Horvátország
ÚJ HORVÁT-MAGYAR ÖSSZEBORULÁS: Az LNG-terminál háttérbe szorítja az INA körüli vitát

Andrej Plenković horvát miniszterelnök szerdára jelentette be az INÁ-val foglalkozó tanács újabb ülését, amelyen fontos döntés születhet. A tanács abban a kérdésben foglalhat állást, hogy ki végzi el az INA „mélységi átvizsgálását”, vagyis méri fel a horvát olajcég értékét. A horvát miniszterelnök két és fél évvel ezelőtt, karácsonykor ígérte meg, hogy a horvát állam visszavásárolja az INÁ-t, ami azonban eddig nem történt meg.
Új konzultáns
A horvátok új konzultánst választanak a Morgan Stanley helyett. A horvát vezetés többet várt az amerikai elemző cégtől, ezért most kezdődik minden előröl.
Hogy valójában ki végezheti el az INA mélységi „szkennelését”, az szerdán, de legkésőbb a hét második felében már kiderülhet.
– A zágrábi Nova TV értesülései szerint a szerződés már aláírásra vár új konzultánssal.
Horvátországban egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy az új konzultáns cég a Lazard lehet. Egy évvel ezelőtt nem ők kapták a megbízást, de a jelek szerint továbbra is „játékban vannak”. Vagyis most ők lehetnek a nyertesek.
Az INÁ-val foglalkozó tanács szerdára tervezett ülését követően az új konzultáns cég megbízását még jóvá kell hagynia a horvát kormánynak is, ami azonban csak formaság, hiszen a 2017-ben alakított tanácsot Andrej Plenković horvát miniszterelnök vezeti.
Elmozdulás a holtpontról
A Nova TV értesülését sem a horvát kormány, sem a Lazard nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Tomislav Ćorić, horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter tíz nappal ezelőtt sejtetni engedte, hogy az INA körüli ügy újabb fejezethez érkezik.
A miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy előrehaladás tapasztalható, és „megtörtént az elmozdulás a holtpontról”.
A horvát média szerint a Morgan Stanley azért nem kapta meg a munkát, mert elbotlott a zárótárgyalásokon. Ćorić ezt egy bennfentesek számára érthető körmondatban fogalmazta meg, aminek a lényege az volt, hogy a horvát részről elégedetlenek voltak a Morgan Stanley hozzáállásával.
Davor Štern, horvát olajügyi szakértő és volt gazdasági miniszter szerint kiderült, hogy a pályázati kiírás sem volt mindenre kiterjedő,
-a Morgan Stanley-től pedig azt várták, hogy többet tenne annál, mint amit felkínált.
„Ez az én információm, de nem ismerem az ügyet teljes egészében. Az viszont nyilvánvaló, hogy ezeknek a (kudarcba fulladt) tárgyalásoknak pozitív eredménye is van, mert nem dobtunk ki hiába nyolc millió eurót az ablakon”
– nyilatkozta Štern.
A beismerés
A Nova TV megjegyezte, hogy egy évvel ezelőtt minden leállt. Tomislav Ćorić, környezetvédelmi és energetikai miniszter viszont csak áprilisban ismerte be, hogy az INA sorsával foglalkozó munkacsoport a Morgan Stanley helyett más partnert keres.
Davor Štern azonban úgy véli, hogy hiábavaló pénzpocsékolás lenne, ha a horvát kormány úgy vágna bele a munkába, hogy az energiaügyekben, főleg pedig az INA esetében nem rendelkezik „világos elkötelezettséggel”.
– A Morgan Stanley-vel tervezett szerződés értéke elenyésző ahhoz képest, amit az INA esetében veszítettünk. Hogy ne is beszéljek a nemzetközi döntőbíróság előtt folytatott eljárásokról. Az egyiket elveszítettük, a másikat sajnos ugyancsak elveszítjük”
– vélte Štern.
A döntőbírósági eljárással párhuzamosan folyik a huzavona Hernádi Zsolt ügyében is, amely a korrupcióval megvádolt Ivo Sanader horvát miniszterelnök megvesztegetésével kapcsolatban folyik, a MOL elnök-vezérigazgatója azonban évek óta nem elérhető a horvát igazságszolgáltatás számára.
Egységes horvát-magyar energiarendszer
A Nova TV szerint a fennálló problémák ellenére is „virágzik az üzlet” a magyarokkal, akik 25%-os részesedést szeretnének a horvát LNG-terminálban.
De ez csak a kezdet.
– Szijjártó Péter az utóbbi két hónapban gyakori vendég Zágrábban.
„Egységesítenünk kellene a két ország energiarendszerét, mert ha ezt megtesszük, akkor egyikünk sem lesz nagyobb a másiknál. Ráadásul fontosabbak és érdekesebbek leszünk más játékosok számára a piacon. Az sem mellékes, hogy megszüntethetnénk a vámokat” – idézte a Nova TV a magyar külügyminisztert.
A horvát média szerint a horvát LNG-ről folyó horvát-magyar tárgyalások akár az INÁ-ról szóló döntést is befolyásolhatják.
Tomislav Ćorić, horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter azonban nem volt hajlandó jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az INA- Mol ügyet lezárják a jelenlegi horvát kormány mandátumának lejárásig.
„Álláspontom szerint a Horvát Köztársaság a részletes elemzést követően, amely még csak ezután kezdődik, megteszi a maga ajánlatát, amire a másik fél majd reagál. Hogy végül megtörténik-e a visszavásárlás, vagy sem, az a tárgyalások végső fázisában dől el. Tehát, a Horvát Köztársaságnak, mint vevőnek, és a Molnak, mint eladónak, meg kell állapodniuk az árban”
A magyar kormány nem tehet semmit
Ćorić eladóként nem Magyarországot, hanem a Molt nevezte meg, ami egybevág a magyar állásponttal.
Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt az egyik horvát televíziónak adott interjúban.
„Én a médiából tudtam meg, hogy a Mol és az INA fontos döntéseket hozott a horvátországi beruházásokkal kapcsolatban, és remélem, hogy ezáltal az ügy megoldódik. Mi itt, mint (a magyar) kormány, nem lehetünk senki segítségére sem. Ezt a a Molnak és a horvát kormánynak kell megoldania.”
– Gordan Grlić Radman új horvát külügyminiszter úgy véli, hogy le kell zárni a Mol és a horvát kormány közötti ügyet, és kisebb jelentőséget kell tanúsítani neki, ha van egy más jelentősebb együttműködési forma.
Ez egyértelmű utalás arra, amit már a horvát média korábban felvetett az LNG-terminál és az INA körüli ügyek közötti összefüggéssel kapcsolatban.
Fotó: INA

Horvátország
SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.
Eszéki napilap Kínában
A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.
Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)
Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.
Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.
A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.
Öreganyám gerendája
A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)
A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.
A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.
Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.
Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.
Zöldek-e a zöldek?
Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.
Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Kapcsolódó cikk
A TUDÓSÍTÓ VISSZAVÁG: Kinek az ángyikája elfogult, továbbá megawattok a föld mélyéről
Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.
Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.
Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.
Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerb Köztársaság1 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól