FIZIKAI HATÁRZÁR: Az olaszok kerítést emelnek Szlovénia felé, és katonákat küldenek a magyar határra(?)

Utolsó módosítás:

Július elsejétől közös olasz-szlovén ellenőrzési rendszer lép életbe a két ország határán az illegális bevándorlók feltartóztatására. Ez azt jelenti, hogy a szlovén és az olasz rendőrök együtt járőröznek. Ám ha ez nem lesz elegendő, akkor az olaszok akár kerítést is emelhetnek Szlovénia felé, ami miatt migránsok ezrei rekedhetnek Szlovéniában.

Idén megduplázódott a Szlovénia felől Olaszországba érkező migránsok száma. Szlovénia irányából 2018-ban 446 illegális bevándorló lépett be Olaszországba. Az idei évben érkező migránsok száma azonban már most meghaladta a 780-t. Főleg pakisztáni és afganisztáni személyekről van szó, akik aligha tekinthetők menekültnek, bár ez nézőpont kérdése.

Történelmi keret

Matteo Salvini olasz belügyminiszter azt sem zárta ki, hogy “fizikai határzárat” emelnek Szlovénia felé, ha nem csökken az onnan érkező migránsok száma. Az olasz belügyminiszter első világháborús eseményekre utalva kiemelte, hogy az olaszok ősei közül sokan életüket áldozták azért, hogy a Piave folyót ne lépjék át idegenek.

Egy ilyen érvvel egyetlen olasznak sem könnyű vitatkozni.

Salvini – aki a kormányzó Liga vezetője – nem sokkal azután pengette meg az első világháborús húrokat, hogy kormánya új biztonsági csomagot fogadott el a migráció visszaszorítására.

A június 11-n jóváhagyott csomag növelte a belügyminiszter hatáskörét, valamint pénzbírságot vet ki a migránsokat Olaszországba szállító civilhajókra, ami akár kontraproduktív is lehet.

Elemzők szerint az embercsempészek a balkáni migrációs útvonal “újjáélesztésével” válaszolnak arra, hogy Olaszország lezárta a földközi-tengeri migrációs útvonalat.

Olasz katonák a magyar határon

Határzár létesítéséről beszélt Friuli Venezia Giulia tartomány elnöke is. Massimiliano Fedriga – aki a Liga politikusa – bírálta az Európai Uniót, amely azok ellen lépett fel, akik “az európai határok védelmén kezdtek el dolgozni”.

Ezzel egy időben Renzo Tondo az olasz jobbközép politikusa, Friuli Venezia Giulia korábbi elnöke, felvetette, hogy

Olaszországnak katonákat kellene küldeni Magyarország és Bosznia határaira,

hogy erősítést nyújtsanak a határvédelemben.

Sok migráns rekedne Szlovéniában

Salvini, és általában az olaszok felvetésére szlovén részről Boštajn Poklukar belügyminiszter reagált, aki szerint nem lesz szükség fizikai akadály kiépítésére a szlovén-olasz határon, mert Szlovénia ellenőrzés alatt tartja a migránsok beáramlását a Horvátországgal közös határán. Ez egyúttal a közös schengeni határ is, mivel Horvátország még nem tagja a schengeni övezetnek.

Marjan Miklavčič, biztonsági szakrétő, aki korábban a szlovén katonai hírszerzés parancsnoka volt, kijelentette, hogy a kerítés felhúzása az olasz-szlovén határon nagy kockázatot jelentene Szlovénia számára. Véleménye szerint

Szlovénia ezáltal hot-spot országgá válna, hiszen a migránsok sem Ausztria, sem Olaszország felé nem tudnák folytatni az útjukat.

Marjan Miklavčič, bivši direktor vojaške obveščevalne službe

Miklavčič a szlovén közszolgálati rádiónak nyilatkozva megjegyezte, hogy Szlovénia zsákutcává válna a gazdagabb nyugat-európi országokba igyekvő migránsok számára.

A biztonsági szakértő szerint ebben az esetben Szlovéniában mintegy 5000 migráns rekedne,
vagyis annál jóval több, mint amennyiről az ország képes gondoskodni.

Balkáni láncreakció

Miklavčič úgy vélte, hogy ha Olaszország szögesdrótot húzna ki Szlovénia irányába, akkor hazájának azonnal meg kellene erősítenie a Horvátország felőli határokat.

Aligha kétséges, hogy ez láncreakciót váltana ki a térségében. Ennek a legnagyobb kárvallottja Bosznia-Hercegovina lenne. A jól felszerelt, és a civil szervezetek által időnként brutalitással vádolt horvát rendőrség ugyanis képes lenne arra, hogy visszapaterolja a migránsokat Boszniába, vagy délen Hercegovinába.

Bosznia-Hercegovina viszont képtelen lenne uralni a kialakult helyzetet, és kialakulhatna a “District 9” effektus a Balkánon.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!