Orosz tiszteletbeli konzulátus nyílt Újvidéken, szelektív nyilvánosság

Nem mindenki láthatta: konzulátusnyitás kontrollált nyilvánossággal és geopolitikai célokkal

Április 23-án, csütörtökön megnyílt Oroszország tiszteletbeli konzulátusa a Vajdaság területére. A konzulátus Újvidéken nyitotta meg kapuit, amely egyesek szerint Szerbia második fővárosának számít.

A hivatalos kommunikáció szerint az új diplomáciai képviselet a szerb–orosz kapcsolatok megerősítésének fontos eszköze, ami a régió geopolitikai realitásait figyelembe véve, aligha meglepő.

Mi a főcél?

A tiszteletbeli konzulátus megnyitása több célt is szolgál: egyszerre erősíti a szerb és az orosz jelenlétet Vajdaságban, nem csak diplomáciai és kulturális, hanem politikai és társadalmi értelemben is.

Újvidék az utóbbi évtizedekben sajátos politikai és demográfiai átalakuláson ment keresztül: a második világháborút követő betelepítések, majd a kilencvenes évek háborús migrációs hullámai tartósan átrajzolták a város társadalmi szerkezetét. Az így kialakult közeg pedig politikai értelemben igencsak fogékony az orosz-szerb közeledésre.

Az orosz tiszteletbeli konzulátus Újvidéken nyílt meg, nem véletlenül

Oroszország a konzulátus megnyitásával egy olyan térségben erősíti jelenlétét, amely földrajzi helyzetéből adódóan is különösen jelentős: a horvát és a magyar határ közelsége nemcsak gazdasági, hanem más típusú mozgások számára is lehetőséget kínál.

Ugyan akkor a Vajdaságban élő, különböző konfliktuszónákból érkezett szerb közösségek bevonása egy tágabb, hálózatszerű kapcsolatrendszer kialakítását is sejtetni engedi, ami röviden szólva annyit jelent, hogy Oroszország megvetette a lábát a Vajdaságban.

Orosz tiszteletbeli konzulátus

Az esemény ugyan hivatalosan diplomáciai és kulturális jelentőségűnek számított, a hozzáférés azonban erősen szelektív maradt. A meghívás kizárólag válogatott médiumoknak szólt, míg más szerkesztőségek akkreditációját – a megszokott udvariassági formulák mögé rejtve – elutasították.

Az orosz nagykövetség sajtószolgálata a Danas hírportál/napilap megkeresésére „fokozott biztonsági intézkedésekre” hivatkozott. A magyarázat ismerős, a következmények szintén: a független médiumok, köztük az N1 televízió és az Insajder internetes felület, kimaradtak az eseményről.

Az N1 tudósítóját, Sanja Kosovićot és operatőrét civil ruhás rendőrök tartották távol a tiszteletbeli konzulátus megnyitásától (Forrás: Danas/Razglas)

A Razglas news által közzétett egyik felvétel még inkább árnyalja a képet. A hangfelvételen egy protokolltisztviselő hallható, amint egy rendőrt arra utasít, hogy ha az N1 televízió stábja megjelenik, „távolítsák el őket” – lehetőleg erőszak nélkül, azzal az indokkal, hogy „nem rendelkeznek akkreditációval”.

Ez a kis intermezzo túlmutat egy egyszerű sajtóesemény szervezési gyakorlatán: jól jelzi, hogy a nyilvánosság kezelése – ki fér hozzá és ki nem az információkhoz – Szerbiában politikai gesztusokon és nem szabályokon múlik.

Kik vettek részt a megnyitón?

A megnyitón magas rangú egyházi és politikai szereplők jelentek meg. Jelen volt Porfirije szerb pátriárka, Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet, Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója és egyben a konzulátus tiszteletbeli konzulja, régi ismerősünk Aleksandar Vulin, a Szocialista Mozgalom (volt) elnöke, aki a Szerb Világ nagy propagálója, valamint Újvidék városának képviselői és más meghívott vendégek.

A felszólalások retorikája az egység és az ortodox identitás köré szerveződött. Porfirije pátriárka beszédében hangsúlyozta, hogy az ember és a nép természetéből fakad az együttműködés és a párbeszéd.

Az ortodox egyház egységére utalva kijelentette, hogy az ortodox népek – így az orosz és a szerb – közötti kapcsolat valójában a politikai vagy kulturális összetartozáson túl: mélyebb, spirituális közösséget jelent, amely végső soron „egy egyházat, egy hitet, sőt egy népet” jelent.

Porfirije pátriárka, aki legszívesebben egybeolvasztaná a szerb és az orosz világot

Porfirije pátriárka ezzel nem hazudtolta meg a „Putyin elnöknek tett esküjét”, egy tavaly áprilisi moszkvai látogatás alkalmával ugyanis azt mondta, hogy a szerb ortodoxia helye „az orosz világban” van.

A szerb pátriárka tavaly egyúttal arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ha a jövőben új geopolitikai törésvonalak alakulnak ki, akkor a szerbek közel legyenek az Orosz Világhoz.

Nos, az újvidéki tiszteletbeli konzulátus megnyitásával újabb lépés történt ebbe az irányba.

Bajatović: Náci leszármazottak kerülnek hatalomra Európában

Dušan Bajatović, tiszteletbeli konzul pragmatikusabb, ám ideológiailag hasonlóan hangsúlyos üzenetet fogalmazott meg.

Szerb médiajelentések szerint azt mondta, hogy a konzulátus egyik elsődleges célja egy orosz iskola létrehozása Újvidéken, valamint a tudományos és oktatási kapcsolatok erősítése. Bejelentette az Orosz Történelmi Társaság megalapítását is, amely – megfogalmazása szerint – a történelem „védelmében” játszhat szerepet.

A megnyitó után Putyin elnök gazdagon terített asztallal várta a résztvevőket, hozzá kell fohászkodni (Razglas)

Beszédének hangsúlyos eleme volt a történelmi narratívák körüli küzdelem: Bajatović úgy vélte, hogy a fasizmus elleni harcban az oroszok és a szerbek játszották a legnagyobb szerepet, és ezért nem engedhető meg a „revizionizmus” Szerbiában.

Kapcsolódó cikk

Porfirije: a szerb ortodoxia helye az Orosz Világban van

Állítása szerint Európában már megindult egy ilyen folyamat, amelyet szerinte az is jelez, hogy „egyre több náci leszármazott kerül hatalomra”, amivel Európának és Szerbiának is szembe kell szállnia.

A konzulátus létrehozását Bajatović a szerb–orosz kapcsolatok megerősítésének eszközeként értelmezte. Kiemelte, hogy bár a szerbek „testvérnépként” tekintenek az oroszokra, valójában keveset tudnak Oroszországról – ezen pedig szerinte oktatási, tudományos és diákcsere-programok révén lehet változtatni.

A hivatalos program azonban szűkre szabott volt: a beszédeket követően nem került sor sajtótájékoztatóra, a résztvevők csupán a konzulátus helyiségeit tekinthették meg. A nyilvánosság egy részének kizárása így nemcsak a beléptetésnél, hanem a kiléptetésnél, vagyis az esemény teljes kommunikációs hozzáférésében is érvényesült.