A Nyugat-Balkán nagykövetek nélkül marad, Trump újragondolja a diplomáciát

Januárra az amerikai külképviseletek többségén nem lesz nagykövet

Hamarosan több lesz az üres amerikai nagyköveti poszt, mint a betöltött – írja Donald Trump legújabb diplomáciai húzására reagálva a baloldali Boston Globe, amely a legnagyobb bostoni napilap, és országos szinten is jelentős az Egyesült Államokban, különösen a politikai, gazdasági és kulturális témákban.

A republikánus politikával szemben általában kritikus napilap szerint az amerikai elnök – aki globális béketeremtőként szeretne fellépni – láthatóan úgy döntött, hogy ezt a szerepet egy leépített diplomáciai apparátussal is be tudja tölteni, január közepére ugyanis az Egyesült Államok külképviseleteinek több mint a felében nem lesz nagykövet.

Érzékeny pontokon várható üresedés

A Boston Globe ezt a megállapítását arra alapozza, hogy karácsony előtt nem sokkal közel harminc amerikai nagykövetet értesítettek arról, hogy a következő hónapban csomagolniuk kell, és el kell hagyniuk állomáshelyüket.

Ezzel tovább növekszik azoknak az üres nagyköveti posztoknak a száma, amelyek már eddig is betöltetlenek voltak: az Amerikai Külügyi Szolgálat Szövetségének (AFSA) – a hivatásos diplomatákat képviselő szakszervezet – nyilvántartása szerint jelenleg 79 ilyen üresedés van. Teljes kapacitás mellett az Egyesült Államoknak mintegy 195 nagykövetsége van világszerte.

Ennek alapján valójában helytálló a megállapítás, hogy az amerikai diplomáciai képviselek több mint fele vezető nélkül marad.

A most „kipécézett” nagyköveti posztok ráadásul nem azok közé tartoznak, amelyekre az elnök barátai vagy kampánytámogatói szívesen pályáznának. Nem presztízsállomásokról, nem csillogó diplomáciai kirendeltségekről van szó – hanem olyan országokról, ahol az amerikai jelenlét kockázatos, politikailag érzékeny, ugyanakkor stratégiailag kulcsfontosságú.

A hónap elején Mogadishuban egy szomáliai család mobiltelefonon követte Trump elnök egyik televíziós beszédét. Az Egyesült Államok szomáliai nagykövete, Richard H. Riley is azon közel harminc karrierdiplomata közé tartozik, akiket az elnök most visszahívott.

Az üzenet világos: Trump szerint a diplomáciai szakértelem, a helyismeret és az intézményi folytonosság nélkül is lehet világpolitikát csinálni. Hogy ez mennyire kockázatos játék, azt valószínűleg nem Washingtonban, hanem azokban az országokban fogják megérezni először, ahol az amerikai nagykövetségek vezető nélkül maradnak – jegyzi meg a Boston Globe. Például a Balkánon.

Amerika nagykövetek nélkül is nagyhatalom?

A magas rangú diplomaták visszahívásának következtében az Egyesült Államok 2026 elejére gyakorlatilag nagykövet nélkül marad a Nyugat-Balkánon: Trump januárban visszahívja az amerikai diplomáciai képviselőket Montenegróból és Észak-Macedóniából is.

Az Egyesült Államoknak Szerbiában már közel egy éve nincs nagykövete, és Bosznia-Hercegovina esetében is függőben van a kinevezés. Mindez annak ellenére történik, hogy néhány nappal ezelőtt az amerikai elnök aláírta a Nemzeti Védelmi Felhatalmazásról szóló törvényt (NDAA), amely külön foglalkozik Szerbiával és a Nyugat-Balkánnal.

Szerbiába nem is kell amerikai nagykövet, a szerb elnök mindent bevall cserében azért, hogy mégegyszer találkozzon Donald Trumppal

A jogszabály hangsúlyozza, hogy a térség orosz energiaforrásoktól és fosszilis energiahordozóktól való függőségének csökkentése az Egyesült Államok nemzeti érdeke, valamint kitér a régió demokratikus állapotára is – Szerbia esetében ezt „aggasztónak” minősítve.

A nagykövetek visszahívását jelenlegi és korábbi magas rangú amerikai diplomáciai alkalmazottak is megerősítették. A lépés azért számít rendhagyónak, mert karrierdiplomatákról van szó, akik általában akkor is hivatalban maradnak, amikor kormányváltás történik, hiszen tőlük politikai semlegességet várnak el.

A szintén baloldali brit Guardian szerint a Trump-adminisztráció azonban a „mélyállam” felszámolását hirdette meg az államigazgatáson belül, amit sokan „tisztogatásként” írnak le a hivatásos köztisztviselői rétegen belül, miután ez a külföldön szolgáló magas rangú diplomatákat is érinti.

A leginkább az afrikai régió érintett, de Európában is visszahívások történtek – többek között Szlovákiából, Montenegróból, Örményországból és Észak-Macedóniából. Jean Shaheen demokrata szenátor szerint az Egyesült Államok „önként adja át a vezető szerepet Kínának és Oroszországnak” azzal, hogy eltávolítja a tapasztalt karrierdiplomatákat az útból.

