A cikk meghallgatása

Szerbia erőteljesen fegyverkezik, de a szerbek sohasem csak a fegyverfogatásban voltak erősek, hanem a népköltészetben is. Megénekeltek minden dicső hadvezért és háborús bűnöst, az utóbbiak persze, hősként tűntek fel a szerb rigmusokban. A “kétéltű botránynak” köszönhetően már Orbán Viktor is bekerült a szerb népköltészetbe, a versike ráadásul egy horvát napilap internetes oldalán jelent meg. De erről majd később.

A sokélű “kétéltű botrány”

A Balkánon kis késéssel robbant a “kétéltű botrány”, miután egy nem katonai célokra használt orosz szállítórepülőgép harci járműveket szállított Szerbiának a magyar légtér igénybe vételével.

Az eset nem kapott túl nagy sajtófigyelmet, és talán el is sikkadt volna, ha Aleksandar Vučić szerb elnök nem szenvedne “politikusi viszketegségben.

De abban szenved. Ezért a niši laktanyában a nyilvánosság bevonásával adta át a tíz BRDM-2 páncélozott járművet.

– A katonai járművek Szerbiának ajándékozása annak a megállapodásnak a része, amit Putyin elnökkel kötöttem. Ezek a járművek menet közben is tüzelnek, és a vízen is átmennek. Ezek rendkívüli felderítő járművek. Putyin elnök ajándéka, így ingyen kaptuk ezeket a járműveket.

Vučić ezekkel a mondatokkal fényezte az igencsak régi konstrukciónak számító BRDM-2 (Боевая Разведывательная Дозорная Машина) típusú kétéltűket, amelyeket valamikor 1963 és 1989 között gyárthattak.

De akármennyire “rossz vasak” is, fegyvernek viszont fegyverek.

Két különös körülmény

A tíz katonai jármű leszállítását két körülmény teszi érdekessé, az egyik a Szerbiába érkezés módja, a másik pedig az, hogy

-nem ez az első, és nem is ez az utolsó fegyver, amelyet a szerbek ajándékba vagy jócskán áron alul kaptak az oroszoktól.

Erre a szerb elnök is utalt, amikor megjegyezte, hogy Szerbia további tíz tankot és négy MI-35-ös helikoptert szerez be.

Az utóbbi az Mi–24V exportváltozata, amelynél már szempont volt az éjszakai harcászati képesség radikális növelése.

Vučić elugrott a kérdés elől

A nyugati sajtó azt a körülményt kapta fel, hogy a fegyverek Magyarországon keresztül jutottak el Szerbiába.

Románia és Bulgária az uniós szankciókra hivatkozva korábban nem engedélyezte az áthaladásukat a saját légterén.

Az Európai Unió azt követően vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hogy az 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, és mert azóta is támogatja az orosz szakadárokat a Donyec-medencében.

A szankciók tiltják a fegyverkereskedelmet, és az úgynevezett “kettős felhasználású áruk” forgalmát, amelyek polgári és katonai célok kielégítésére egyaránt alkalmasak.

A szerb elnök a tíz BRDM-2 átadásakor nem tért ki arra, hogy a járművek miként jutottak el Szerbiába.

– A legfontosabb, hogy sikerült behoznunk a járműveket. A nemzetközi normák tiszteletben tartásával sikerült a saját területünkre bejuttatni. Hogy miként, és milyen úton tettük ezt meg, az a mi dolgunk.

A szerb elnök ezzel ugyan “elugrott” a kérdés elől, de nem volt nehéz kitalálni, hogy a harci járművek milyen irányból jutottak be Szerbiába.

Fegyvercsempészet, igen vagy nem?

A legnagyobb problémát azonban nem is ez jelenti, hanem inkább az, hogy a katonai járműveket nem katonai hanem civil célokat szolgáló szállítórepülőgép vitte, ami jó eséllyel kimeríti a fegyvercsempészet fogalmát.

Más kérdés, hogy ez azért merülhet fel, mert az Európai Unió az oroszok elleni büntető intézkedések majmolásával kiállt az Egyesült Államok politikája mellett, és ezzel

-a tiltott zónába helyezte át az Oroszországgal folyó katonai együttműködést és a gazdasági kapcsolatok jelentős részét.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországnak természetesen vannak értesüléseink minden polgári célt repülőgépről, amely az ország légterébe érkezik, de csak “protokolláris jellegű értesülésekről” van szó, amit magyar részről tudomásul vesznek.

Ki a legnagyobb donor?

A szerbiai védelmi minisztérium szerint Oroszország a Szerb Hadsereg “legnagyobb donora”, amely már hat MiG-29-est adományozott Szerbiának, és folyamatban van összesen harminc BRDM-2MS páncélozott jármű és harminc T-72MS tank leszállítása is.

