GÉPANYA: Jön az embergyár, azaz tök jó, hogy öreg vagyok

Az embergyárral kapcsolatos téma már egy ideje elő-előbukkan a médiában, de valójában senki sem foglalkozik komolyan vele. Nekem is úgy jutott eszembe, hogy ráfutottam a hírre, miszerint megszületett az első robotok segítségével fogant csecsemő. Az Overture Life, a műveletben résztvevő robotokat kifejlesztő startup cég reméli, hogy ez lehet az első lépés a mesterséges megtermékenyítés automatizálása felé. Tavaly tavasszal egy spermainjekció-robot indult el Barcelonából a New York-i New Hope Termékenységi Központ klinikájára, ahol egy mérnök a Sony PlayStation 5 vezérlővel beállított a robot tűt, amellyel megtermékenyítettek egy „óvatlan” petesejtet.

Két kislányt csináltak

A robotot összesen tíz petesejt megtermékenyítésére használták, és a MIT (Massachusetts Institute of Technology) jelentése szerint az eredmény egészséges embriók kialakulása, illetve két leányka születése volt.

Az elképzelés szerint ezzel a mesterséges megtermékenyítés érezhetően olcsóbb lenne, jelenleg ugyanis ezt az eljárást kézileg végzik magasan képzett szakértők és nagy laboratóriumok bevonásával.

Csecsemőinkubátor az embergyárban az EctiLife filmje szerint (Forrás: Twitter)

Ez így még nem kifejezetten szörnyű, sőt humánus is, mert azoknak a gyermektelen pároknak is lehetővé teszi a mesterséges megtermékenyítést, akik ezt anyagi okok miatt eddig nem engedhették meg maguknak.

Ha valaki nem tudná, mert összkomfortos barlangban töltötte az utóbbi 30-40 évet, a mesterségesen megtermékenyített petesejtet visszahelyezik az anya méhébe, és ha minden jól megy, a továbbiakban természetes módon fejlődik a baba.

Ez még távol áll az embergyártól, ahol ezeket a mesterségesen megtermékenyített petesejteket mesterséges méhbe helyezik, és ott növesztik, a gyermek „megszületéséig”.

MIAF, az embergyár?

Ezt 2022-ben nagy csinnadrattával egy berlini illetőségű molekuláris biológus és showman, Hashem Al- Ghaili cége, az EctoLife jelentette be, igaz egyelőre még csak ügyes filmecske szintjén.

A Fekete Tükör sorozatra rácáfoló embergyár éves szinten 30 ezer újszülöttet lenne (lesz?) képes legyártani, de ugyanakkor Al-Ghalili azt is pedzegeti, hogy prémium csomagot is fel tud majd ajánlani a nagyközönségnek, amelynek keretében meg tudjuk választani gyermekünk nemét, szem-, haj-, és bőrszínét, de ugyanakkor erősebbé és okosabbá is tehetjük a génszerkesztett apróságot.

Ha valaki tényleg piszokul gazdag, az megvásárolhatja a saját privát mesterséges méhét, és tetszés szerint „növelheti a családját”, amikor az neki alkalmas. Szóval ez az EctoLife-ügy inkább átverésnek tűnik, mintsem komoly dolognak – behülyítik a naivabb befektetőket, aztán szép csendesen csődbe mennek, és eltűnnek a pénzzel.

Viszont, ha még nem is ipari szinten, de mesterséges méh már létezik néhány helyen, Izraelben, az USA-ban, Hollandiában, Kínában és ki tudja még hol, mert az ilyesmit nagyon szépen el lehet dugni bárhol, akár egy nagyváros kellős közepén is, nem kell hozzá 51-es Körzet (a gyengébbek kedvéért Area-51).

És már emberdonor sem kell hozzá, lásd petesejt, spermium. Az izraeli kutatók még 2021-ben hírül adták, hogy őssejtek, illetve mesterséges méh segítségével sikerült teljesen kifejlett egér embriókat létrehozni.

Mi a helyzet Európában?

A nyilvánosan hozzáférhető források szerint legmesszebbre az Eindhoveni Műszaki Egyetem vezetése alatt működő EU-projekt jutott: Eindhoveni Műszaki Egyetem (Hollandia) – EU-támogatás: 792 500 EUR, Aacheni Egyetemi Kórház (Németország) – EU-támogatás: 831 943 EUR, Lifetec Group BV (Hollandia) – EU-támogatás: 451 875 EUR, Politecnico di Milano (Olaszország) – EU-támogatás: 400 000 EUR, Nemo Healthcare BV (Hollandia) – EU-támogatás: 399 812,50 EUR.

Majdnem olyan, mint az igazi, csak nem kell levinni , robotkutya az Eindhoveni Műszaki Egyetemen (Forrás: TU/e)

A projekt célja a tudósok szerint, hogy segítsék a rendkívül koraszülött babáknak a kritikus 24-28 hetes időszak túlélését. Minden nappal, amelyet a magzat a mesterséges méhben tölt a 24. hétig, túlélési esélyei nőnek.

Ha a tudós orvosok képesek a „gépanya” segítségével meghosszabbítani ezeknek a csecsemőknek a magzati fejlődését a mesterséges méhben 28 hétre, akkor a korai elhalálozás kockázatát 15%-ra csökkenthetik.

Hogy a francia hadsereg hol tart a 2020 telén bejelentett „szuperkatonák” fejlesztésével, közérthető okok miatt nem tudjuk.

Kell ez nekünk?

Szerintünk nem, mert a társadalomra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan és beláthatatlan.

Kapcsolódó cikk

Kiruccanás Jezeróra — és odáig hány az óra?

Ezt a kérdéskört már néhányszor körüljárták a sci-fi írói, Huxley-tól a Mátrixig, meg ugye ott van a fent említett Fekete Tükör-sorozat, és az ezek által festett kép egyik esetben sem teljesen vidám.

Lesz-e embergyár? Természetesen lesz, akármennyire is tiltakoznánk ellene.

Ha szerencsénk lesz, időközben megnyitjuk a világűr betelepítésének programját és akkor ez az egész nem is lesz olyan szörnyű, mert természetes úton nem tudunk elég telepest prezentálni.

Arról nem is beszélve, hogy jól jön majd az embergyár, ha a galaxis esetleg nem kifejezetten békés hely, és fegyverrel kell majd utat nyitni benne. Mindenesetre nagyon örülök neki, hogy – valószínűleg – én ezt már nem érem meg.