Létezik-e szerb Magyar Péter Vučić soraiban?

Nem a rendszerből jöhet a kihívó, hanem az egyetemi struktúrákból

A magyarországi politikai fordulat után Belgrádban is beindult a spekuláció: előfordulhat-e Szerbiában olyasmi, ami Magyarországon történt? A kérdés az, hogy létezhet-e valaki, aki a hatalom köreiből kilépve maga mögé állítja az elégedetleneket, és megbuktathatja Aleksandar Vučić rendszerét.

Vladimir Cvijan emlékezete

„Szerb Magyar Péter” nem létezik a hatalmon lévők között – állítják az ellenzéki Danas napilap és hírportál által megszólaltatott személyek, akik szerint a szerb rezsim logikája ezt egyszerűen nem engedi meg.

Szerbiában a hatalom nem egy párt, hanem egyetlen személy köré szervezett struktúra. A Szerb Haladó Párt (SNS) nem klasszikus értelemben vett politikai közösség, hanem egy vertikálisan felépített rendszer, amelynek gravitációs középpontjában egyetlen személy áll: Aleksandar Vučić.

Nadežda Milenković, a Peščanik rádió és hírportál kreatív igazgatója a Danasnak azt mondta, hogy ennek a rendszernek a lebontására talán csak Vladimir Cvijan lehetett volna képes, aki egykor kísérletet is tett erre, de „elnyelte a zavaros Duna”.

Vladimir Cvijan rejtélyes körülmények között tűnt el, miután 2013 végén szembeszállt Aleksandar Vučićtyal

Cvijan az SNS korai szakaszának egyik fontos szereplője volt: 2010-ben csatlakozott a párthoz, korábban Boris Tadić szerb elnök jogi tanácsadója és az elnöki adminisztráció főtitkára volt. A Szerb Haladó Pártba jelentős intézményi és jogi tapasztalatot vitt, de 2013-ban összetűzésbe került Aleksandar Vučićcsal. Az SNS történetében ő volt az egyetlen, aki hivatalosan is jelezte, hogy indulni kíván a pártelnöki tisztségért Vučić ellen. Holttestét 2018-ban vetette ki a Duna.

Aleksandar Vučić Egyesült Ellenzéke

A Szerb Haladó Párt listáját a választásokon már régóta úgy nevezik, hogy „Aleksandar Vučić a gyermekeinkért, a családunkért” – és ehhez hasonló variációk, attól függően, melyik voksolásról van szó.

Ha a struktúra egyetlen ember nevére épül, abból nem lehet úgy kilépni, hogy közben politikai alternatíva is maradjon. Mert akkor mi lenne az új formáció neve? Talán „Aleksandar Vučić Egyesült Ellenzéke” – jegyezte meg Milenković.

Kapcsolódó cikk

Magyar győzelme reményt adhat a szerb ellenzéknek

Hozzátette, hogy Magyar Péter sem volt miniszter, hanem állami intézményekben dolgozott.

A szerb politikai térben ráadásul az ismertség is torz: a választók jellemzően csak a minisztereket látják — őket is szinte kizárólag a kormányközeli médiában. A politikai beszéd egyetlen személy körül forog, akit úgy hívnak, hogy Aleksandar Vučić: a megszólalók mondataikat az ő nevével kezdik, és a róla szóló dicsérettel zárják.

Az utóbbi időben az egyetlen disszonáns hang a bányászati és energetikai miniszteri posztot betöltő Zorana Mihajlović volt, de ő is gyorsan elhallgatott, ahogyan Branko Ružić is, aki oktatási miniszter volt a társutas Szerbiai Szocialista Párt színeiben. Mihajlović később ismét feltűnt a közéletben, miután újra Vučićot kezdte dicsérni.

Egyetlen személyre szabott hatalom

Hasonlóan látja Žarko Korać, a Belgrádi Egyetem nyugalmazott professzora is, aki a 2003-ban meggyilkolt Zoran Đinđić miniszterelnök egyik helyettese volt. Szerinte a kormányzó koalíció teljes egészében Aleksandar Vučić személyére épül.

„Ez egy erősen személyre szabott hatalom, mint minden hasonló autoriter rendszer. Ezeket ezért is nevezik a vezetőikről: Mussolini rendszere, Francisco Franco rendszere. Az ilyen vezető különösen ügyel arra, hogy a pártvezetésben ne legyen senki, aki veszélyeztetheti a pozícióját” – mondta Korać.

