Horvátország
A “KÉTÉLTŰ BOTRÁNY”: Fegyvercsempészet Szerbia javára, igen vagy nem?
Szerbia erőteljesen fegyverkezik, de a szerbek sohasem csak a fegyverfogatásban voltak erősek, hanem a népköltészetben is. Megénekeltek minden dicső hadvezért és háborús bűnöst, az utóbbiak persze, hősként tűntek fel a szerb rigmusokban. A “kétéltű botránynak” köszönhetően már Orbán Viktor is bekerült a szerb népköltészetbe, a versike ráadásul egy horvát napilap internetes oldalán jelent meg. De erről majd később.
A sokélű “kétéltű botrány”
A Balkánon kis késéssel robbant a “kétéltű botrány”, miután egy nem katonai célokra használt orosz szállítórepülőgép harci járműveket szállított Szerbiának a magyar légtér igénybe vételével.
Az eset nem kapott túl nagy sajtófigyelmet, és talán el is sikkadt volna, ha Aleksandar Vučić szerb elnök nem szenvedne “politikusi viszketegségben.
De abban szenved. Ezért a niši laktanyában a nyilvánosság bevonásával adta át a tíz BRDM-2 páncélozott járművet.
– A katonai járművek Szerbiának ajándékozása annak a megállapodásnak a része, amit Putyin elnökkel kötöttem. Ezek a járművek menet közben is tüzelnek, és a vízen is átmennek. Ezek rendkívüli felderítő járművek. Putyin elnök ajándéka, így ingyen kaptuk ezeket a járműveket.
Vučić ezekkel a mondatokkal fényezte az igencsak régi konstrukciónak számító BRDM-2 (Боевая Разведывательная Дозорная Машина) típusú kétéltűket, amelyeket valamikor 1963 és 1989 között gyárthattak.
De akármennyire “rossz vasak” is, fegyvernek viszont fegyverek.
Két különös körülmény
A tíz katonai jármű leszállítását két körülmény teszi érdekessé, az egyik a Szerbiába érkezés módja, a másik pedig az, hogy
-nem ez az első, és nem is ez az utolsó fegyver, amelyet a szerbek ajándékba vagy jócskán áron alul kaptak az oroszoktól.
Erre a szerb elnök is utalt, amikor megjegyezte, hogy Szerbia további tíz tankot és négy MI-35-ös helikoptert szerez be.
Az utóbbi az Mi–24V exportváltozata, amelynél már szempont volt az éjszakai harcászati képesség radikális növelése.
Vučić elugrott a kérdés elől
A nyugati sajtó azt a körülményt kapta fel, hogy a fegyverek Magyarországon keresztül jutottak el Szerbiába.
Románia és Bulgária az uniós szankciókra hivatkozva korábban nem engedélyezte az áthaladásukat a saját légterén.
Az Európai Unió azt követően vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hogy az 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, és mert azóta is támogatja az orosz szakadárokat a Donyec-medencében.
A szankciók tiltják a fegyverkereskedelmet, és az úgynevezett “kettős felhasználású áruk” forgalmát, amelyek polgári és katonai célok kielégítésére egyaránt alkalmasak.
A szerb elnök a tíz BRDM-2 átadásakor nem tért ki arra, hogy a járművek miként jutottak el Szerbiába.
– A legfontosabb, hogy sikerült behoznunk a járműveket. A nemzetközi normák tiszteletben tartásával sikerült a saját területünkre bejuttatni. Hogy miként, és milyen úton tettük ezt meg, az a mi dolgunk.
A szerb elnök ezzel ugyan “elugrott” a kérdés elől, de nem volt nehéz kitalálni, hogy a harci járművek milyen irányból jutottak be Szerbiába.
Fegyvercsempészet, igen vagy nem?
A legnagyobb problémát azonban nem is ez jelenti, hanem inkább az, hogy a katonai járműveket nem katonai hanem civil célokat szolgáló szállítórepülőgép vitte, ami jó eséllyel kimeríti a fegyvercsempészet fogalmát.
Más kérdés, hogy ez azért merülhet fel, mert az Európai Unió az oroszok elleni büntető intézkedések majmolásával kiállt az Egyesült Államok politikája mellett, és ezzel
-a tiltott zónába helyezte át az Oroszországgal folyó katonai együttműködést és a gazdasági kapcsolatok jelentős részét.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországnak természetesen vannak értesüléseink minden polgári célt repülőgépről, amely az ország légterébe érkezik, de csak “protokolláris jellegű értesülésekről” van szó, amit magyar részről tudomásul vesznek.
Ki a legnagyobb donor?
A szerbiai védelmi minisztérium szerint Oroszország a Szerb Hadsereg “legnagyobb donora”, amely már hat MiG-29-est adományozott Szerbiának, és folyamatban van összesen harminc BRDM-2MS páncélozott jármű és harminc T-72MS tank leszállítása is.
Ráadásul a fehérorosz hadsereg további négy MiG-29-est adományozott Szerbiának, amivel a két “testvéri ország” nem csak az ígéretek szintjén járul hozzá a szerb légierő ütőképességének növeléséhez.
