Bedarálná a független médiát a szerb hatalom, de egyelőre nem járt sikerrel

Ignorálja az ENSZ-jelentést a kormány, "kifordított tézisük" szerint rájuk nehezedik nyomás

Tizenkét oldalon összegzik és teszik fel kérdéseiket a szerb kormánynak az ENSZ különleges jelentéstevői – akik a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság, valamint a békés gyülekezés és egyesülés jogának védelméért felelnek. A jelentés a szerbiai független médiához tartozó United Media újságíróit ért támadásokra összpontosít, s arra kíváncsi, mit tesz a szerb kormány azért, hogy biztosítsa a United Mediához tartozó médiumok – televíziók és lapok, független működését.

A készítők tucatnyi kérdést tettek fel, a jelentés két hónapja ott áll a kormány asztalán – vagyis inkább a fiók mélyére süllyesztve, választ ugyanis a mai napig nem kaptak. Tény, hogy a szerb hatalom évek óta próbál leszámolni a csoporthoz tartozó médiával, elsősorban a Szerbiai Telekom állami vállalaton keresztül.

Ki áll a United Media Group mögött?

A United Media Délkelet-Európa vezető médiavállalata: több mint 55 televíziós csatornával, 29 online portállal, több rádióadóval, napilapokkal és reklámügynökségekkel rendelkezik. A vállalat egységeit megbízható, független médiának tekintik, Szerbiában is. Ez a vállalat az N1, a Nova, a Danas és a Radar televíziók, portálok, napilapok és hetilapok kiadója.

Leváltották Dragan Šolakot a United Group éléről, a szerb elnöknek ezentúl hiányérzete lehet, mert nem lesz kit okolni a kudarcokért (Forrás: Internet)

A United Media a tágabb értelemben vett United Group része. 2019-ben a brit magántőke-befektető cég, a BC Partners többségi részesedést szerzett a United Groupban annak alapítójától, a szerb vállalkozó Dragan Šolaktól, jelentősebb szerkezeti változások nélkül.

A magánkézbe lévő, szintén független Nedeljnik szerint, amely mögött nincs nagy médiacsoport vagy politikai tulajdonosi háttér, Šolak becsült nettó vagyona 1,7 milliárd euróra rúgott, amivel a második leggazdagabb személynek számít Szerbiában.

2025 februárjában döntés született a United Group jelentős balkáni tulajdonosi hányadának értékesítéséről, ami a BC Partners felügyelete mellett vezetőváltást eredményezett: leváltották az alapító Šolakot, valamint az akkori vezérigazgatót, Viktorija Boklagot, és 2025 júniusában kinevezték a jelenlegi vezérigazgatót, Stan Millert.

Šolak ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy komoly nyomásgyakorlásnak van kitéve a csoport, Angliában pedig pert indított a szerződésben szereplő bónuszok kifizetésének elmaradása miatt.

Az a bizonyos hangfelvétel

Augusztus 27-én az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt egy telefonbeszélgetésről, ami a United Group vezérigazgatója, Stan Miller és a versenytárs Telekom Srbija vezérigazgatója, Vladimir Lučić folytatott, és ezzel állítólag közvetlenül bizonyítást nyert, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök befolyásan van a United Media személyi döntéseire és működésére.

A beszélgetés során szóba került a United Media szerbiai tevékenységének visszaszorítása, tárgyaltak továbbá a United Media vezérigazgatója, Aleksandra Subotić leváltásáról is, hivatkozva az állítólagos kormányzati nyomásra, amely az eltávolítását célozta.

Mit állapított meg az ENSZ?

Az ENSZ különleges jelentéstevői, Irene Khan és Gina Romero által készített, a szerb kormánynak 2025 novemberének végén megküldött jelentés azokra a támadásokat összpontosított, amelyek az elmúlt években a United Media újságíróit érték, különös tekintettel az újvidéki tragédia óta tapasztalt eseményekre.

Jelentésük elején (amelyet 60 nappal a szerb kormánynak való elküldés után tettek közzé) Khan és Romero emlékeztetett arra, hogy megállapításaik szerint a funkcióban lévő politikusok, kormánypárti médiumok, köztük bulvárlapok, valamint a szerbiai kormánypártokhoz köthető személyek komoly nyomásgyakorlásnak tették ki a United Mediát, amely ezek célpontjává vált.

Az ENSZ különleges jelentéstevői tizenkét A4-es oldalon írták le szinte mindazt, amit a United Media újságírói, különösen az N1 munkatársai az elmúlt egy évben elszenvedtek: erőszakos és halálos fenyegetést kaptak, miközben verbálisan, de fizikailag is támadták őket.

Romero ezzel kapcsolatban az X platformon azt közölte, hogy csak 2025-ben 263 újságíró elleni támadást dokumentáltak Szerbiában – ez a legmagasabb szám 25 év alatt: 101 fizikai támadás és 98 élet- vagy testi épség elleni fenyegetés. „Az újságírásnak soha nem szabadna ennyire veszélyesnek lennie” – állapította meg Romero.

Az N1 újságírói többször kiemelték, hogy saját hazájuk nyilvánosan hadat üzent nekik: legitim célpontoknak nyilvánította őket, akiket lehet támadni őket, és ezt maga az elnök, valamint az őt kiszolgáló média nyilvánosan is kimondta, vagyis jóváhagyta.

„Az említett állítások szélesebb körű aggodalmat keltenek a médiaszabadság helyzetével kapcsolatban, és amennyiben megerősítést nyernek, a média függetlenségébe való beavatkozásra utalnak.

Az ilyen állítások az újságírók – köztük az N1 újságíróinak – elleni támadások eszkalálódó természetére, valamint egy független médiumszervezet elleni narratíva tudatos kialakításának lehetőségére utalnak, amelyet állami tisztségviselők terjesztenek” – áll az ENSZ-jelentésben.

Az OCCRP megállapításai több hónapos nyilvános találgatásokat követően jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a kormánynak milyen tervei lehetnek a United Media szerbiai médiumainak gyengítésére.

Ebbe beletartozik Aleksandar Vučić elnök 2025 februári televíziós beszéde is, amelyben megemlítette, hogy “2025 novemberéig megszüntetik és bezárják az N1-et, és sokan munka nélkül maradnak”, fogalmazott Vučić azidőtájt. Erre azonban eddig nem került sor.

Ezekre a kérdésekre várták a válaszokat…

A jelentés hét pontban kérte a szerb kormány állásfoglalását:

• hogy fűzzenek megjegyzéseket a jelentésben foglalt megállapításokhoz;
• hogy magyarázzák el, milyen lépéseket tettek az N1 újságíróit érő fenyegetések, a Danas szerkesztősége elleni fenyegetések (miszerint „úgy járnak majd, mint a Charlie Hebdo”), valamint egyéb fenyegetések és nyomásgyakorlások ügyében;
• hogy nyilatkozzanak a rendőrség azon tagjai elleni vizsgálatokról, akik állítólag újságírókat támadtak meg (például a Radar újságíróját, Vuk Cvijićet);
• hogy ismertessék, léteznek-e védelmi intézkedések a civil társadalom, a független média és az újságírók számára;
• hogy nyilatkozzanak az újságírók helyzetének javítását célzó stratégia végrehajtásáról;
• hogy ismertessék, mit tettek az olyan médiumok függetlenségének biztosítása érdekében, mint az N1.

Kapcsolódó cikk

SZERB CHARLIE HEBDO: Golyózápor fogja kitörni a szerkesztőség ablakait

…de válasz nélkül maradtak.

Az egyetlen válasz a jelentés közzététele utáni napon érkezett, mégpedig a Telekom igazgatójától, aki azonban azt állította, hogy nem az N1, hanem éppen a Telekom ellen zajlik negatív kampány.

Mivel az ENSZ jelentése is emlékeztet arra, hogy Vladimir Lučić, a Telekom igazgatója és a United Group vezérigazgatója, Stan Miller gyakorlatilag a United Media gyengítéséről, Aleksandra Subotić vezérigazgató leváltásáról egyeztett, azzal a céllal, hogy megnyugtassák az igencsak felzaklatott Aleksandar Vučićot.

„Őszintén szólva nem tudtuk, hogy az ENSZ-ből voltak itt emberek, és hogy jelentést készítettek. Úgy gondolom, hogy a demokrácia alapja az lenne, hogy ha valaki jelentést ír – legyen az európai parlamenti képviselő vagy ENSZ-küldött –, és ha megemlíti a Telekomot, akkor látogasson el a Telekomhoz is, és hallgassa meg a mi igazságunkat is. Ez azonban egy nyolc éve tartó kampány része” – közölte a Telekom Srbija igazgatója, Vladimir Lučić.

Ignorálhatja-e az állam az ENSZ megállapításait?

A rezsim abból az egyszerű okból kifolyólag nem válaszolt a tizengykét oldalas levélre: mert abban olyan kérdések és megállapítások szerepelnek, amelyekre nincs válasza.

A Belgrádi Politikatudományi Kar professzora, Aleksandra Krstić az ENSZ különleges jelentéstevőinek jelentésére adott kormányzati reakció hiányát kommentálva az N1-nek kijelentette: a hatalom nem söpörheti a szőnyeg alá folyamatosan az olyan kérdéseket, mint a demokrácia állapota vagy a médiaszabadság.

„A különleges jelentéstevők természetesen nem kényszeríthetik az államot válaszadásra, és nem hozhatnak jogilag kötelező érvényű döntéseket, de megállapításaik, bírálataik, sőt még azok a levelek is, amelyekben kérdéseket tesznek fel, rendkívül relevánsak más nemzetközi testületek számára” jelentette ki Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársa.

Ilić szerint az állam válaszának elmaradása a különleges jelentéstevők kérdéseire szerinte rossz hozzáállás, mert az emberi jogi védelmi mechanizmusok semmibevételéről tesz tanúbizonyságot.