré sem jönnek létre nagy üzletek az állammal lobbisták nélkül. A lobbizáshoz nem szükségszerűen kapcsolódnak illegális eljárások, mint például a korrupció, bár a nyugati világ sem mentes ettől a jelenségtől. De ennek ellenére semmiképpen sem állítanám, hogy a Lazard kiválasztásakor bármilyen törvénytelen lépés, vagy éppenséggel korrupció történt. Lobbizás azonban biztosan volt

– mondta a horvát szakértő.

A zágrábi hetilap nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a horvát kormány a Lazard mellett párhuzamosan tárgyalt a Rothschild & Co. bankkal is.

Az olaj szaga

Már az első konzultáns kiválasztásakor az olajiparhoz értők megjegyezték, hogy a horvát kormány tévedett, amikor bankokat bízott meg az INA értékének megállapításával, és nem olyan tanácsadókat, akik ismerik a szektor működését.

lazard asset managment

Miután a Lazard szintén egy befektetési bank, a Nacional szerint joggal merül fel a kérdés, hogy a horvát kormány ismételten elköveti-e ugyanazt a hibát.

Komoly partnerre van ahhoz szükség, hogy megbecsüljék az összeg nagyságát, amit a Molnak kínálnak fel. Ismerni kell az INA működését, vagy olyan tanácsadót kell megbízni, amelynek van tapasztalata az olajiparban, és amely megfelelő szakértelemmel rendelkezik, s mélyen átlátja a valódi helyzetet az INÁ-ban, az összegyűjtött adatok alapján pedig képes meghatározni az INA részvényeinek valódi értékét

– nyilatkozta a Nacionalnak Andrej Grubišić, horvát pénzügyi szakértő.

A horvát hetilap egyik informátora már 2017-ben, vagyis a Morgan Stanley által vezetett konzorcium kiválasztásakor megjegyezte, hogy a horvát kormány nem rendelkezik ezekkel az adatokkal, és ezt az akkor megbízott bankok sem tudják beszerezni, illetve megállapítani.

Ez azt jelenti, hogy horvát részről nincsenek tisztában azzal, hogy valóban mivel is rendelkeznek, és valójában mennyit is érnek annak a cégnek a részvényei, amelyet meg akarnak venni.

tozsde lazard ina mol

Kezdődik minden előröl

A Nacional mindezek után azt kérdezi, hogy a Lazard képes lesz-e egyedül elvégezni az INA átvilágítását, vagy pedig külső szakértőket kell bevonnia.

Ezért ismételten előfordulhat valami hasonló, mint az előző konzorcium esetében, amelynek a tagjai nem tudtak megállapodni abban, hogy ki fizesse ki a szakértőket.

És akkor megint ott vagyunk, ahol másfél évvel ezelőtt voltunk. A kormány a tapasztalt tanácsadók helyett ismét egy befektetési bankot választott, és az egész történet kezd hasonlítani az előző kísérletre

– mondta a Nacional egyik informátora, aki szerint a Lazard szakértőinek legalább fél évre lesz szükségük ahhoz, hogy áttekintsék az INÁ-t. Ezért biztosan nem fejezik be a munkát a jövő tavasz vége előtt, még akkor sem, ha minden határidőt sikerül betartani.

A magyarok maradnak

Egy másik informátor szerint a magyarok nem akarnak elmenni Horvátországból.

Erre utalnak a magyar illetékesek – köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – nyilatkozatai, amelyek szerint tárgyalni kívánnak az INA részvényeinek eladásáról.

A Nacional forrása szerint ezeket a kijelentéseket úgy kell értelmezni, hogy

a magyarok akkora árat fognak mondani a horvát tárgyalócsoportnak, amekkorát a horvát kormány nem tud megadni.

A szakértő szerint semmi sem igazolja a horvát kormány nyilatkozatait, amelyek szerint dolgoznak a magyarokkal fennálló vita megoldásán.

Mindeközben pedig a Mol cselekszik, és mindent, amit tesz az INÁ-ban, azt azzal a nyilvánvaló szándékkal teszi, hogy Horvátországban maradjon.

Fotók: INA, Lazard
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Horvátország

A MOL várhatóan Horvátországban finomítja a Somogyban kitermelt földgázt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Molnán finomítják a somogyi gázt
A CPS Molve telephelye: a horvátországi Molnán finomítják a somogyi gázt (Forrás: YouTube)
vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat
Olvasási idő: 3 perc

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.

Mit tett az EU értünk?

A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő nagyhatalmak alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.

Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.

Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.

Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.

Vissza a gázbizniszhez

Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági válság miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.

Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.

A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.

Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte „se nem kevés, se nem elhanyagolható”.

Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy „a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.

Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)

Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.

A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.

A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.

A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.

Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.

A finomítót nem kell bővíteni

Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.

Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.

Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.

Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.

A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.

Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

KIKÖTŐBIZNISZ: Tavaly 10 százalékkal növekedett a forgalom a horvát kikötőkben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Kirakodás a fiumei kikötőben
Kirakodás a fiumei kikötőben (YouTube, screenshot)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A horvát Állami Statisztikai Hivatal (Državni zavod za statistiku, DZS) kimutatásai szerint tavaly körülbelül 10 százalékkal növekedett meg a horvát kikötők forgalma 2021-hez képest.
A rendelkezésre álló adatok szerint, tavaly több, mint 342,7 ezer hajózott be, vagyis 10,4 százalékkal több, mint 2021-ben, az utasok száma pedig 33,8 millióval, azaz 23,8 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevesebb utas, mint a járvány előtti 2019-ben. A tengeri kikötők 2022 januárja és decembere közötti teljes áruforgalma 2019-hez képest 9,1 százalékkal, 23,6 millió tonnára nőtt. A statisztikai hivatal tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint éves szinten is növekedést értek el: 62,98 ezer hajó, azaz 4,9 százalékkal több érkezett, mint 2021 utolsó negyedévében.

Utasforgalomban a néhai császárváros vezet

Az utasforgalomban a néhai Diocletianus római császár városa, Split vezet. 2022 negyedik negyedévében 4,3 millió utas szállt partra a horvát tengeri kikötőkben, ami 17,1 százalékos növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest.

De 2019 negyedik negyedévéhez képest még mindig 3,9 százalékos csökkenés tapasztalható – jegyzik meg a pedáns statisztikusok. A komphajók és a személyhajók 2022 negyedik negyedévében 4,1 millió utast szállítottak, ami 14,5 százalékos növekedés 2021 azonos időszakához képest.

A spliti kikötő

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb (Forrás: YouTube, Screenshot)

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb, 707,7 ezer utassal, vagyis 21,9 százalékkal többel, mint 2021 utolsó negyedévében.

Zára (Zadar) a második 423,2 ezer utassal, azaz 15,7 százalékkal többel, a harmadik pedig Preko (Ugljan szigetén) 353,7 ezer utassal, vagyis 8,5 százalékkal többel, mint 2021 negyedik negyedévében.

Ha már a komphajókat említettük, a DZS adatai azt mutatják, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a tengeri kikötőkben az előző év azonos időszakához képest nőtt a hajón szállított személygépjárművek és buszok száma – a komphajók 772 ezer személygépkocsit, azaz 5,6 százalékkal többet, illetve 5.412 autóbuszt szállítottak, ami 16,3 százalékos növekedést jelent.

Tavaly a cruiserek, azaz a tengeri körutazásokat lebonyolító luxushajók is jeleskedtek: a tengeri kikötőkben tartózkodó utasok teljes számából 168 ezret szállítottak partra, ami 126,8 százalékos növekedést jelent 2021 utolsó negyedévéhez képest.

Áruforgalom

2022 negyedik negyedévében a teljes áruforgalom 5,8 millió tonna volt, ami 6,3 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.

A DZS ezt azzal magyarázza, hogy a cseppfolyós rakományforgalom 21,8 százalékkal nőtt (a teljes áruforgalomban 48 százalékos részesedéssel), a száraz, ömlesztett áruk forgalma pedig 2,6 százalékkal volt nagyobb (a teljes áruforgalom 29 százalékos részesedése) 2021 azonos időszakához képest.

Ugyanakkor a konténerforgalom 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest (a teljes áruforgalomból való részesedés 15 százalék).

A tengeri kikötőkben az áruk teljes forgalmának 90 százalékát kitevő öt kikötő közül 2022 negyedik negyedévében észrevehető növekedést regisztráltak 2021 azonos időszakához képest.

Nem meglepő módon a kőolaj- és LNG-terminált magába foglaló Omišalj kikötője vezet, 28,4 százalékos (1,7 millió tonna), illetve Ploče 17 százalékos (1,3 millió tonna) áruforgalom növekedéssel.

Nem biztos, hogy jó lenne, ha lenne kikötőnk

Persze ez az egész kikötőbiznisz többszörösen összetett, hogy ne mondjuk komplex dolog. Specifikus szakértelmet igényel, azaz nem elegendő hozzá az, hogy az ember, vagy az ángyikája nagy potentátnak számít Budapesten.

Erre a lengyelek is rájöttek, ugyanis a varsói tőzsde közlönye szerint a lengyel OT Logistics tulajdonában lévő fiumei kikötő részvényeit hamarosan eladhatják a Prágában bejegyzett Port Acquisitions társaságnak, amelyet Jaroslav Strnad cseh üzletember szárnyai alatt működik, akinek a cégcsoportja tavaly a Đuro Đaković nehézipari konszern többségi tulajdonosa lett.

A Varsói Értéktőzsde (GPW) által közzétett információk szerint az OT Logistics és a Port Acquisitions február 4-én előzetes megállapodást kötött arról, hogy a fiumei (rijekai) kikötő mind a 3 421 224 részvényét megveszi a cseh vállalat, ami 25,38 százalékos tulajdonosi részesedést jelent.

A lengyelek 2015-ben vásárolták be magukat a fiumei kikötőbe, és annyira rosszul csinálták, hogy a kikötő üzletmenetét csak 2019-ben sikerült egyensúlyba hozni, amikor a befektetési alapok a vállalkozás élére Duško Grabovac fiumei üzletembert nevezték ki.

Erre azután került sor, hogy Jedrzej M. Mierzewski volt vezérigazgatót kilenc hónap próbaidőre ítélték a vezetés során elkövetett törvénytelenségek miatt, és le kellett mondania.

Az OT Logistics a gdyniai kikötő tulajdonosi struktúrájában van jelen, amely Fiume közvetlen versenytársa, így a gyanakvó horvát újságírók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a lengyeleknek valójában az volt a céljuk, hogy csődbe vigyék a fiumei kikötőt, és az ingatlanok értékesítése után a forgalmat átirányítsák Lengyelországba.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: