Ötéves terv: Belgrád és Moszkva új gazdasági korszakba lép

A nyilatkozatok "átütőbbek", mint a tények: 4,3 milliárd dolláros forgalomról álmodnak

Belgrád és Moszkva ismét elővett egy régi számot: 4,3 milliárd dollár. Ez volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom csúcsa 2022-ben, és most ezt akarják újra elérni – mert ami egyszer sikerült, az miért ne sikerülhetne újra. Erről beszélt pénteken Nenad Popović, a szerb kormány tárca nélküli minisztere, aki szerint ez a két ország jövőbeli gazdasági együttműködésének egyik sarokköve.

A szerbek is hozzájárultak Európa felszabadításához

„Szerbia és Oroszország azt tűzte ki célul, hogy a következő időszakban ismét elérik az évi 4,3 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat, amelyet 2022-ben regisztráltak”. A Szputnyik orosz hírügynökség szerbiai szerkesztősége szerint ez a nyilatkozat az orosz–szerb vegyes bizottság Belgrádban tartott plenáris ülését követően hangzott el.

Popović úgy értékelte, hogy az ülés megerősítette a kétoldalú kapcsolatok magas szintjét, és teret nyitott azok további fejlesztésének. Diplomáciai nyelvről lefordítva ez azt jelenti, hogy szerinte minden rendben van, és hamarosan még jobb lesz.

Kapcsolódó cikk

A szellembokszoló Miša Vacić büszke arra, hogy az USA megszankcionálta

Kiemelte, hogy a mostani találkozóra nagyszámú orosz delegáció érkezett Szerbiába, amelyet Makszim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter vezetett. Nem egy óvodáscsoportról van szó, mert a küldöttség több mint 150 főből állt. És ahol ennyien vannak, ott valaminek történnie kell.

Mint elmondta, egy rendkívül sikeres üzleti fórumra is sor került – hosszú idő után az első ilyen jellegű eseményre –, amelyen több mint 200 vállalkozó vett részt, akik megvitatták a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit Szerbia és Oroszország között.

Popović ezután elővette a történelemkönyvet is, ami mindig jól jön, ha fegyverbarátsággal akarják igazolni az orosz–szerb kapcsolatok időtállóságát. Ennek szellemében emlékeztetett arra, hogy 85 éve kezdődött a második világháború, és hogy a szerbek és az oroszok „a történelem helyes oldalán álltak”, és közösen járultak hozzá egész Európa felszabadításához.

„Oroszország több mint 27 millió emberéletet vesztett a második világháborúban, Szerbia pedig – lakosságarányosan – ugyanennyit. Senki sem veszített több emberéletet a második világháborúban, mint Szerbia és Oroszország, ezért a jövőben is mindig együtt leszünk – természetesen a történelem helyes oldalán.”

Ami a számokat illeti, Popović valószínűleg valamilyen különös algoritmust használ, amelyet én nem értek, vagy a Szputnyik hírügynökség bénázta el az arányosítást a második világháborús számok tekintetében, viszont szegényes történelmi ismereteimből kimaradt az a tény, hogy a szerbek melyik európai fronton harcoltak a második világháborúban.

Popović köszönetet mondott az Oroszországi Föderációnak és Vlagyimir Putyin elnöknek Szerbia területi integritásának és szuverenitásának folyamatos támogatásáért, különösen „a déli tartomány, Koszovó és Metóhia kérdésében”.

A bűvös 4,3 milliárd dolláros forgalom

Popović konkrét gazdasági adatokat is ismertetett: elmondta, hogy a két ország közötti áruforgalom tavaly 2,3 milliárd dollárt tett ki, míg az idei év első két hónapjában elérte a 420 millió dollárt, ami enyhe növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

„Figyelembe véve az óriási, soha nem látott logisztikai nehézségeket az Oroszországi Föderációval szembeni szankciók miatt, úgy gondoljuk, hogy ez az eredmény valóban kiváló, de célunk, hogy a következő években ismét elérjük a 2022-es történelmi csúcsot, a 4,3 milliárd dollárt” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a turizmus egyre szebben pörög, tavaly több mint 175 000 orosz állampolgár látogatott Szerbiába. Elmondása szerint az idei év első három és fél hónapjában, április 22-ig bezárólag, 252 000 vendégéjszakát regisztráltak, ami 47 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Hozzátette, hogy az év végéig ennek a pozitív trendnek a folytatódására számít, különösen az „Expo 2027” kiállítás miatt.

Alekszandr Bocan-Harcsenko belgrádi nagykövet és Makszim Resetnyikov, orosz gazdasági fejlesztési miniszter (Forrás: Szputnyik)

„Minden kulcsfontosságú témáról tárgyaltunk, de mindenekelőtt az energetika volt a középpontban. Szerbiában van a legolcsóbb gáz Európában, köszönhetően a két elnök – Vučić és Putyin – megállapodásának” – hangsúlyozta a két elnököt is dicsőítve Popović, ami nélkül aligha lehetne miniszter a szerb kormányban.

„Ennek a megállapodásnak köszönhetően nemcsak a legalacsonyabb árakat kapjuk Európában, hanem a legbiztosabb ellátási feltételeket is. Soha nem volt gázhiány, mindig rendelkezésre állt, és az orosz fél ígéretet tett arra, hogy ezek a feltételek az idei évben és a következő évben is fennmaradnak.” Ezt a mondatot mindenki szereti hallani, főleg télen.

Hozzátette, hogy Szerbia és Oroszország kapcsolatai rendkívül jók, mind a két nép, mind az elnökök és a kormányok együttműködése szintjén, amire bizonyíték lehet a tiszteletbeli orosz konzulátus megnyitása Újvidéken.

A szerb miniszter kiemelte, hogy az orosz fél különösen értékeli Szerbia álláspontját, miszerint Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, ami nem teljesen igaz, de legalább jól hangzik, ugyanis Bosznia-Hercegovina sem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, mert a háromtagú államelnökségben a szerbek ezt akadályozzák.

„És Szerbia soha nem is fog bevezetni szankciókat, mert a szerbek és az oroszok testvérnépek. Tudjuk, mit jelentenek a szankciók – azok mindig igazságtalanok. A legfontosabb, hogy folytassuk ezt az együttműködést, mert az a szerb és az orosz nép, valamint a két ország érdekeit szolgálja” – mondta a miniszter.

Moszkva és Belgrád álmai

Makszim Resetnyikov orosz gazdasági fejlesztési miniszter Belgrádban úgy nyilatkozott, hogy Szerbia és Oroszország kapcsolatai új, intenzív fejlődési szakaszba léptek, miután elfogadták a következő öt évre szóló együttműködési programot.

A plenáris ülés után Nenad Popović és Makszim Resetnyikov aláírta a kormányközi bizottság ülésén elfogadott intézkedések jegyzőkönyvét, valamint a 2026 és 2031 közötti időszakra szóló szerb–orosz gazdasági együttműködési programot.

„Ez magában foglalja a hagyományos területeket – mint az energetika, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság –, valamint új területeket is, mint a gyógyszeripar, turizmus, IT-technológiák, beleértve a mesterséges intelligenciát és a robotikát is” – mondta Resetnyikov az újságíróknak.

Az aláírás pillanata (Forrás: Szputnyik)

Külön kiemelte az orosz delegáció „reprezentatív összetételét”, amely Belgrádba érkezett, és bejelentette, hogy több új megállapodás előkészítése a végső szakaszban van.

„A turizmus, az IT-szektor és az űripari együttműködés területén kötendő megállapodások előkészítése a végéhez közeledik, és hamarosan aláírjuk őket” – pontosította a megállapítást.

A végén természetesen elhangzott a kötelező konklúzió: az együttműködés soha nem volt ennyire intenzív.

„Oroszország és Szerbia együttműködése a lehető legszélesebb területeken zajlik, és elmondható, hogy soha nem volt még ilyen intenzív, köszönhetően vezetőink folyamatos kapcsolattartásának és a gazdasági fejlődés iránti elkötelezettségüknek” – zárta mondandóját Resetnyikov, aki ezáltal maga is eleget tett a vezetők dicsérgetésére vonatkozó feladatnak.

Ez a mondat tehát nem állítás, hanem rituálé, és nem információ, hanem lojalitásnyilatkozat. Egyfajta politikai pecsét, amely igazolja: hogy a beszélő megtette, amit elvártak tőle, megdicsérte a vezetőket, és ezzel meghajolt a rendszer előtt. Minél többször mondják ezt ki, annál inkább sejthető, hogy a valóság ennél jóval prózaibb – és talán jóval kényelmetlenebb is.