Magyar Péter valóban nem töltött be kiemelt politikai tisztséget a Fideszben, Korać azonban arra emlékeztetett, hogy pályája akkor indult be, amikor sok magyar – különösen a fiatalabbak – számára érthetetlenné vált Orbán oroszbarát és EU-ellenes politikája, ami miatt az EU befagyasztotta a Magyarországnak járó forrásokat.

„Nem látok az SNS-ben harcot a vezetői pozícióért, de arra utaló jelek sincsenek, hogy a párt egy része kiváljon… Az SNS hasonlít arra, amit a francia forradalom idején sans-culotte-nak hívtak: sok megvásárolt szegény ember van benne, akik mindent a pártnak köszönhetnek” – fogalmazott.

Szerinte a választások szempontjából az SNS úgy halad, mint a Titanic a jéghegy felé.

Soha ne mondd, hogy soha

Nikola Ilić, a Politikatudományi Kar doktorandusza is szkeptikus. Szerinte a választók egy része olyan személyt keres, aki egyformán távol áll a hatalomtól és az ellenzéktől. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni a „Magyar Péter-jelenséget” a szerb politikában, de soha ne mondd, hogy soha – jegyezte meg.

Đorđe Vukadinović, a Nova srpska politička misao politikai folyóirat szerkesztője szerint ki kell mondani, hogy nincs szerb Magyar Péter, sem a hatalomban, sem az ellenzékben. Legalábbis nem olyan értelemben, hogy egy rendszerbeli bennfentes „borít”, és egy-két év alatt politikai robbanást idéz elő.

Szerinte ennek több oka is van. Vučić gondosan ügyel arra, hogy ilyen ne történhessen meg, és már a kezdeteknél kiiktatja a potenciális kihívókat. Másrészt a politikai szakadék annyira mély, hogy az ilyen próbálkozásokat nemcsak bizalmatlanság, hanem ellenségesség fogadná az ellenzéki oldalon is.

Vukadinović szerint, mivel nincs „magyar forgatókönyv” Szerbia számára, ezért szerb megoldást kell keresni a sajátos szerb helyzetre.

Amit a megszólalók figyelmen kívül hagytak

A Danas által megszólaltatott elemzők egy része eljutott addig, hogy Szerbia számára sajátos megoldást kell találni, vagy hogy olyan szereplőre van szükség, aki egyformán távol áll a hatalomtól és az ellenzéktől. Ennél azonban nem mentek tovább — pedig a folyamat már zajlik.

A szerbiai egyetemisták „falusi csoportokat” szerveztek a vidéki lakosság tájékoztatására, „Kérdezd az egyetemistákat” (Pitaj studente!) jelszóval

Az egyetemisták által létrehozott listák kimondottan sikeresek voltak a közelmúlt szerbiai helyhatósági választásain, és még sikeresebbek lettek volna, ha a szerb rendőrség és az Aleksandar Vučić-lista verőlegényei nem lépnek fel brutálisan a diákok és a szavazók ellen. Ha nem lettek volna erőszakkal megtámogatott választási visszaélések, a Szerb Haladó Párt több helyen harminc százalék alá csúszik.

A megszólalók azt is figyelmen kívül hagyták, hogy a diákok — a magyarországi Tisza aktivistáihoz hasonlóan — szívós vidéki jelenléttel, faluról falura járva építették ki kapcsolataikat. Ez mindkét országban abból fakad, hogy kiszorultak a médiából, és nem maradt más számukra, mint a közvetlen kapcsolat az emberekkel.

Az egyetemista mozgalom közben a személyi kérdésekben is előrelépett, és többé-kevésbé megtalálta azt a szereplőt, aki a jövő évi elnökválasztáson jelölt lehet. Róla már a tavaly áprilisi, szerb állami televízió elleni blokád idején is teret neveztek el.

A diákok a közszolgálati televízió előtti teret a Belgrádi Egyetem rektoráról, Vladan Đokić térnek nevezték el. Đokićot nagypénteken szólította be a rendőrség meghallgatásra (Forrás: Nova)

Bárkit is állítson a szerb rezsim a Belgrádi Egyetem rektorával, Vladan Đokićtyal szemben, komoly kihívással kell majd szembenéznie — még ha a kimenetel korántsem tekinthető előre eldöntöttnek.

Összességében vannak párhuzamok a szerbiai és a magyarországi folyamatok között, és bizonyos megoldások is hasonlíthatnak egymásra. A képlet azonban nem azonos — nem utolsósorban a szerbiai rendszer bérhuligánokra építő keményebb működési logikája miatt.

További cikkek a magyar választások balkáni hatásairól itt: Itt találod őket