Montenegróban rendőrök csempészik a kokain, néhányat közülük már őrizetbe vettek. Szerda este letartóztatták Dejan Kneževićet, a montenegrói rendőrkapitányság szervezett bűnözés elleni küzdelemért felelős igazgatóhelyettesét is. Knežević állítólag összefüggésbe hozható egy közelmúltban letartóztatott bűnbanda egyes tagjaival, akiket a Különleges Állami Ügyészség (Specijalno državno tužilaštvo, SDT) bűnszervezet létrehozásával és kábítószer-csempészettel vádol. A montenegrói belügyminiszter közben közölte, hogy őrizetbe vettek egy személyt, akiről feltételezik, hogy ő a világ egyik legismertebb & legkeresettebb szökevénye.

Bűnözött az egyik főpandúr?

A montenegrói különleges rendőrség a Különleges Állami Ügyészség utasítása alapján szerda este állította elő a montenegrói rendőrkapitányság szervezett bűnözés elleni küzdelemért felelős igazgatóhelyettesét.

Az említett montenegrói szervek az Europollal együttműködve több hónapos tervezett és összehangolt akció során hajtották végre a letartóztatást.

A Balkánon nem ez az első eset, hogy a helyi rendőri szervek csak azt követően lépnek fel, hogy erről Európából kapnak ösztönzést.

Ráadásul Kneževićet nem azzal gyanúsítják, hogy ismert valakit, aki ismert valakit a bűnözők közül, hanem egész konkrétan azzal, hogy maga hozott létre bűnszervezetet, és egyéb bűncselekményeket is elkövetett.

A montenegrói rendőrkapitányság szervezett bűnözés elleni igazgatóhelyettesét 72 órás előzetes letartóztatásba helyezték, miután csütörtökön meghallgatta az ügyészség.

Ügyvédje szerint a rendőri vezető nem ismerte el, hogy bűncselekményeket követett el, mert véleménye szerint megalapozatlanok mindazok a bizonyítékok, amelyek az ügyész rendelkezésére állnak.

Knežević már régóta fontos pozíciókat töltött be a montenegrói rendőrségnél, korábban a kábítószer-csempészet elleni főosztályt vezette, majd 2021. március elejétől a szervezett bűnözés elleni rendőri igazgatóság igazgatóhelyettese volt.

Rendőrök csempészik a kokaint

Knežević nem az első hatósági személy, akit lekapcsolnak, a napokban őrizetbe vették Goran Stojanovićot, akiről feltételezik, hogy rendőrként a kavači klán tagja volt, de rács mögé került két másik hatósági személy is, az egyikről gyanítják, hogy Darko Šarić balkáni narkófőnök testvérének a testőre lehetett.

Összesen öt személy ül már Montenegróban, ahol egyébként 17 emberről tudnak, akik állítólag három tonna kokain csempészésében vettek részt. Ezek többsége rendőr volt, vagy még ma is a rendőrségen dolgozik.

Dritan Abazović úgyvivő miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a főleg rendőrök által csempészett kokain értéke, több mint 100 millió euró, de „ingóságokat” is lefoglaltak az esetükben, itt drága autókra kell gondolni mindenekelőtt.

– jelentette ki Abazović, aki szerint a különleges ügyészség akciója „földrengésszerű” lesz a kavači és a škaljari klán, valamint a velük kapcsolatban álló személyek vonatkozásában”.

– mondta az ügyvezető miniszterelnök, amivel név szerint a még regnáló köztársasági elnökre, Milo Ðukanovićra utalt.

A rendőrök és a volt hatósági vezetők mellett a kokaincsempészettel kapcsolatba hozható gyanúsítottak között vannak „üzletemberek” is, akiknek a cégein keresztül zajlott a pénzek tisztára mosása, ami miatt folyik a vizsgálat.

Đukanović és a kavači klán

Abazović még a múlt vasárnapi elnökválasztás előtt beszélt minderről, és úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi montenegrói elnöknek, Milo Ðukanovićnak fontosabb prioritásai is vannak a választások megnyerésénél.

– jelentette ki az ügyvezető miniszterelnök, aki szerint azonban a jelenlegi elnök ezzel már elkésett.

– tette hozzá Abazović, amiből arra lehet következtetni, hogy kormánya már átadata a szóban forgó bizonyítékokat az európai rendőri szervezetnek.

A rendőrök embereket raboltak el

Az Europol közben újabb sokkoló adatokat tett közzé, amelyek szerint a montenegrói rendőrök embereket raboltak el, bántalmaztak és kínoztak meg, majd ezzel ismert bűnözőknek dicsekedtek el.

Az európai rendőri szervezet szerint a Mirko Banović parancsnoksága alatt álló korábbi különleges műveleti és támogatási osztály legalább 14 tagja (szokták mondani, nevek a szerkesztőségben) kínzásokat hajtott végre, vett részt ilyen bűncselekményekben, vagy tudott azok elkövetéséről.

A kódolt telefonokon folytatott kommunikáció tanúsága szerint a rendőrök embereket raboltak el, és titkos lakásokban tartották őket, ahol embertelen módon bántak velük, verték és kínozták őket, pisztolyt dugtak a szájukba, áramot vezettek a testükbe, fojtogatták és megalázták őket.

Rendőri fojtogatás, ahogy azt a Sky applikáció megőrizte (Forrás: LibertasPress)

A montenegrói Libertas hírportál szerint két rendőr, Petar Lazović és Jugoslav Jugo Raičević erről a bűnözői csoportok vezetőivel és tagjaival is beszélt, és gyakran küldött nekik fényképeket a megkínzott emberekről.

A megszellőzetett adatok szerint a rendőrök ezekről a „hőstetekről” Radoje Zvicer, Darko Šarić és Nikola Spasojević bűnszervezeti vezetőket tájékoztatták, de kapcsolatban álltak Šarić csoportjának a tagjaival is, valamint Veljko Belivuk és Marko Miljković szerbiai bűnözőkkel.

A Libertas azt írja, hogy a szóban forgó montenegrói rendőrök napi kapcsolatban álltak a különböző bűnözői körökkel, miközben cigaretta- és kábítószer-csempészettel is foglalkoztak.

A montenegrói rendőri igazgatóság az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni az újságírói kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy korábban indult-e eljárás az Europol által felsorolt bármelyik személy ellen, és ha igen, akkor mikor és kivel szemben.

Világraszóló letartóztatás

Ezek után már csak hab a tortán, hogy az ügyvivő miniszterelnök mozgalmához tartozó belügyminiszter, Filip Adžić csütörtökön délután a Twitteren bejelentette, hogy a montenegrói rendőrség őrizetbe vett egy személyt, akit az egyik legkeresettebb szökevény a világban.

Adžić meg is nevezte a személyt, így azt is tudni, hogy Do Kwon dél-koreai állampolgárról van szó, aki a szingapúri székhelyű Terraform Labs társalapítója és vezérigazgatója.

– írta a Twitteren Adžić, aki hozzátette, hogy a Do Kwon vagy Kwon Do nevű szeméyt Dél-Korea, az Egyesült Államok és a Szingapúri is kereste.

A montenegrói belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a dél-koreai férfi esetében várják az identitás hivatalos megerősítését.

A montenegrói belügyminisztérium ezt követően hivatalosan arról számolt be, hogy a podgoricai repülőtéren a két dél-koreai állampolgárt, Kwon Do-Hyungot és Hon Chang Joont úti okmányok hamisítása miatt tartóztatták fel, majd le, a két dél-koreai állampolgár ugyanis hamisított Costa Rica-i útlevéllel próbált felszállni egy Dubajba induló gépre.

– olvasható a montenegrói belügyminisztérium közleményében, amely azt is közölte, hogy a két dél-koreai személy Montenegróba történt belépésével kapcsoltban nincsenek adatok, amiből arra lehet következtetni, hogy illegálisan lépték át a határt, például Szerbia felől.

Tavaly már felmerült a gyanú, hogy Do Kwon egy ideig Szerbiában bujkált, de ezek az állítások soha nem igazolódtak be, nyilván ott is másnak adták ki magukat.

A montenegrói elnökválasztások második fordulójában Milo Đukanović eddigi elnök és Jakov Milatović volt gazdaságfejlesztési miniszter mérheti össze az erejét, ők szerezték meg ugyanis az első és a második helyet az első fordulóban, amelyben a szavazatok jelentősen megoszlottak az első négy jelölt között, miközben a lista alján végzett három jelöltnek együtt alig sikerült összekaparnia öt százalékot. A második fordulót április 2-án tartják. Az egyik montenegrói hírportál máris úgy fogalmazott, hogy az eddigi államfő a második fordulóban a tiszteletkört futja. Đukanović valóban kicsik az esélyei a végső győzelemre, annál is inkább, mert ő áprilisban mindenképpen a múltat képviseli a jövővel szemben.

A nemzeti téma háttérbe szorulhat

A montenegrói választási bizottság az összes szavazat megszámlálása után közzétette az elnökválasztások nemhivatalos végeredményét, amely szerint lesz második forduló, ezt április 2-án tartják.

