Horvátország
A „KÉTÉLTŰ BOTRÁNY”: Fegyvercsempészet Szerbia javára, igen vagy nem?
Szerbia erőteljesen fegyverkezik, de a szerbek sohasem csak a fegyverfogatásban voltak erősek, hanem a népköltészetben is. Megénekeltek minden dicső hadvezért és háborús bűnöst, az utóbbiak persze, hősként tűntek fel a szerb rigmusokban. A „kétéltű botránynak” köszönhetően már Orbán Viktor is bekerült a szerb népköltészetbe, a versike ráadásul egy horvát napilap internetes oldalán jelent meg. De erről majd később.
A sokélű „kétéltű botrány”
A Balkánon kis késéssel robbant a „kétéltű botrány”, miután egy nem katonai célokra használt orosz szállítórepülőgép harci járműveket szállított Szerbiának a magyar légtér igénybe vételével.
Az eset nem kapott túl nagy sajtófigyelmet, és talán el is sikkadt volna, ha Aleksandar Vučić szerb elnök nem szenvedne „politikusi viszketegségben”.
De abban szenved. Ezért a niši laktanyában a nyilvánosság bevonásával adta át a tíz BRDM-2 páncélozott járművet.
Vučić ezekkel a mondatokkal fényezte az igencsak régi konstrukciónak számító BRDM-2 (Боевая Разведывательная Дозорная Машина) típusú kétéltűket, amelyeket valamikor 1963 és 1989 között gyárthattak.
De akármennyire „rossz vasak” is, fegyvernek viszont fegyverek.
Két különös körülmény
A tíz katonai jármű leszállítását két körülmény teszi érdekessé, az egyik a Szerbiába érkezés módja, a másik pedig az, hogy
Erre a szerb elnök is utalt, amikor megjegyezte, hogy Szerbia további tíz tankot és négy MI-35-ös helikoptert szerez be.
Az utóbbi az Mi–24V exportváltozata, amelynél már szempont volt az éjszakai harcászati képesség radikális növelése.
Vučić elugrott a kérdés elől
A nyugati sajtó azt a körülményt kapta fel, hogy a fegyverek Magyarországon keresztül jutottak el Szerbiába.
Románia és Bulgária az uniós szankciókra hivatkozva korábban nem engedélyezte az áthaladásukat a saját légterén.
Az Európai Unió azt követően vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hogy az 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, és mert azóta is támogatja az orosz szakadárokat a Donyec-medencében.
A szankciók tiltják a fegyverkereskedelmet, és az úgynevezett „kettős felhasználású áruk” forgalmát, amelyek polgári és katonai célok kielégítésére egyaránt alkalmasak.
A szerb elnök a tíz BRDM-2 átadásakor nem tért ki arra, hogy a járművek miként jutottak el Szerbiába.
A szerb elnök ezzel ugyan „elugrott” a kérdés elől, de nem volt nehéz kitalálni, hogy a harci járművek milyen irányból jutottak be Szerbiába.
Fegyvercsempészet, igen vagy nem?
A legnagyobb problémát azonban nem is ez jelenti, hanem inkább az, hogy a katonai járműveket nem katonai hanem civil célokat szolgáló szállítórepülőgép vitte, ami jó eséllyel kimeríti a fegyvercsempészet fogalmát.
Más kérdés, hogy ez azért merülhet fel, mert az Európai Unió az oroszok elleni büntető intézkedések majmolásával kiállt az Egyesült Államok politikája mellett, és ezzel
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországnak természetesen vannak értesüléseink minden polgári célt repülőgépről, amely az ország légterébe érkezik, de csak „protokolláris jellegű értesülésekről” van szó, amit magyar részről tudomásul vesznek.
Ki a legnagyobb donor?
A szerbiai védelmi minisztérium szerint Oroszország a Szerb Hadsereg „legnagyobb donora”, amely már hat MiG-29-est adományozott Szerbiának, és folyamatban van összesen harminc BRDM-2MS páncélozott jármű és harminc T-72MS tank leszállítása is.
Ráadásul a fehérorosz hadsereg további négy MiG-29-est adományozott Szerbiának, amivel a két „testvéri ország” nem csak az ígéretek szintjén járul hozzá a szerb légierő ütőképességének növeléséhez.
A közlemény szerint Szerbia más orosz fegyverek és katonai felszerelések beszerzésekor is jelentős engedményeket és kedvezményeket kapott.
A szerb minisztérium ezzel reagált azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint 2014 és 2018 között Szerbia a legnagyobb katonai támogatást nem Oroszországtól, hanem éppen az Egyesült Államoktól kapta.
Az oroszok az első ötbe sem fértek be
A második helyen Kína található, a harmadikon Norvégia, majd Dánia és Nagy-Britannia következik.
Az oroszok csak a kilencedik helyet foglalják el. Az eltérés abból adódhat, hogy az oroszok az utóbbi időben húztak bele.
Hogy ki valójában a legnagyobb donor, ez majd akkor derül ki, amikor a szerb védelmi minisztériumban megtanulnak összeadni és kivonni, illetve statisztikákat gyártani.
Hacsak az egymásnak ellentmondó számok közlésével nem az „ellenség megtévesztése” a cél.
De nem is ez a lényeg, hanem inkább az, hogy hasonló szállítmányok lesznek még bőven, és ha ezeket a hasonló szállítmányok hasonló módon jutnak el Szerbiába, akkor hasonló botrányokban is bővelkedni fogunk.
Magyarország a Balkánon nyomul
Az egyik horvát lap közben arról számolt be, hogy az Európai Unió most Orbán Viktort támadja, mert Szerbiába tartó orosz fegyverzet haladt át Magyarországon.
A Večernji list internetes portálja megjegyezte, hogy
A Večernji list szerint az Orbán Viktorhoz közelálló üzletemberek különböző területeken fektetnek be a délszláv térségben, beleértve ebbe a sportot, a magyar kisebbséget támogatását, és a médiát is, ami miatt Magyarországot már érték bírálatok.
A zágrábi lap a Politicot idézve megjegyezte, hogy egy külön misét megérne a Nikola Gruevszki, szökött macedón miniszterelnöknek adott menedékjog, ami szintén aggodalmakat keltett a balkáni régióban és a nyugati fővárosokban.
A pincsi kutya és a népköltészet
Néha nem könnyű különbséget tenni a szerkesztőségi vélemény, a nép hangja és az állam hangja között, főleg amikor fontos dolgokról van szó.
Ebben az esetben a bérkommentelők a szerbiai Blic internetes oldalán arról írtak, hogy „Szerbia nagy ajándékot kapott Oroszországtól”. Ennek köszönhetően „a szerb hadsereg erősebb, mint bármikor valaha”, és ezáltal „az első számú katonai hatalommá válik a Balkánon”.
Ezt több mint százszor leírták, hogy a hülye is megértse.
A szerbek szeretik Orbánt, a horvátok kevésbé
A szerb kommentelők azonban nem csak a szerb, hanem a horvát hírportálokon is nyomulnak, miután van átjárás a két nyelv között.
Az egyik szerint az Európai Unió tagállamai az Egyesült Államok pincsi kutyái, egy másik szerint – akiről nem tudni, hogy horvát vagy szerb – Orbán két széken ül, az Európai Uniótól és Oroszországtól is beszedi a pénzt.
Egy megint másik kommentelő – aki vélhetően szerb – egy versikét is költött, amely így hangzik:
„Le a (szerb) kalappal, Orbán téged szeretnek a szerbek!!!?”
A horvátok között vannak viszont, akikben nem pislákol ennyire a szeretet lángja. Szerintük Magyarországot el kell távolítani az Európai Unióból és a NATO-ból.
Egy másik horvát vélemény szerint Horvátországnak tiltakozó jegyzéket kell intéznie Magyarországhoz, és követelnie kell Magyarország megbüntetését az Európai Uniónál.
Kérdés, hogy ez a szerkesztőség, a nép vagy netalán a horvát állam hangja.
Fotók: Szerb Védelmi Minisztérium
Pénteken koradélelőtt, a bucsai mészárlás évfordulóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Tomo Medved veteránügyi miniszter, a kormány alelnöke megérkeztek az ukrán fővárosba. A horvát küldöttséggel egy időben tartózkodott Kijevben a Robert Golob vezette szlovén, illetve a szlovák és moldovai küldöttségek is, Eduard Heger miniszterelnök és Maia Sandu köztársasági elnök vezetésével. A látogatás folyamán a horvát küldöttség is részt vett a bucsai mészárlás évfordulója alkalmával szervezett mini-csúcstalálkozón, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, valamint Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnökével.
Teljes titoktartás mellett Bucsába
A horvát küldöttség teljes titoktartás mellett, vonattal utazott Kijevbe, majd a horvát miniszterelnök részt vett az orosz agresszió áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen is, valamint az ukrán védők adományozott állami kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán.
Plenković kijevi látogatása folyamán koszorút helyezett el az Ukrajnáért elesettek emlékfala előtt.
A horvát miniszterelnök virágot helyezett el e bucsai emlékfal előtt (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
A horvát kormány nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy „a horvát kormány következetesen, egyértelműen és határozottan támogatja Ukrajnát, és kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót”.
– áll a nyilatkozatban. Horvátország szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel azáltal is, hogy befogadja az ukrán menekülteket, és gondoskodik róluk.
– áll még a horvát kormány közleményében.
