Connect with us

Horvátország

ÚJ HORVÁT-MAGYAR ÖSSZEBORULÁS: Az LNG-terminál háttérbe szorítja az INA körüli vitát

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ina
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Andrej Plenković horvát miniszterelnök szerdára jelentette be az INÁ-val foglalkozó tanács újabb ülését, amelyen fontos döntés születhet. A tanács abban a kérdésben foglalhat állást, hogy ki végzi el az INA „mélységi átvizsgálását”, vagyis méri fel a horvát olajcég értékét. A horvát miniszterelnök két és fél évvel ezelőtt, karácsonykor ígérte meg, hogy a horvát állam visszavásárolja az INÁ-t, ami azonban eddig nem történt meg.

Új konzultáns

A horvátok új konzultánst választanak a Morgan Stanley helyett. A horvát vezetés többet várt az amerikai elemző cégtől, ezért most kezdődik minden előröl.

Hogy valójában ki végezheti el az INA mélységi „szkennelését”, az szerdán, de legkésőbb a hét második felében már kiderülhet.

– A zágrábi Nova TV értesülései szerint a szerződés már aláírásra vár új konzultánssal.

Horvátországban egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy az új konzultáns cég a Lazard lehet. Egy évvel ezelőtt nem ők kapták a megbízást, de a jelek szerint továbbra is „játékban vannak”. Vagyis most ők lehetnek a nyertesek.

Az INÁ-val foglalkozó tanács szerdára tervezett ülését követően az új konzultáns cég megbízását még jóvá kell hagynia a horvát kormánynak is, ami azonban csak formaság, hiszen a 2017-ben alakított tanácsot Andrej Plenković horvát miniszterelnök vezeti.

Elmozdulás a holtpontról

A Nova TV értesülését sem a horvát kormány, sem a Lazard nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

Tomislav Ćorić, horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter tíz nappal ezelőtt sejtetni engedte, hogy az INA körüli ügy újabb fejezethez érkezik.

A miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy előrehaladás tapasztalható, és „megtörtént az elmozdulás a holtpontról”.

A horvát média szerint a Morgan Stanley azért nem kapta meg a munkát, mert elbotlott a zárótárgyalásokon. Ćorić ezt egy bennfentesek számára érthető körmondatban fogalmazta meg, aminek a lényege az volt, hogy a horvát részről elégedetlenek voltak a Morgan Stanley hozzáállásával.

Davor Štern, horvát olajügyi szakértő és volt gazdasági miniszter szerint kiderült, hogy a pályázati kiírás sem volt mindenre kiterjedő,

-a Morgan Stanley-től pedig azt várták, hogy többet tenne annál, mint amit felkínált.

„Ez az én információm, de nem ismerem az ügyet teljes egészében. Az viszont nyilvánvaló, hogy ezeknek a (kudarcba fulladt) tárgyalásoknak pozitív eredménye is van, mert nem dobtunk ki hiába nyolc millió eurót az ablakon”

– nyilatkozta Štern.

A beismerés

A Nova TV megjegyezte, hogy egy évvel ezelőtt minden leállt. Tomislav Ćorić, környezetvédelmi és energetikai miniszter viszont csak áprilisban ismerte be, hogy az INA sorsával foglalkozó munkacsoport a Morgan Stanley helyett más partnert keres.

Davor Štern azonban úgy véli, hogy hiábavaló pénzpocsékolás lenne, ha a horvát kormány úgy vágna bele a munkába, hogy az energiaügyekben, főleg pedig az INA esetében nem rendelkezik „világos elkötelezettséggel”.

– A Morgan Stanley-vel tervezett szerződés értéke elenyésző ahhoz képest, amit az INA esetében veszítettünk. Hogy ne is beszéljek a nemzetközi döntő előtt folytatott eljárásokról. Az egyiket elveszítettük, a másikat sajnos ugyancsak elveszítjük”

– vélte Štern.

A döntőbírósági eljárással párhuzamosan folyik a huzavona Hernádi Zsolt ügyében is, amely a korrupcióval megvádolt Ivo Sanader horvát miniszterelnök megvesztegetésével kapcsolatban folyik, a MOL elnök-vezérigazgatója azonban évek óta nem elérhető a horvát igazságszolgáltatás számára.

Egységes horvát-magyar energiarendszer

A Nova TV szerint a fennálló problémák ellenére is „virágzik az üzlet” a magyarokkal, akik 25%-os részesedést szeretnének a horvát LNG-terminálban.

De ez csak a kezdet.

– Szijjártó Péter az utóbbi két hónapban gyakori vendég Zágrábban.

„Egységesítenünk kellene a két ország energiarendszerét, mert ha ezt megtesszük, akkor egyikünk sem lesz nagyobb a másiknál. Ráadásul fontosabbak és érdekesebbek leszünk más játékosok számára a piacon. Az sem mellékes, hogy megszüntethetnénk a vámokat” – idézte a Nova TV a magyar külügyminisztert.

A horvát média szerint a horvát LNG-ről folyó horvát-magyar tárgyalások akár az INÁ-ról szóló döntést is befolyásolhatják.

Tomislav Ćorić, horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter azonban nem volt hajlandó jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az INA- Mol ügyet lezárják a jelenlegi horvát kormány mandátumának lejárásig.

„Álláspontom szerint a Horvát Köztársaság a részletes elemzést követően, amely még csak ezután kezdődik, megteszi a maga ajánlatát, amire a másik fél majd reagál. Hogy végül megtörténik-e a visszavásárlás, vagy sem, az a tárgyalások végső fázisában dől el. Tehát, a Horvát Köztársaságnak, mint vevőnek, és a Molnak, mint eladónak, meg kell állapodniuk az árban”

A magyar kormány nem tehet semmit

Ćorić eladóként nem Magyarországot, hanem a Molt nevezte meg, ami egybevág a magyar állásponttal.

Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt az egyik horvát televíziónak adott interjúban.

„Én a médiából tudtam meg, hogy a Mol és az INA fontos döntéseket hozott a horvátországi beruházásokkal kapcsolatban, és remélem, hogy ezáltal az ügy megoldódik. Mi itt, mint (a magyar) kormány, nem lehetünk senki segítségére sem. Ezt a a Molnak és a horvát kormánynak kell megoldania.”

– Gordan Grlić Radman új horvát külügyminiszter úgy véli, hogy le kell zárni a Mol és a horvát kormány közötti ügyet, és kisebb jelentőséget kell tanúsítani neki, ha van egy más jelentősebb együttműködési forma.

Ez egyértelmű utalás arra, amit már a horvát média korábban felvetett az LNG-terminál és az INA körüli ügyek közötti összefüggéssel kapcsolatban.

Fotó: INA

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava