Bulgária
Magyar-bolgár államfői találkozó: uniós kérdések is szóba kerültek
A bolgár köztársasági elnököt fogadta pénteken a magyar államfő Budapesten. A találkozón a két ország gazdasági kapcsolatai mellett a többi közt uniós kérdésekről is szó esett – hangzott el a felek közös sajtótájékoztatóján, a Sándor-palotában.
Áder János államfő az Európai Unió négy szabadságelvéről szólva azt emelte ki: ha komolyan gondoljuk az áruk, a tőke, a szolgáltatás és a személyek szabad áramlását, akkor nem fordulhat elő, hogy bolgár vagy magyar vállalkozókat szorítsanak ki az unió egyes piacairól adminisztratív eszközökkel, ahogy történt a fuvarozókkal.
Be kell tartani a szerződéseket – hangsúlyozta.
Se nem szavahihető, se nem kiszámítható
Az államfő kiemelte Magyarország elkötelezettségét az unió nyugat-balkáni bővítése mellett és kijelentette azt is: a közösség az elmúlt években ebben a kérdésben nem volt sem szavahihető, sem kiszámítható.
Az intézmények közötti egyensúlyt is meg kell őrizni az unióban – mondta az államfő. Ahogy fogalmazott,
-be kell fejezni a “lopakodó hatáskörbővítést”.
Áder János a migráció kérdésében is a két ország közötti véleményazonosságot hangsúlyozta: Magyarország és Bulgária az elveket és a gyakorlati kérdéseket illetően is hasonlóan gondolkodik arról – mondta.
Az államfő a két ország gazdasági kapcsolatain belül a turizmus mellett szólt arról is, hogy
– Magyarország a nyolcadik legnagyobb befektető Bulgáriában,
de tavaly például, Hollandia után, a második legtöbb befektetést vitte az országba.
A bolgár elnök a gazdasági kapcsolatokról szólva elmondta: a bolgár-magyar áruforgalom már meghaladja az 1,6 milliárd eurót évente, a bulgáriai magyar beruházások értéke pedig megközelíti a 2 milliárd eurót.
Rumen Radev bolgár államfő egyetértett Áder Jánossal abban, hogy mindkét országnak ragaszkodnia kell a közlekedési valamint energetikai infrastruktúrája fejlesztésének uniós támogatásához, ha ugyanis ez elmarad, az unió megosztottsága még tovább nő.
A politikus partnernek és szövetségesnek nevezte a két országot az Európai Unióban, és hangsúlyozta a két ország közös álláspontját az unió jövőjét illetően.
Egyforma jogokat a szófiai és a berlini embereknek
Szerinte meg kell őrizni az unió alapelveit, az egységet és a szolidaritást és kijelentette azt is: erénnyé kell tenni azt a gyengeséget, ami a közösség megosztottságából ered. Kijelentette: egy szófiai embernek ugyanolyan jogokkal és perspektívával kell rendelkeznie, mint egy berlininek vagy párizsinak, hogy európai polgárnak érezhesse magát.
A bolgár államfő felidézte a két ország kulturális kapcsolatait és köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet a Magyarországon élő bolgárok kapnak nyelvük, tradíciójuk, kultúrájuk és történelmi emlékezetük megőrzéséhez.
Ugyancsak köszönetet mondott a bolgár határvédelemhez nyújtott magyar támogatásért is.
MTI
Bulgária
JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát
A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.
Különleges körülmények
Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.
A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.
E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.
A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.
Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)
Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.
Az orosz polip
A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.
A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.
Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.
Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.
A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.
A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.
Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.
Mindenki veszít, még a Lukoil is
Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.
Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.
Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.
A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.
Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.
Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.
Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.
Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.
-
Koszovó16 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?