A véglegesnek tekinthető adatok szerint Milo Đukanović eddigi elnök a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, a második helyen Jakov Milatović a liberális Európa Most mozgalom alapítója végzett a szavazatok 29,2 százalékával.

„Sikerülni fog” – állítja Jakov Milatović, aki bent van a második fordulóban, és jó esélyei vannak arra, hogy megszerezze a végső győzelmet (Forrás: Twitter, Jakov Milatović)

Ez a második hely mindenképpen azt jelzi, hogy a szavazók a pénztárcájuk felé fordultak, és nem felejtették el, hogy Milatović a jelenlegi kormányt megelőző kabinet gazdaságifejlesztési minisztere volt, és megbízatása idején 220-ról 450 euróra emelkedett a minimálbér.

Az eredmény alapján arra lehet következtetni, hogy a második fordulót megelőző időszakban a gazdasági kérdések uralják majd a elnökválasztási kampányt, mivel a szerb nemzeti érdekeket képviselő Andrija Mandić csak a harmadik lett 19,3 százalék megszerzésével.

A negyedik helyre a centrista Aleksa Bečić futott be a maga 10,9 százalékával, a másik három jelöltnek összesen 5,4 százalékot sikerült begyűjtenie.

Đukanović szinte esélytelen

A számok és a montenegrói politikai közhangulat alapján megállapítható, hogy Đukanović szinte esélytelen a második fordulóban, vagyis nem sikerül harmadik alkalommal is betöltenie az ötéves megbízatást jelentő elnöki posztot.

A Vijesti montenegrói hírportál a kilátásokat mérlegelve egészen odáig merészkedett, hogy az április 2-i második forduló Đukanović tiszteletkörének nevezte, vagyis a jelenlegi elnök – aki az utóbbi három évtized megkerülhetetlen politikai szereplője volt – minden bizonnyal távozik a közéletből, de legalábbis annak az élvonalból.

Erre utal az is, hogy a második helyen végzett Milatović a montenegrói fővárosban, Podgoricában jelentős előnyre tett szert, 7300 szavazattal ugyanis többet szerzett, mint a mostani államfő.

Ez ránézésre nem sok, de Montenegró kis ország, ezért a kis számok is nagy különbséget jelentenek, Milatović ugyanis 37 743 szavazatot kapott, Đukanović pedig csak 30 447-et, ami mintegy húsz százalékos előnynek felel meg.

Nyilvánvaló, hogy a kormányzati szereplők általában rosszabbul szerepelnek a fővárosban és a nagyobb városokban, mint a rurális térségekben, ami azonban önmagában még nem jelezné előre a bukást.

A szavazatok megoszlását tekintve azonban jól látható, hogy Đukanović elvesztette támogatói bázisát, és nincsenek jelentős tartalékai a második fordulóra.

Kicsúszott alóla a szavazóbázis

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a jelenlegi elnök alól kicsúszott a szavazóbázis, a montenegrói társadalom ugyanis végképp „megérett arra”, hogy leváltsa a kommunista idők csökevényének számító Đukanovićot, és ezzel nem csak politikai, hanem generációs váltást is idézzen elő.

Távozásra kényszerülhet a jelenlegi montenegrói elnök (Forrás: Facebook, Milo Đukanović)

Az amerikai és egyéb külföldi egyetemeken kupálódott Milatović esélyeit igazán az emeli az egekbe, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezik a montenegrói szerbekkel, miután a szerb származású Zdravko Krivokapić másfél évig regnáló kormányának volt a minisztere 2020 és 2022 között

Ezért nem csoda, hogy a harmadik helyen végzett Andrija Mandić, aki a szerbeket képviselő Demokratikus Front jelöltje volt, máris azt üzente, hogy a második fordulóban Jakov Milatovićot támogatja.

– jelentette ki a jelen pillanatban a mérleg nyelvének számító szerbséget képviselő Mandić, és ezek eléggé világos szavak ahhoz, hogy máris Đukanović hattyútáncának tekinthető a második forduló.

Mandić ugyan hozzátette, hogy szerinte nem Milatović a legjobb jelölt, viszont „az a jelölt, aki mögött Montenegró többségének fel kell sorakoznia”.

A szerb Andrija Mandić, aki egyszerre akarta a jövőt és a tradíciót képviselni, ez a harmadik helyhez volt elég

– jegyezte meg a montenegrói szerb politikus, aki a legfőbb célnak azt tartja, hogy elmozdítsák Đukanovićot az elnöki pozícióból, és ez most Milatović által végre megvalósulhat.

Ha tekintetbe vesszük, hogy a negyedik helyet megszerző centrista Aleksa Bečić szavazótáborának jelentős része is minden bizonnyal Đukanović ellen fog szavazni, akkor tényleg helytálló a megállapítás, hogy az elnökválasztások első fordulójában megkezdődött a jelenlegi montenegrói elnök leváltása, így Đukanović utolsó említésre méltó húzása az volt, hogy június 11-re kiírta a parlamenti választásokat, amivel minden bizonnyal saját pártjának a sírját is megásta.

Milo Đukanović montenegrói elnök mindössze három nappal a vasárnapi elnökválasztások előtt feloszlatta a montenegrói parlamentet, miután a kormányalakítással megbízott Miodrag Lekićnek nem sikerült összeeszkábálnia az új kabinetet a csütörtök este lejárt határidőig. Đukanović egyúttal bejelentette, hogy június 11-re kiírta a rendkívüli parlamenti választásokat, miután a felelőtlen többség „mély politikai és intézményi válságot idézett elő az országban”.

A rendkívüli választások kiírása

A montenegrói elnök már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy jogi tanácsadónak jelentős része szerint meglesznek a törvényes feltételei a parlament feloszlatásának, és a rendkívüli parlamenti választások kiírásának, ha március 16-ig nem jön létre az új kormány.

Miodrag Lekić azt követően kapott kormányalakítási megbízást, hogy a most feloszlatott parlament elfogadta az államfői intézményről szóló törvény módosításait, amelyeknek még ki kell állniuk az alkotmánybírósági próbát.

A köztársasági elnökről szóló törvény módosításával a parlament átveszi az államfői jogkörök egy részét, például a kormány összeállításával megbízott személy kijelölését.

Đukanović eleinte nem volt hajlandó aláírni a törvénymódosításokat, de az alkotmány rendelkezései erre rákényszerítették, miután a parlament másodszor is megszavazta a törvénymódosításokat.

A nemzetközi közösség ellenezte a képviselők döntését, és az Európai Unióval folytatott tárgyalások felfüggesztésével fenyegetőzött.

Dritan Abazović miniszterelnök előző kormányától a montenegrói parlament 2022 augusztusában vonta meg a bizalmat, miután Abazović aláírta a Szerb Ortodox Egyházzal kötött alapszerződést. Ez a dokumentum garantálja a Szerb Ortodox Egyház számára a Montenegró területén található templomok és kolostorok tulajdonjogát.

Montenegró vasárnap elnököt választ

Montenegró lakossága azonban nem csak júniusban, hanem most vasárnap is szavaz, március 19-én ugyanis elnökválasztásokat tartanak, amelyeken az a jelölt nyer, aki az első fordulóban megszerzi az urnákhoz járulók szavazatainak több mint a felét. Ha ez nem történik meg, akkor 2023. április 2-án második fordulót tartanak.

A vasárnapi elnökválasztásokon, amelyeken Milo Đukanović egy jogi flikflaknak köszönhetően harmadszor indul, rajta kívül részt vesz Andrija Mandić, a szebbarát Demokratikus Front vezetője, Draginja Vuksanović Stanković, a Szociáldemokrata Párt képviselője, Aleksa Bečić, a centrista Demokratikus Montenegró elnöke, Jakov Milatović az Európa Most Mozgalom jelöltje, és Goran Danilović az Egyesült Montenegró vezetője. A különleges színfoltot az influenszer Jovan Radulović indulása jelenti.

Đukanović az elnökválasztást megelőző utolsó televíziós interjújában hangsúlyozta, hogy az újabb elnöki ciklusra az a gazdaságpolitika hatalmazza fel, amelyet miniszterelnöksége idején folytatott, de e mellett szólnak más politikai döntések is, amelyeket hozott az elmúlt harminc évben, amikor a Szocialisták Demokratikus Pártja hatalmon volt.

Megjegyzendő, hogy ez a párt a Motenegrói Kommunista Szövetség cégérének átfestésével jött létre, amely – Đukanović megfogalmazása szerint – szokatlan módon, egy csepp vér kiontása nélkül állította helyre Montenegró függetlenségét a Balkánon.

A közvélemény-kutatások szerint Đukanović annak ellenére bejut a az elnökválasztások második fordulójába, hogy ellenfelei vele szemben gyakran felvetik a korrupció és a nepotizmus gyanúját, korábban pedig a maffiatevékenység gyanúja is felmerült vele szemben, tetszik ez Brüsszelnek, vagy sem.

A második forduló

A második fordulóba történő bejutásra többen is pályáznak, ezek egyike Jakov Milatović, aki korábban Zdravko Krivokapić kormányának gazdaságfejlesztési minisztere volt.