Mark Rubio külügyminiszter a múlt héten közölte: új jelöltlistát nyújtott be, miután az adminisztráció átalakította a kinevezési kritériumokat. Ugyanakkor továbbra sincsenek állandó nagykövetek több kulcsfontosságú országban, köztük Németországban, Ukrajnában, Dél-Koreában, Szaúd-Arábiában vagy Ausztráliában.

Nagykövetek nélkül marad a Nyugat-Balkán

Horvátországban az Egyesült Államokat Nicole McGraw, művészettörténész, aki korábban nem rendelkezett diplomáciai tapasztalattal. Nyilvános adatok szerint ő és férje jelentős anyagi támogatást nyújtottak Trump kampányának – az Egyesült Államokban ez gyakran összefüggésbe hozható a nagyköveti kinevezésekkel.

Kapcsolódó cikk

Trump szerb származású nagykövetet küld Belgrádba

Szerbia esetében Trump az év elején ugyan kinevezte Mark Brnovićot nagykövetnek, ám később visszavonta jelölését. Christopher Hill távozása óta az amerikai nagyköveti feladatokat Belgrádban ügyvivőként Alexander Titolo látja el.

Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok Pristinában sem rendelkezik nagykövettel: ezt a posztot korábban Jeffrey M. Hovenier töltötte be 2024. december 30-ig. Megbízatása Joe Biden elnöksége alatt zajlott, és utódja hivatalosan nem nagykövet, hanem Anu Prattipati ideiglenes ügyvivő. Van is felfordulás Koszovóban bőven, bár ez nem csak rajta múlik.

Washington tehát nem sietett új nagykövetet kinevezni Koszovóba, ami félreérthetetlen politikai jelzés lehet Pristina és egyúttal Belgrád felé is, miszerint Koszovó jelenleg nem tartozik az amerikai külpolitika prioritásai közé.

Hasonló a helyzet Bosznia-Hercegovinával is, ahonnan Michael Murphy amerikai nagykövet 2025 februárjában távozott. Murphy aktívan és harsányan támogatta Bosznia európai integrációját és NATO-közeledését, ráadásul határozottan fellépett a boszniai államiságot gyengítő politikai támadások ellen, különösen a boszniai Szerb Köztársaság vezetői részéről.

Ezzel ki is vívta Milorad Dodik boszniai szerb vezető ellenszenvét, aki jobban utálta Murphy-t, mint Christian Schmidt nemzetközi főképviselőt – pedig ez nagy szó.

Hamarosan erre a sorsra jut Montenegró és Észak-Macedónia is, ahol megszűnik az amerikai nagyköveti jelenlét: Judy Rising Reinke (Montenegró) és Angela Aggeler (Észak-Macedónia) már értesült arról, hogy 2026 elején távozniuk kell, mindkét országban ideiglenes ügyvivő (Chargé d’Affaires) veszi át a külképviselet vezetését.

Trump újragondolja az amerikai diplomáciát

Dimitrije Milić, a szerb társadalom politikai és külpolitikai prioritásait kutató Új Harmadik Út (Novi treći put) egyesület programigazgatója a legfrissebb fejleményekkel kapcsolatban a belgrádi NIN hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy mindez a Nyugat-Balkán marginalizálódásának következménye a globális geopolitikai feszültségek közepette, ugyanakkor a kinevezési eljárások elakadásához hozzájárult az amerikai belpolitikai megosztottság is.

Kapcsolódó cikk

Uncle Sam vigyázó szemét ismét a Balkánra vetette

Milić szerint az NDAA-ban szereplő balkáni passzus inkább formalitás, és nem annak a jele, hogy a régió az aktuális amerikai adminisztráció számára kiemelt prioritássá vált. A Nyugat-Balkán jelenleg nem számít elsőrangú kérdésnek Washington számára, különösen az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok, az indo–csendes-óceáni térség és Latin-Amerika fényében.

„A kilencvenes évek gyakran hivatkozási alapként szolgálnak, amikor a világ – néhány afrikai polgárháborút leszámítva – jóval stabilabb volt. Akkor az Egyesült Államok teljes kapacitással tudott a volt Jugoszláviára összpontosítani. Ma ez egyszerűen nem így van” – fogalmazott Milić.

Hozzátette: jelenleg más, globálisan fontos országokban sincs amerikai nagykövet, ami összefügg a szenátusi jóváhagyások nehézségeivel, mert oda nem karrierdiplomaták kinevezése politikailag sokkal vitatottabb.

Milić szerint azonban Trump inkább „személyekben bízik”, és nem a hivatásos diplomáciai apparátusban, de a cél lehet a külügyminisztérium költségvetésének és apparátusának csökkentése is.

Ez tovább növeli a bizonytalanságot a Nyugat-Balkánra vonatkozó amerikai diplomáciai jelenlét jövőjét illetően, merthogy ami Washingtonban esetleg racionalizációnak tűnik, az a Balkánon üzenetnek számít.