A közlemény szerint Szerbia más orosz fegyverek és katonai felszerelések beszerzésekor is jelentős engedményeket és kedvezményeket kapott.
A szerb minisztérium ezzel reagált azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint 2014 és 2018 között Szerbia a legnagyobb katonai támogatást nem Oroszországtól, hanem éppen az Egyesült Államoktól kapta.
Az oroszok az első ötbe sem fértek be
A második helyen Kína található, a harmadikon Norvégia, majd Dánia és Nagy- Britannia következik.
Az oroszok csak a kilencedik helyet foglalják el. Az eltérés abból adódhat, hogy az oroszok az utóbbi időben húztak bele.
– Tehát az oroszokon kívül a szerbek felfegyverzésében a Nyugat is bőven részt vesz, csak éppen másokra mutogat.
Hogy ki valójában a legnagyobb donor, ez majd akkor derül ki, amikor a szerb védelmi minisztériumban megtanulnak összeadni és kivonni, illetve statisztikákat gyártani.
Hacsak az egymásnak ellentmondó számok közlésével nem az “ellenség megtévesztése” a cél.
De nem is ez a lényeg, hanem inkább az, hogy hasonló szállítmányok lesznek még bőven, és ha ezeket a hasonló szállítmányok hasonló módon jutnak el Szerbiába, akkor hasonló botrányokban is bővelkedni fogunk.
Magyarország a Balkánon nyomul
Az egyik horvát lap közben arról számolt be, hogy az Európai Unió most Orbán Viktort támadja, mert Szerbiába tartó orosz fegyverzet haladt át Magyarországon.
A Večernji list internetes portálja megjegyezte, hogy
– Magyarország már jó ideje tesz kísérleteket arra, hogy kiterjessze a befolyását a szomszédos országokra, mindenekelőtt a volt Jugoszlávia egykori tagállamira.
A Večernji list szerint az Orbán Viktorhoz közelálló üzletemberek különböző területeken fektetnek be a délszláv térségben, beleértve ebbe a sportot, a magyar kisebbséget támogatását, és a médiát is, ami miatt Magyarországot már érték bírálatok.
A zágrábi lap a Politicot idézve megjegyezte, hogy egy külön misét megérne a Nikola Gruevszki, szökött macedón miniszterelnöknek adott menedékjog, ami szintén aggodalmakat keltett a balkáni régióban és a nyugati fővárosokban.
A pincsi kutya és a népköltészet
Néha nem könnyű különbséget tenni a szerkesztőségi vélemény, a nép hangja és az állam hangja között, főleg amikor fontos dolgokról van szó.
– Ilyenkor a szerbiai és nemcsak a szerbiai lapokban megjelennek a “bérkommentelők”, akik letámadnak egy-egy cikket.
Ebben az esetben a bérkommentelők a szerbiai Blic internetes oldalán arról írtak, hogy “Szerbia nagy ajándékot kapott Oroszországtól”. Ennek köszönhetően “a szerb hadsereg erősebb, mint bármikor valaha”, és ezáltal “az első számú katonai hatalommá válik a Balkánon”.
Ezt több mint százszor leírták, hogy a hülye is megértse.
A szerbek szeretik Orbánt, a horvátok kevésbé
A szerb kommentelők azonban nem csak a szerb, hanem a horvát hírportálokon is nyomulnak, miután van átjárás a két nyelv között.
Az egyik szerint az Európai Unió tagállamai az Egyesült Államok pincsi kutyái, egy másik szerint – akiről nem tudni, hogy horvát vagy szerb – Orbán két széken ül, az Európai Uniótól és Oroszországtól is beszedi a pénzt.
Egy megint másik kommentelő – aki vélhetően szerb – egy versikét is költött, amely így hangzik:
“Le a (szerb) kalappal, Orbán téged szeretnek a szerbek!!!?”
A horvátok között vannak viszont, akikben nem pislákol ennyire a szeretet lángja. Szerintük Magyarországot el kell távolítani az Európai Unióból és a NATO-ból.
Egy másik horvát vélemény szerint Horvátországnak tiltakozó jegyzéket kell intéznie Magyarországhoz, és követelnie kell Magyarország megbüntetését az Európai Uniónál.
Kérdés, hogy ez a szerkesztőség, a nép vagy netalán a horvát állam hangja.
Fotók: Szerb Védelmi Minisztérium
Horvátország
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?
A Horvát Újságíró Egyesület (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) november 23-án, szombaton nyilatkozatot kért a horvát Gazdasági Versenyhivataltól (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja, AZTN) a Glas Slavonije, a Novi list, a Glas Istre és a Zadarski List tulajdonjogának koncentrációjával kapcsolatban. Az újságírószövetség közlésének értelmében a versenyhivatal válaszolt az Istra24 portál megkeresésére, miszerint augusztus 4-én értesítést kaptak a vállalkozások összefonódásának megvalósítására irányuló szándékról, és felkérték a Media Solutionst, hogy egészítse ki a bejelentést, amelyet még nem nyújtottak be az AZTN-hez szeptember 18-án, amikor a regionális napilapok tulajdonjogának konszolidációjáról szóló szöveget közzétették”.
Mi itt a gond voltaképpen?
A Horvát Újságíró Egyesületet egyrészt a Media Solutions tulajdonosi szerkezete aggasztja – a tulajdonosok egyértelműen a kormánypárthoz kötődnek – másrészt az a tény, hogy annak ellenére, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a Glas Slavonije dolgozóinak fizetése hónapokat késik, és a számlájuk blokkolva van -, most hirtelen terjeszkedésbe kezd.
Ez a horvát kollégák szerint politikai konnotációt kölcsönöz ennek az üzleti tranzakciónak. Arról nem is beszélve, hogy a fúziót a 2024-es szuperválasztási év előtt hajtják végre, amikor megválasztják a kormányt, a köztársasági elnököt és az európai parlamenti képviselőket.
Az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosa, Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert (Forrás: LiderMedia)
Gyors vizsgálódásunk eredményeként kiderítettük, hogy az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosai Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert dubrovniki ügyvéd/üzletember és Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának, Vladimir Šeksnek az unokaöccseként látta meg a világot.
A képet – nyilván szándékosan -, még egy kicsit homályosabbá teszi, hogy az üzletben társként rész vesz a szlovák JOJ Media House médiaholding is.
Persze, amíg a Horvát Újságíró egyesület sötét ármányt és cselszövést lát a dologban, Oleg Uskoković a Media Solutions vezérigazgatója egészen másként vélekedik.
Szerinte, a Media Solutions csupa szívjóságból és a polgárok minőségibb tájékoztatását szem előtt tartva vállalkozott a fúzióra.
Oleg Uskoković szerint az akvizíció és a Glas Slavonijevel való jövőbeli egyesülés célja, hogy konszolidálja a regionális napilapokat, miután az elmúlt években számos olyan válsághelyzeten mentek keresztül, amelyek erősen befolyásolták üzleti tevékenységüket, mint például a 2020-as Covid-válság, a papír árának 2021-es rendkívüli emelkedése, és végül az energiaárak 2022-es erőteljes növekedése kétségessé tette fennmaradásukat.
A Media Solutions vezetője valahol július végén, amikor a tranzakcióra sor került, és azt bejelentették a horvát Gazdasági Versenyhivatalnál, hangsúlyozta, hogy a fúzió lehetővé teszi a napilapok számára a gazdasági jövőt egy rendkívül versenyképes környezetben.
Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának az unokaöccseként látta meg a világot
Spekuláljunk egy kicsit horvát fejjel!
Minden esetleges félreértés elkerülése végett, a következőket nem tudjuk semmilyen dokumentummal vagy egyéb bizonyítékkal alátámasztani, így akár népmesének is felfogható, amit most mondunk, viszont egyike a valószínű forgatókönyveknek, amelyek szerint az egész lejátszódott.
Az írott sajtót sújtó válságok miatt a regionális lapok igencsak lerongyolódott állapotban voltak, így a választások előtt remek ötletnek tűnt ezek aprópénzért történő felvásárlása.
Erre bármely politikai párt szívesen vállalkozott volna, de Horvátországban az ilyesmit kizárólag csak a kormánypárt tudja végrehajtani.
Kapcsolódó cikk
SAJTÓSZABADSÁG: Határon innen, határon túl, avagy hogyan bontsuk kívülről a rendszert?
Természetesen az ügylethez szükséges tőke semmiképpen sem követhető vissza a HDZ-hez, kis millió módja van annak, hogyan lehet pénzt juttatni valakinek akár az állami költségvetésből is, nem beszélve a szövevényes kompenzációkról, ahol valaki megelőlegezi a szükséges pénzt saját számlájáról, hogy máshol igen kedvező feltételek mellett kössön üzletet.
Meg aztán létezik burkolt, vagy szimpla zsarolás, donorhálózat, ígérgetés, fenyegetés, hogy ne soroljuk már tovább a politika eszköztárát.
Akárhogy is volt, az anyagi nehézségekkel küszködő Media Solutions egy pillanat alatt megtáltosodott, és elindult megmenteni – külföldi (szlovák) partnerével közösen :o) – a tönk szélén álló horvát regionális lapokat.
A kérdés most csak az, és lényegében ez áll a Horvát Újságíró Egyesület aggodalmának hátterében, hogy milyen sors vár a most “kézhez vett” regionális sajtóra.
A legjobb esetben hasznos kis fogaskeréknek bizonyulnak, ha a kormánypárt továbbélteti őket némi állami segéllyel, viszont az is előfordulhat, hogy a választások után a felszámolás vár rájuk, bár ez nem lenne bölcs dolog, lévén, hogy ezúton olyan területekre sikerült a kormánypártnak betörnie a Glas Istre és a Novi list révén, mint Fiume, vagy Isztria, ahol az ellenzék volt és van hatalmon.
-
Koszovó13 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?