Zaharova Bosznia és Koszovó miatt támadja a Nyugatot

Az orosz külügyi szóvivő a Nyugatot vádolja a balkáni feszültségek szításával

Marija Zaharova szerint a Nyugat tudatosan élezi a feszültséget a Nyugat-Balkánon, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban egyaránt. Az orosz külügyi szóvivő a boszniai szerb elnökválasztás részleges megismétlését külső beavatkozás következményének tartotta, Koszovó vonatkozásában pedig a szerb lakosság elűzéséről beszélt.

Zaharova bírálta az európai közvetítők hallgatását, és úgy vélte, a Nyugat politikája tovább mélyíti az etnikai és politikai megosztottságot a térségben. Minderről a Szputnyik orosz hírügynökség Belgrádból működtetett portálja számolt be.

A Nyugat tovább élezi a helyzetet Boszniában

A Nyugat újabb lépést tett a Szerb Köztársaság destabilizálása felé a boszniai szerb elnökválasztás részleges megismétlésével, jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

A Szputnyik szerint a szóvivő úgy vélte, hogy a február 8-ra kitűzött ismétlés „egy Nyugat által ösztönzött politikai kampány következő állomása”. Úgy fogalmazott, hogy mindez az állampolgárok választójogának és maguknak a választóknak a megcsúfolása.

Az orosz külügyminisztérium épülete Moszkvában (Forrás: Szputnyik)

Állítása szerint az eseményeket megelőzte a bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatás és a boszniai biztonsági struktúrák külső befolyásolása, valamint a Szerb Köztársaság „megválasztott elnökének”, Milorad Dodiknak a lemondása.

Emlékeztetett arra is, hogy a novemberi választáson Siniša Karan győzelmével a nyugati országok nem voltak elégedettek. Zaharova szerint külső nyomás nehezedett a bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottságra (CIK), és súlyos manipulációk is történtek, ami miatt a CIK kitaláltnak nevezett indokokra hivatkozva nem hitelesítette az eredményeket.

Ennek következményeként a választás egy részét érvénytelenítették, ami szerinte tovább élezi a helyzetet és megosztottságot idéz elő a boszniai szerbek körében.

Kapcsolódó cikk

SB: Magyar különleges erők érkeztek az RS-be az ellenzék „megfegyelmezésére”

A szóvivő úgy látja, hogy a Nyugat mesterségesen fokozza a politikai feszültséget, megsérti Bosznia-Hercegovina szuverenitását és beavatkozik az ország belügyeibe.

Megfogalmazása szerint mindez egy „hanyatló befolyás fenntartására irányuló kísérlet, amely a megosztás jól ismert logikájára épül”.

Zaharova hangsúlyozta, hogy Oroszország szolidaritást vállal a Szerb Köztársaság politikai vezetésével, amely állítása szerint határozottan és méltósággal áll ellen a külső nyomásnak.

Az orosz külügyi szóvivő úgy vélte, hogy ez a fellépés összhangban van a daytoni megállapodás alapelveivel és a boszniai szerbek egyenlő jogainak védelmét szolgálja.

Zaharova szerint etnikai tisztogatás zajlik Koszovóban

Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a pristinai adminisztráció a közelmúltban tartott koszovói parlamenti választások eredményére hivatkozva tovább erőlteti a tartomány „megtisztítását” a szerb lakosságtól.

Zaharova azt mondta, hogy a pristinai kormányzat a közelmúltbeli parlamenti választásokon elért sikerét kihasználva a tartomány (nem az ország kifejezést hasznáálta) megtisztítására törekszik a szerb lakosságtól, szerinte ugyanis így lehet leírni, ami ott történik.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Szerb Listától szó szerint elvettek egy mandátumot, amelyet egy bábként működő aktivistának adtak át, aki a parlamentben csak látszólag képviseli a szerb közösséget.

A szóvivő szerint Albin Kurti „úgynevezett miniszterelnök”, akit a Nyugat elkényeztetett, úgy viselkedik, mint aki mindent megengedhet magának.

Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy az „úgynevezett idegenrendészeti törvény” alkalmazása megtiltja a három napnál hosszabb tartózkodást a tartományban mindazok számára, akik nem rendelkeznek „koszovói állampolgársággal” vagy más hivatalos engedéllyel.

„A szerbek jogainak kigúnyolása zajlik” – mondta Zaharova.

Hozzátette, hogy az általa szélsőséges nacionalistának nevezett Kurti március 15-től kívánja alkalmazni az említett jogszabályt. Ennek következtében azok a szerbek, akik történelmi területeiken élnek, ott dolgoznak és tanulnak, a gyakorlatban idegenként kerülnek besorolásra.

Zaharova kitért a közlekedési eszközökről szóló diszkriminatív törvényre is, amely az egész szerb járműparkot érinti, beleértve az egészségügyi és oktatási intézmények járműveit. Az előírás szerint minden gépjárművet koszovói szabályok szerint kell újra regisztrálni.

„Látott már valaki ilyen demokráciát? És hol van most az a kollektív Brüsszel, amely annyi minden megígért Belgrádnak, és amely olyan vonzóan festette le az európai perspektívát, most viszont nem veszi észre, milyen problémákat idéznek elő a szerb népnek” – tette fel a kérdést.

Mint fogalmazott, mindezekkel súlyosan sérülnek a nem albán lakosság jogai, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés, miközben alapvető nemzetközi jogi dokumentumokat hagynak figyelmen kívül.

Elmondása szerint a koszovói rendfenntartó szervek rendszeresen lépnek fel a tömbben élő szerb közösségek által lakott területeken. Kitalált indokokra hivatkozva gyorsított eljárásban tartóztatnak le embereket, majd büntetőeljárásokat indítanak ellenük, minden ezzel járó következménnyel együtt.

Zaharova szerint az európai közvetítők részéről nem tapasztalható egyértelmű reakció. Úgy látja, ebben az esetben már nem különösebben érdekli őket az emberi jogok helyzete.

Moszkva szerint az EU nem teljesíti az ígéreteket

Az orosz szóvivő úgy fogalmazott, hogy az európai szereplők nemlétező vádak alapján lépnek fel Oroszország és Szerbia ellen, és olyan ügyekben támadják őket, amelyeket maguk konstruáltak, viszont amikor olyan emberek szenvedéséről van szó, akiknek korábban fényes jövőt ígértek, akkor az emberi jogok hirtelen háttérbe szorulnak.

Megítélése szerint a Kurti által személyesen támogatott féktelen nacionalizmus egyáltalán nem tartozik az Európai Unió látókörébe.”

Zaharova emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt a koszovói rendezéshez szükséges diplomáciai erőfeszítések koordinálására. Véleménye szerint erre vagy nem képes, vagy nem hajlandó.

Kapcsolódó cikk

FAZ: Osmani „Trump jelöltjét” játssza, bármire kész a karrierjéért

Álláspontja szerint egyre nyilvánvalóbb az Európai Unió rosszhiszeműsége és megtévesztő szándéka.

Az orosz szóvivő úgy látja, hogy az EU tudatosan választotta azt az utat, hogy Szerbiát saját érdekszférájába vonja be, miközben nem teljesíti azokat az ígéreteket, amelyeket korábban tett.

Zaharova végül kiegyensúlyozottnak nevezte Belgrád reakcióját a szerbellenes provokációkra. Elmondása szerint Szerbia jogi eszközökkel igyekszik megvédeni polgárait, ami egyre nehezebb feladat.

Hangsúlyozta, hogy Belgrád az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával összhangban jár el, nyitva hagyva a párbeszéd lehetőségét Pristinával.

Megfogalmazása szerint a határozat minden eszközt biztosítana a helyzet normalizálásához, a tartós béke megteremtéséhez és az ott élő népek jogainak biztosításához, ha erre a folyamat többi szereplője is hajlandóságot mutatna. Zaharova szerint az eddig hangoztatott európai eszközök mindezidáig krónikusan működésképtelennek bizonyultak.