Szlovénia
FIZIKAI HATÁRZÁR: Az olaszok kerítést emelnek Szlovénia felé, és katonákat küldenek a magyar határra(?)

Július elsejétől közös olasz-szlovén ellenőrzési rendszer lép életbe a két ország határán az illegális bevándorlók feltartóztatására. Ez azt jelenti, hogy a szlovén és az olasz rendőrök együtt járőröznek. Ám ha ez nem lesz elegendő, akkor az olaszok akár kerítést is emelhetnek Szlovénia felé, ami miatt migránsok ezrei rekedhetnek Szlovéniában.
Idén megduplázódott a Szlovénia felől Olaszországba érkező migránsok száma. Szlovénia irányából 2018-ban 446 illegális bevándorló lépett be Olaszországba. Az idei évben érkező migránsok száma azonban már most meghaladta a 780-t. Főleg pakisztáni és afganisztáni személyekről van szó, akik aligha tekinthetők menekültnek, bár ez nézőpont kérdése.
Történelmi keret
Matteo Salvini olasz belügyminiszter azt sem zárta ki, hogy „fizikai határzárat” emelnek Szlovénia felé, ha nem csökken az onnan érkező migránsok száma. Az olasz belügyminiszter első világháborús eseményekre utalva kiemelte, hogy az olaszok ősei közül sokan életüket áldozták azért, hogy a Piave folyót ne lépjék át idegenek.
– Egy ilyen érvvel egyetlen olasznak sem könnyű vitatkozni.
Salvini – aki a kormányzó Liga vezetője – nem sokkal azután pengette meg az első világháborús húrokat, hogy kormánya új biztonsági csomagot fogadott el a migráció visszaszorítására.
A június 11-n jóváhagyott csomag növelte a belügyminiszter hatáskörét, valamint pénzbírságot vet ki a migránsokat Olaszországba szállító civilhajókra, ami akár kontraproduktív is lehet.
– Elemzők szerint az embercsempészek a balkáni migrációs útvonal „újjáélesztésével” válaszolnak arra, hogy Olaszország lezárta a földközi-tengeri migrációs útvonalat.
Olasz katonák a magyar határon
Határzár létesítéséről beszélt Friuli Venezia Giulia tartomány elnöke is. Massimiliano Fedriga – aki a Liga politikusa – bírálta az Európai Uniót, amely azok ellen lépett fel, akik „az európai határok védelmén kezdtek el dolgozni”.
Ezzel egy időben Renzo Tondo az olasz jobbközép politikusa, Friuli Venezia Giulia korábbi elnöke, felvetette, hogy
– Olaszországnak katonákat kellene küldeni Magyarország és Bosznia határaira,
hogy erősítést nyújtsanak a határvédelemben.
Sok migráns rekedne Szlovéniában
Salvini, és általában az olaszok felvetésére szlovén részről Boštajn Poklukar belügyminiszter reagált, aki szerint nem lesz szükség fizikai akadály kiépítésére a szlovén-olasz határon, mert Szlovénia ellenőrzés alatt tartja a migránsok beáramlását a Horvátországgal közös határán. Ez egyúttal a közös schengeni határ is, mivel Horvátország még nem tagja a schengeni övezetnek.
Marjan Miklavčič, biztonsági szakrétő, aki korábban a szlovén katonai hírszerzés parancsnoka volt, kijelentette, hogy a kerítés felhúzása az olasz-szlovén határon nagy kockázatot jelentene Szlovénia számára. Véleménye szerint
– Szlovénia ezáltal hot-spot országgá válna, hiszen a migránsok sem Ausztria, sem Olaszország felé nem tudnák folytatni az útjukat.
Miklavčič a szlovén közszolgálati rádiónak nyilatkozva megjegyezte, hogy Szlovénia zsákutcává válna a gazdagabb nyugat-európi országokba igyekvő migránsok számára.
– A biztonsági szakértő szerint ebben az esetben Szlovéniában mintegy 5000 migráns rekedne,
vagyis annál jóval több, mint amennyiről az ország képes gondoskodni.
Balkáni láncreakció
Miklavčič úgy vélte, hogy ha Olaszország szögesdrótot húzna ki Szlovénia irányába, akkor hazájának azonnal meg kellene erősítenie a Horvátország felőli határokat.
Aligha kétséges, hogy ez láncreakciót váltana ki a térségében. Ennek a legnagyobb kárvallottja Bosznia- Hercegovina lenne. A jól felszerelt, és a civil szervezetek által időnként brutalitással vádolt horvát rendőrség ugyanis képes lenne arra, hogy visszapaterolja a migránsokat Boszniába, vagy délen Hercegovinába.
Bosznia- Hercegovina viszont képtelen lenne uralni a kialakult helyzetet, és kialakulhatna a „District 9” effektus a Balkánon.

Horvátország
NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

A szlovén Silicon Gardens kockázati tőkealap tanulmánya alapján, a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban a szlovén, horvát és szerbiai tech cégekbe irányuló befektetések erőteljesen növekedtek: a kezdeti 300 millió euróról a tavaly jegyzett 3,45 milliárd euróra. Azaz a vizsgált öt éves időszakban a befektetések összege 12 szeresére növekedett, a kezdeti értékhez viszonyítva.
Élen a horvát tech cégek
A részvények eladásából származó bevétel, az ún. exit összege is ötszörösére nőtt, 2022-ben 4,7 milliárd eurót tett ki. Mindez tükröződött az egész technológiai ökoszisztémában.
A régió három országában ma hat „egyszarvú” van, ebből kettő Horvátországban (Rimac és Infobip), négy pedig Szlovéniában (Outfit7, httpool, Sportradar és Outbrain).
Horvátország hajtotta végre a legtöbb beruházást 2021 és 2022 között – 1,86 milliárd eurót. A szlovén technológiai vállalatok 1,25 milliárd, a szerb vállalatok pedig 325 millió euró beruházást vonzottak be.
Horvátország nemcsak a régióban végrehajtott beruházások teljes összegét tekintve vezet, hanem a legnagyobb beruházásokat is itt hajtották végre.
A régió öt legnagyobb beruházása közül az első a Rimac Groupé, amely 690 millió eurót tett ki. Ezt követte az Infobip 545 millió euróval, míg a szlovén httpool, az Aleph Holding része, a harmadik 450 millió eurós befektetéssel.
Az elemzés azt is kimutatja, hogy az Adria régió – ami legalább ugyanolyan nyakatekert találmány, mint a Nyugat-Balkán – leggyakoribb és legnagyobb befektetői a kockázati tőkealapok.
2021-ben és 2022-ben összesen 1,9 milliárd eurót (a teljes beruházás 57%-át) fektettek be a régió három országában. Horvátországban ez az arány magasabb, 69%, és 1,2 milliárd eurót tesz ki.
Ráadásul a teljes beruházásnak csak egy százaléka származik Horvátországból. A térség induló vállalkozásai (startup) leggyakrabban az Egyesült Államokból és az EU-ból vonzzák a befektetőket. Ezért gyakran kénytelenek áthelyezni a cég székhelyét más országokba, figyelmeztetett a Silicon Gardens tanulmánya.
Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy döntő fontosságú a munkavállalói részvétel optimális adózási rendszerének létrehozása a térségben, mivel a jelenlegi adóstruktúra arra ösztönzi az alapítókat, hogy külföldre költözzenek”.
Horvát fejlődési stratégia
A fenti tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy mint a politika általában, a törvényhozók is kimondottan tájékozatlanok a technológiai fejlődés területén.
Így például a horvát parlamentben jelenleg az ország 2030-ig terjedő fejlődési stratégiájáról folyik a vita.
A kormánypárt nevében Šime Erlić regionális fejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter válaszolt a képviselők kérdéseire, de ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2030-ra Horvátországot a legfejlettebb uniós tagállamok között látja.
Erlić rámutatott, hogy a kormányt „objektív tényezők” ösztönzik ennek elérésére, tekintettel a várható nagy beruházási potenciálra és a beruházásokra olyan területeken, mint a zöld politika, a digitalizáció, a szociális jólét, az egészségügy és az oktatás.
– Hatalmas, soha nem látott beruházási ciklus zajlik jelenleg a Horvát Köztársaságban az uniós és egyéb alapok segítségével. Hinni kell abban, hogy ez versenyképesebb társadalmat teremt, még jobb feltételeket és olyan életszínvonalat, amellyel minden lakos elégedett lehet
– mondta a hosszú nevű tárca vezetője.
Összeszerelő üzemek helyett
Számunkra leginkább az érdekes, hogy a miniszter úr a választások előtti kötelező optimizmusával szemben az ellenzék még mindig régimódi paraméterek szerint igyekszik fogást találni a kormányon, teljesen szem elől tévesztve az új technológiákra alapuló fejlődést.
Így például Emil Daus, az isztriai IDS-ből (Istarski demokratski sabor), akit az érdekelt, hogy a miniszter általában hogyan látja Horvátországot 2030-ban, tekintettel arra, hogy Horvátország a kereskedelem és a szolgáltatások társadalmává vált, kevés termeléssel, ahol a GDP mintegy 20 százalékát a turizmus adja.
Itt a hangsúly az alacsony ipari termelésen van, és nyilvánvaló, hogy Daus úr, mint a politizáló polgárok többsége, akkor lenne boldog, ha megfelelő mennyiségű csavargyár vagy összeszerelő üzem működne az országban, kiegészítve némi könnyűiparral, hogy „az asszonyoknak is legyen hol dolgozniuk”.
Az hogy a szoftveripar repeszt, és százmilliókat exportál, akárcsak a Rimac-féle fejlett akkumulátoros technológiák, autóalkatrészek, vagy az olyan „gyerekes” dolgok, mint a számítógépes játékok ipara, az sokaknak nem számít.
A jaj-jaj akkor van, amikor ezek a hölgyek és urak meghozzák a gazdaságfejlesztési stratégiát egy olyan világban, és olyan körülmények között, amelyeket nem értenek. Vagy például, ha a mesterséges intelligencia szabályozásával kell foglalkozniuk.
Szerencsére, úgy tűnik, nem sokat tudnak ártani, és már ez is valami.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt