Vučić: A szlovák és a szerb nép testvérként tekint egymásra

A szerb elnök kitette maga mögé az uniós zászlót is

Aleksandar Vučić vasárnap este hivatalos vacsorán látta vendégül Peter Pellegrini szlovák államfőt, aki kétnapos látogatáson tartózkodik Szerbiában.

A hivatalos közlések szerint a találkozó a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatok erősítését szolgálta, miközben hangsúlyos szerepet kapott a katonai együttműködés, a „nukleáris tapasztalatcsere”, valamint a szerbiai szlovák befektetések lehetősége és Szerbia európai integrációjának kérdése.

A szerb elnök a vacsorát követően interneten közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy a találkozó kellemes, baráti légkörben, a hagyományos szerb vendégszeretet jegyében zajlott.

Vacsorára várva (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Mint fogalmazott, a megbeszélések során megerősítették a két ország közötti „őszinte és stabil kapcsolatokat”, valamint elkötelezettségüket a stratégiai partnerség további mélyítése mellett.

Ünnepélyes állami ceremónia Belgrádban

A szlovák elnököt hivatalos állami ceremónia keretében fogadták a Szerbia Palotának nevezett betonkolosszus előtt: vörös szőnyeg, katonai díszőrség és a két ország himnusza volt hivatott jelezni a látogatás kiemelt jelentőségét.

A protokolláris eseményt zárt ajtók mögötti tárgyalások, majd plenáris ülés követte a szerb és a szlovák delegációk részvételével.

A megbeszélések után a két államfő közösen lépett a nyilvánosság elé, ahol részletesen ismertették az egyeztetések főbb témáit és üzeneteit.

Vučić: A szlovákokat testvéreinkként tiszteljük

Beszédében Vučić hangsúlyozta a két nép közötti történelmi és érzelmi közelséget, föltéve ha a szlovák kisebbség teljes mellszélességgel támogatja a Szerb Haladó Párttot, de ezt nem ő mondta, ez az idén történt petrőci eseményekből derült ki. (Lásd a kapcsolódó cikket!)

Kapcsolódó cikk

Bosszú Petrőcön – ismét támadás érte a szlovák közösséget

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Szlovákia elnökét Szerbiában fogadhatom. A szerb állampolgároknak nem kell külön magyaráznom, mennyire szeretjük Szlovákiát. Mi itt a szlovák népre testvérekként tekintünk” – jelentette ki a szlovák kollégáját vendégül látó szerb államfő.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Szerbiában élő szlovákoknak szükségük lenne identitásuk megerősítésére, a Külföldön Élő Szlovákok Világszövetségének beszámolója szerint 2023 májusában (valójában március elején) a vajdasági Kiszácson ugyanis szlovákellenes feliratok jelentek meg, ráadásul nem ez volt az első eset a szlovákokkal szembeni intoleranciára.

Az „Elv, öld meg a szlovákot!” („Princip, ubi Slovaka”) szövegű graffiti ellen tiltakozását fejezte ki a Szerbiai Szlovák Matica (Matica slovenská v Srbsku) és a Szlovák Nemzeti Kisebbség Nemzeti Tanácsa is.

A vajdasági Kiszácson 2003-ban szlovákellenes feliratok jelentek meg, netalán azért, hogy kifejezzék a szlovákok iránti szeretetet, ráadásul nem ez volt az első eset a szlovákokkal szembeni intoleranciára. (Forrás: X-platform)

A kiszácsi feliratot – legalább az egyiket, mert több is volt – később átfestették, amivel az eredeti üzenet értelmét kifordították: „Általában szeresd a szlovákot” („U principu ljubi Slovaka”), amihez a fenti két kép bizonyítékként szolgál.

Az ügyben történt ugyan feljelentés ismeretlen személy ellen nemzeti, faji és vallási gyűlölet szítása, valamint intolerancia előidézésének gyanúja miatt, amelyet azonban az Újvidéki Főügyészség elutasított, miután a szerb rendőrség kiderítette, hogy (állítólag) kiskorú elkövetőről van szó, aki beismerte a bűncselekmény végrehajtását, de a hatályos szerbiai törvények szerint fiatal kora miatt nem vonható felelősségre.

Katonai és energetikai együttműködés

Vučić elnök elmondta, hogy a tárgyalások egyik fontos eleme a katonai együttműködés fejlesztése volt, hangsúlyozva, hogy Szerbia stabil és megbízható partner kíván maradni a térségben.

Kitért az energetikai kérdésekre is, különösen a megújuló energiaforrásokra és a nukleáris energia békés felhasználására.

Vučić elismerte, hogy Szerbiának jelenleg nincs elegendő szakembere a nukleáris energia alkalmazásához, ezért kulcsfontosságúnak nevezte a szlovák tapasztalatok átvételét.

Mellékesen jegyezzük meg, hogy Szlovákiának két atomerőműve is van öt reaktorral – Jaslovské Bohunice két, Mochovce három működő reaktor – összesen kb. 2300 MWe kapacitással, ami lehetővé teszi, hogy az ország villamosenergia‑termelésének több mint fele nukleáris forrásból származzon.

Kapcsolódó cikk

Miért nem épül fel a vajdasági szlovák kulturális központ?

A szerb elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés korában az energiaellátás stratégiai kérdés, amelyben hosszú távon kell gondolkodni.

A szerb elnök beszámolt arról is, hogy a felek egyeztettek a befektetési környezet javításáról, és Szerbia kész minden szükséges feltételt biztosítani a szlovák beruházók számára.

Külön kitért a vajdasági szlovák kisebbség helyzetére, hangsúlyozva, hogy a kulturális és oktatási intézmények támogatása továbbra is kiemelt cél.

Vučić bejelentette: a szerb állam mintegy hárommillió euróval támogatja a padinai művelődési ház felújítását, hogy a projekt ne szenvedjen késedelmet.
Mint fogalmazott, a szlovák közösség kulturális identitásának megőrzése Szerbia számára stratégiai és erkölcsi kérdés.

Pellegrini üzent Brüsszelnek

A szlovák államfő beszédében hangsúlyozta, hogy Szlovákia és Szerbia kapcsolatai kiválóak, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapulnak. Dicsérte Vučić pragmatikus hozzáállását, és kiemelte, hogy több területen már kézzelfogható eredményeket értek el az együttműködésben.

Pellegrini szerint Szerbia Szlovákia legfontosabb gazdasági partnere a Nyugat-Balkánon, és kulcsszerepet játszik a régió stabilitásának megőrzésében. Hozzátette: Belgrád nélkül nem képzelhető el tartós béke és biztonság a térségben.

Újságírói kérdésekre válaszolva Pellegrini élesen fogalmazott az Európai Unió bővítési politikájával kapcsolatban. Véleménye szerint az EU kockára teszi a Nyugat-Balkán lakosságának bizalmát, ha tovább halogatja a régió integrációját.

A szlovák elnök úgy nyilatkozott, hogy Szerbiát be kell vonni a bővítési folyamatba, még akkor is, ha ez egyes uniós tagállamokban vitát vált ki.

Vučić ehhez kapcsolódva elmondta, hogy Szerbiát az elmúlt években gyakran politikai engedelmességre próbálták kényszeríteni, ugyanakkor az ország a továbbiakban is a munkára, a gazdasági fejlődésre és a béke megőrzésére összpontosít.

Diplomáciai üzenetek és politikai jelzések

Egy hivatalos állami látogatás mindig a szimbolikus politizálás terepe: vörös szőnyeg, himnuszok, baráti nyilatkozatok és kölcsönös elismerések sorjáznak egymás után.

A Vučić–Pellegrini-találkozó ebbe a jól ismert koreográfiába illeszkedett, és önmagában aligha meglepő, hogy mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok kiválóságát hangsúlyozta. A kérdés inkább az, hogy mit fed el ez a diplomáciai udvariasság, és mit mond el a valóságról?

Szerbia és Szlovákia viszonya valóban hagyományosan jó, különösen, ha a Nyugat-Balkánon ritkán tapasztalható következetes uniós támogatást nézzük. Pellegrini Brüsszelnek címzett üzenete – miszerint az EU a halogatással kockára teszi a térség bizalmát – nem új, de annál beszédesebb.

BESZÉDES JELKÉP: A szerb elnök nem ment el a legutóbbi brüsszeli uniós Balkán-csúcsra, most mégis demonstratívan kitette maga mögé az uniós zászlót (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szlovákia ebben a kérdésben régóta Szerbia egyik leghangosabb szószólója, ami Belgrád számára diplomáciai tőkét jelent, ez az Unión belül azonban aligha elegendő.

Ugyanakkor a baráti retorika és a „testvéri népek” hangsúlyozása óhatatlanul disszonánsnak hat, ha mellé tesszük a vajdasági szlovák közösség mindennapi tapasztalatait.

A kiszácsi és petrőci incidensek, a politikai lojalitás elvárása, valamint az intolerancia következmények nélküli kezelése azt sugallják: a kisebbségvédelem gyakran inkább kommunikációs elem, mint következetes gyakorlat. A kulturális támogatások és beruházások fontosak, de nem pótolják az intézményi felelősségvállalást.

A katonai és energetikai együttműködés hangsúlyozása szintén kettős üzenetet hordoz. Miközben Szerbia stabilitást és előrelátást igyekszik demonstrálni, a nukleáris energia kapcsán elhangzó nyilatkozatok inkább ambíciókat, mintsem kész stratégiát tükröznek.

A szlovák tapasztalatok átvétele valóban értékes lehet, de szakemberhiány és társadalmi vita nélkül ez egyelőre inkább politikai ígéret, mint megvalósítható terv.

Összességében a belgrádi találkozó inkább szólt az illiberális pozíciók építéséről, mint áttörésről. Pellegrini számára alkalom volt arra, hogy Szlovákia regionális szerepét erősítse, Vučić számára pedig arra, hogy ismét megbízható partnerként és az EU által „méltatlanul feltartóztatott” vezetőként jelenjen meg.

A valódi kérdések – kisebbségi jogok, jogállamiság, intézményi felelősség – azonban továbbra is a díszletek mögött maradtak.

A diplomáciai gesztusok rövid távon erősíthetik a narratívát, hosszú távon viszont csak akkor nyernek hitelességet, ha a baráti szavakat következetes cselekvés is követi.

Enélkül a vörös szőnyeg és a testvéri nyilatkozatok könnyen a politikai színház kellékeivé válnak. Viszont támogatják azt a narratívát, hogy Szerbia regionális, középhatalmi és képmutató európai ambíciói továbbra is napirenden maradnak.