Egy bratunaci szavazókörben 60 százéves szavazott

A balkáni klíma jótékony hatása az egészségre

A BALK-on nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a tavaly november 23-án tartott rendkívüli elnökválasztás az eddigi legnagyobb csalást hozta közel 150 szavazókörben a boszniai Szerb Köztársaságban, ez méreténél fogva eldöntötte a választás kimenetelét, és így a nyertes nem az ellenzéki Branko Blanuša, hanem a Dodik dublőreként induló Siniša Karan lett.

A bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság december második felében arra a következtetésre jutott, hogy valóban voltak csalások a rendkívüli elnökválasztás alkalmával, ami miatt a „népakarat” igencsak kreatívan érvényesült.

A testület ezért 17 önkormányzatban, 136 szavazóhelyen újraszavazást rendelt el – és miután több a szabálytalan szavazat, mint amekkora a különbség a győztes és a második helyezett között – kézzelfogható távolságba került Dodik dublőrének bukása.

A döntés ellen ugyan lehetett fellebbezni, de a Dodik által vezetett, eddig kikezdhetetlennek hitt politikai kurzus mintha kissé megroppant volna. Hogy ez valóban így van-e, az igazából február 8-án derül ki, amikor megismétlik a választást a közel másfélszáz szavazóhelyen.

A balkáni klíma jótékony hatása az egészségre

Aleksandra Pandurević a boszniai ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) elnökségének tagja újabb adatokat tett közzé, amelyek szerinte újabb választási csalásra utalnak a boszniai Szerb Köztársaságban tartott novemberi rendkívüli elnökválasztáson. Elmondása szerint egy bratunci szavazókörben 60 olyan ember szavazott, akik a nyilvántartások szerint több mint százévesek – de csak papíron, mert jóval korábban már jobblétre szenderültek.

„Sokan hallottak már Ikariáról, a görög százévesek szigetéről. A mediterrán étrend és az egészséges életmód hozzájárul a hosszú élethez. De azt valószínűleg nem tudták, hogy nálunk is van egy ilyen ‘százévesek községe’. A választói névjegyzék szerint ez Bratunac” – fogalmazott Pandurević.

Mi a hosszú élet titka? A fenttartható szavazási képesség (Forrás: Klix)

A szerb entitáson belüli ellenzéki politikus szerint a Központi Választási Bizottság (CIK) és a Helyi Választási Bizottság (OIK) felelős a névjegyzék naprakészen tartásáért. Szerinte nem elég, ha a helyi bizottság félévente egyszer közzéteszi a névjegyzéket, hivatalból ellenőrizniük kellene annak pontosságát az anyakönyvi hivatalban.

Hozzátette, hogy az anyakönyvi hivatalnak kötelessége továbbítani minden halálesetre vonatkozó adatot az Azonosító Okmányok Ügynökségének (IDDEEA), amely az állampolgárok adatait tartja nyilván. Ez azonban láthatóan nem történt meg, hiszen Bratunacban sokan még mindig szerepelnek a választói névjegyzékben, noha már elhunytak.

Kapcsolódó cikk

Számos helyen megismétlik a rendkívüli elnökválasztást Dodiklandben

„Továbbá, ha egy család nem jelentette be valaki halálát, az illetékes szerveknek hivatalból eljárást kellene indítaniuk. Az ilyen fokú nemtörődömség, hanyagság aligha véletlen. Ahogy az sem lehet véletlen, hogy legalább 13 szavazókörben szavaztak az elhunytak nevében novemberben” – hangsúlyozta Pandurević.

Szavai szerint az pedig végképp nem lehet véletlen, hogy egy szavazókörben 60 halott személy szerepel a névjegyzékben. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy az elhalálozott, de hivatalosan még élő személyek helyett az elmúlt években ki vette fel a nyugdíjat, ami egyéb csalásokra is utalhat, de ez túlmutat a demokrácia kérdésén.

Végül Pandurević úgy vélte: végképp eljött az ideje annak, hogy minden érintett szereplőt felelősségre vonjanak.

Bratunacon keresztül vezet az út

A kilencvenes években a mintegy húszezer lakosú Bratunac kulcsfontosságú hadszíntér volt a kelet-boszniai fronton, közvetlenül Srebrenica mellett. A térségben mindkét oldal követett el súlyos bűncselekményeket, és a település a háború alatt stratégiai szerepet játszott.

A kelet-boszniai fronton a háború kezdetén (1992) a boszniai és nem csak boszniai szerbek támadásokat indítottak az akkor még többségében bosnyák lakosságú települések ellen, a cél pedig egy Szerbiával összefüggő szerb ellenőrzésű terület kialakítása volt.

Kapcsolódó cikk

A választás mostanság nem a demokrácia, hanem az autokrácia ünnepe

Bratunac ekkor szerb ellenőrzés alá került, a bosnyák lakosság nagy részét elűzték vagy megölték, így a település a srebrenicai enklávé ostromgyűrűjének a része lett, ugyanis arra vezet Srebrenicából a főút északi irányban.

A térségben 1992 nyarán és őszén heves harcok zajlottak a Bratunac–Srebrenica útvonal mentén, július 12-én az ARBiH (bosnyák hadsereg) támadást hajtott végre több szerb faluban, köztük Biljača és Zagoni településeken, amelyek Bratunac községhez tartoznak.

Az akcióban 69 szerb katona és civil halt meg, ez az esemény a szerb narratívában máig kiemelt jelentőségű.

Bratunac az ostromgyűrű része volt

A város a boszniai háború egyik legfontosabb stratégiai pontjává vált, a boszniai szerb hadsereg (Vojska Republike Srpske – VRS) egyik fő logisztikai és katonai bázisa volt, innen indultak a támadások a srebrenicai enklávé ellen, a település ugyanis a Srebrenica elleni blokád egyik központja lett.

Srebrenica, 1996 (Fotó: Varga Szilveszter)

Bár maga Bratunac nem szolgált a népirtás helyszíneként, viszont „logisztikai bázis”, vagyis gyűjtőpont volt: itt tartották fogva a srebrenicai férfiak egy részét, mielőtt a kivégzésekre sor került volna a környező mezőkön vagy erdőkben.

A mára már szerb többségű városnak jelenleg körülbelül húszezer lakosa van, de az etnikai tisztogatás következtében megfordult az arány, a lakosság több mint 60%-a szerb, miután a környező szerb falvakból és Nyugat-Boszniából is érkeztek szerbek a térségbe, például Drvar környékéről, amely az 1995-ös nyári offenzíva (Operacija Ljeto ’95) és a Vihar (Oluja) hadművelet során horvát kézre került, és emiatt onnan ezrével menekültek a szerbek.

A százéves bratunaciak erre még biztosan emlékeznek.