Katonai cserebere
Nem sokkal Plenković látogatását megelőzően, szerdán Odesszában járt Mario Banožić védelmi miniszter, aki találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval.
Elmondta, hogy számításai szerint a Horvátország által adományozott tizennégy szállítóhelikopter, köztük tizenkét MI 8 MTV-1 modell és két MI 8 T modell, „hamarosan” megérkezik Ukrajnába.
Ukrán kollégája, Olekszij Reznyikov elmondta, hogy ukrán aknamentesítő oktatók képzését fontolgatják Horvátországban.
Mario Banožić horvát védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)
Ezzel kapcsolatban aztán a csütörtöki kormányülésen Plenković miniszterelnök bejelentette a nagy hírt, hogy megállapodás született az Egyesült Államokkal a horvát fegyveres erők finanszírozásának támogatásáról, 140 millió dollár összegben.
Miután a Večernji list becslései szerint Horvátország eddig mintegy 123 millió euró értékű felszereléssel támogatta Ukrajnát, az üzlet előnyösnek tűnik, különösen ha azt is tudjuk, hogy az amerikai támogatás a 140 millió dolcsi dolcsi mellett 4 Black Hawk helikopter, némi Javelin páncéltörő eszköz és esetlegesen pár Hellfire páncéltörő rakéta formájában fog alakot ölteni.
A „biznisz” abban a tekintetben is kedvező, hogy a NATO által Hipp jelzéssel ellátott szovjet/orosz eredetű helikoptereket különben egyenesen a roncstelepre lehetett volna küldeni, mivel sem az orosz, sem az ukrán karbantartás többé nem képezett opciót.
Üröm az örömben, hogy a Black Hawk szállító képessége körülbelül a fele a megbízható szovjet „igáslovaknak”, és ezekkel szemben tűzoltásra sem igen alkalmas, aminek majd nyáron isszuk meg a levét.
A helikopterekkel kapcsolatban még sokat lehetne morfondírozni, de erre úgyis vissza fogunk még térni, a horvát tervek szerint ugyanis egy 12 Black Hawk-ból álló raj felállítása várható (majd egyszer), illetve ezek felszerelése különböző rendszerekkel, amihez nemcsak pénz, hanem megfelelő képzettségű ember is szükségeltetik.
Ezt az ügyet azzal zárjuk, hogy bár korántsem annyira ügyesen, mint az észtek, de a horvátok is nyertek valamit az ukránok emberfeletti ellenállásán.
Őszre már kész is a háború?
Csernigovi Szent Lőrinc prófétai szavai az eretnekségekről és szakadásokról az ukrán egyházban:
Miután Szt. Lőrinc a csetepatét hat hónapban szabta meg, őszre már készen is lehet a háború.
Kapcsolódó cikk
A HASONLÓSÁG ELVE: Egy horvát hazafi szerint a szerb diplomatákat is utasítsák ki Horvátországból
Mint tudjuk, minap az ukrán hatóságok kiebrudalták az orosz ortodox egyház papjait, szerzeteseit és minden pereputtyukat a kijevi Pecserszka Lavra kolostorból, az orosz ortodox egyház egyik legszentebbnek tartott helyéről.
Ennek kapcsán Pavlo, a Moszkvai Patriarchátus ukrán ortodox egyházának metropolitája gyakorlatilag megátkozta az ukrán vezetést, mondván: „garantálja”, hogy Isten nem bocsátja meg Volodimir Zelenszkij elnöknek, amiért kilakoltatta a moszkvai egyházat a kijevi Lavrából.
Lehet hogy Plenkovićék búcsúzni mentek Kijevbe, amíg még lehetett, vagyis mielőtt még az átok megfogan?
A bosznia-hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.
24 ével ezelőtt elakadt
A Horvátország és Bosznia-Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.
A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.
Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.
Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.
A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn
A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.
A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.
A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia-Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.
A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.
Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a „nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia-Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.
A vörös vonal mutatja az 1999-es megállapodásban szereplő határt, míg a kék az Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság fennállása alatti adminisztratív határ (Forrás: Večernji.hr)
A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.
Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.
A közös határ és az uniós csatlakozás
A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.
A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.
Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.
A helyzet rendezése Bosznia-Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).
Kapcsolódó cikk
Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia-Hercegovina között a béke jegyében
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.
Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.
A szerb elnök inkább kifizeti a büntetést, csak ne menjen börtönbe a kedvenc újságírója
Ócskavasnak minősített MiG-ekkel kötött bombaüzletet Szlovákia
Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára
A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Kozákolló: vág, vég (Sándorunk 200, a Petőfi)
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
-
Oroszország4 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró6 nap telt el azótaNincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Bosznia1 nap telt el azótaMódosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
-
Szerbia4 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