Pártja, a gazdasági liberalizmust hirdető Európa Most, amelynek egyik alapítója volt, egyre növekvő politikai erőnek számít Montenegróban. A választók különösen azt értékelik, hogy Milatović miniszteri megbízatása idején 220-ról 450 euróra emelkedett a minimálbér, tehát ezúttal is a lé határozza meg a tudatot.

Ellenfelei ugyanakkor azt vetik a szemére, hogy a polgári opció jelöltjének tekinti magát, ugyanakkor közel álla a Szerb Ortodox Egyházhoz, amely erősen befolyásolta annak a kormánynak a megalakulását, amelyben miniszter volt.

Milatović esetleges végső győzelme mindenképpen azt jelentené, hogy végképp lezárulhat egy korszak, amelyet az igencsak ellentmondásos életúttal rendelkező Milo Đukanović neve fémjelzett, és az állam élére egy fiatal és energikus politikus kerül, hogy „alkosson valamit”.

De ezzel még ne siessünk, mert továbbra is létezik a nacionalista opció, amely lehet, hogy nagyobb, mint Milatović tábora.

A szerb kártya

A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy Milo Đukanović mögött nem Jakov Milatović, hanem Andrija Mandić végez, vagyis a „szerb jelölt” fut be a második helyre, és ezáltal az áprilisi második forduló nem gazdasági, hanem nemzeti témákról szól, hanem montenegrói-szerb összecsapást hozhat.

A szerbekhez fűződő „viszonyát” Đukanović úgy fogalmazta meg, hogy sem ő, sem Montenegró nem táplál szerbellenes érzelmeket, személyesen pedig korrekt, bár nem annyira szoros viszonyt ápol Aleksandar Vučić szerb elnökkel, mint korábban.

A harmadszor is újrázó montenegrói elnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a Nagy-Szerbia-politikát, ami véleménye szerint abban nyilvánul meg, hogy „Szerbia szükségét érzi, hogy irányítsa, illetve berendezze a Szerbia határain túl élő szerbek életét”.

A montenegrói elnök az RTCG állami televíziónak úgy nyilatkozott honfitársai nevében is, hogy „Szerbia barátainak” tekintik magukat, amivel nyilván az ingadozó szerb szavazókat célozta meg.

A szerbek favoritja a korábban szélsőségesebb nézeteket valló Andrija Mandić, a Demokratikus Front vezetője, aki a kampány során azt hangoztatta, hogy ragaszkodik a Montenegróban élő összes nép közötti megbékélés politikájához, és egyértelműen kijelentette, hogy megbánja korábbi szélsőséges megnyilvánulásait.

– jelentette ki a megbékélés mezejére lépő Mandić, aki korábban nem csak szerb-, hanem oroszbarát nézeteket is képviselt, ellenezte Montenegró belépését a NATO-ba, és erőszakba torkolló tüntetések szervezésével tiltakozott az ellen, hogy Montenegró elismerte Koszovó függetlenségét.

A harmadik pályázó a második helyre

A montenegrói bosnyákok és horvátok politikai érdekeit képviselő pártok felszólították választóikat, hogy támogassák Milo Đukanovićot a választásokon, ugyanakkor az ottani albán politikai vezetők egy negyedik jelöltben, a centrista Aleksa Bečićben látják a maguk emberét, aki szintén azt vallja, hogy a második fordulóban ő lesz a jelenlegi elnök kihívója.

A centrista Bečić abban bízik, hogy az emberek ezért szavaznak rá, mert ő egyik oldalon sem áll, miközben más jelöltek nehéz terheket hordoznak, neki viszont ilyen problémái nincsenek.

Bečić ezzel az előbb említett Mandićot és a jelenlegi elnököt, Đukanovićot célozta meg, az utóbbival kapcsolatban pedig határozottan kizárta, hogy „bármiféle variációkat” el tudna képzelni az együttműködésre a Szocialisták Demokratikus Pártjával.

Montenegró tehát néhány hónap alatt kétszer is választ, most vasárnap az a tét, hogy sikerül el kibuktatni, vagy legalább megingatni a kilencvenes évekből visszamaradt múmiának számító Đukanović hatalmát.

Ha ez esetleg bejön, akkori viszont az lesz a kérdés, hogy kire bízza Montenegró vezetését az ország lakossága, melyik opciót válassza a felkínáltak, illetve az itt felvázoltak közül.

Az előrehozott választásokról most még korai bármit is mondani, azokkal kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy az elnökválasztások eredménye jelentősen befolyásolja a júniusi parlamenti választások kimenetelét.