Ráadásul a fehérorosz hadsereg további négy MiG-29-est adományozott Szerbiának, amivel a két “testvéri ország” nem csak az ígéretek szintjén járul hozzá a szerb légierő ütőképességének növeléséhez.

A közlemény szerint Szerbia más orosz fegyverek és katonai felszerelések beszerzésekor is jelentős engedményeket és kedvezményeket kapott.

A szerb minisztérium ezzel reagált azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint 2014 és 2018 között Szerbia a legnagyobb katonai támogatást nem Oroszországtól, hanem éppen az Egyesült Államoktól kapta.

Az oroszok az első ötbe sem fértek be

A második helyen Kína található, a harmadikon Norvégia, majd Dánia és Nagy- Britannia következik.

Az oroszok csak a kilencedik helyet foglalják el. Az eltérés abból adódhat, hogy az oroszok az utóbbi időben húztak bele.

– Tehát az oroszokon kívül a szerbek felfegyverzésében a Nyugat is bőven részt vesz, csak éppen másokra mutogat.

Hogy ki valójában a legnagyobb donor, ez majd akkor derül ki, amikor a szerb védelmi minisztériumban megtanulnak összeadni és kivonni, illetve statisztikákat gyártani.

Hacsak az egymásnak ellentmondó számok közlésével nem az “ellenség megtévesztése” a cél.

De nem is ez a lényeg, hanem inkább az, hogy hasonló szállítmányok lesznek még bőven, és ha ezeket a hasonló szállítmányok hasonló módon jutnak el Szerbiába, akkor hasonló botrányokban is bővelkedni fogunk.

Magyarország a Balkánon nyomul

Az egyik horvát lap közben arról számolt be, hogy az Európai Unió most Orbán Viktort támadja, mert Szerbiába tartó orosz fegyverzet haladt át Magyarországon.

A Večernji list internetes portálja megjegyezte, hogy

– Magyarország már jó ideje tesz kísérleteket arra, hogy kiterjessze a befolyását a szomszédos országokra, mindenekelőtt a volt Jugoszlávia egykori tagállamira.

A Večernji list szerint az Orbán Viktorhoz közelálló üzletemberek különböző területeken fektetnek be a délszláv térségben, beleértve ebbe a sportot, a magyar kisebbséget támogatását, és a médiát is, ami miatt Magyarországot már érték bírálatok.

A zágrábi lap a Politicot idézve megjegyezte, hogy egy külön misét megérne a Nikola Gruevszki, szökött macedón miniszterelnöknek adott menedékjog, ami szintén aggodalmakat keltett a balkáni régióban és a nyugati fővárosokban.

A pincsi kutya és a népköltészet

Néha nem könnyű különbséget tenni a szerkesztőségi vélemény, a nép hangja és az állam hangja között, főleg amikor fontos dolgokról van szó.

– Ilyenkor a szerbiai és nemcsak a szerbiai lapokban megjelennek a “bérkommentelők”, akik letámadnak egy-egy cikket.

Ebben az esetben a bérkommentelők a szerbiai Blic internetes oldalán arról írtak, hogy “Szerbia nagy ajándékot kapott Oroszországtól”. Ennek köszönhetően “a szerb hadsereg erősebb, mint bármikor valaha”, és ezáltal “az első számú katonai hatalommá válik a Balkánon”.

Ezt több mint százszor leírták, hogy a hülye is megértse.

A szerbek szeretik Orbánt, a horvátok kevésbé

A szerb kommentelők azonban nem csak a szerb, hanem a horvát hírportálokon is nyomulnak, miután van átjárás a két nyelv között.

Az egyik szerint az Európai Unió tagállamai az Egyesült Államok pincsi kutyái, egy másik szerint – akiről nem tudni, hogy horvát vagy szerb – Orbán két széken ül, az Európai Uniótól és Oroszországtól is beszedi a pénzt.

Egy megint másik kommentelő – aki vélhetően szerb – egy versikét is költött, amely így hangzik:

“Le a (szerb) kalappal, Orbán téged szeretnek a szerbek!!!?”

A horvátok között vannak viszont, akikben nem pislákol ennyire a szeretet lángja. Szerintük Magyarországot el kell távolítani az Európai Unióból és a NATO-ból.

Egy másik horvát vélemény szerint Horvátországnak tiltakozó jegyzéket kell intéznie Magyarországhoz, és követelnie kell Magyarország megbüntetését az Európai Uniónál.

Kérdés, hogy ez a szerkesztőség, a nép vagy netalán a horvát állam hangja.

Fotók: Szerb Védelmi Minisztérium