A szerbek augusztus 10-ig ne utazzanak Horvátországba

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Oluja (Vihar) hadművelet harmincadik évfordulója előtt a szerb külügyminisztérium arra kéri az ország állampolgárait, hogy kerüljék el Horvátország felkeresését, és az ottani nyilvános rendezvényeken való részvételt.

Nem nézték meg a naptárt!

A Külügyminisztérium közleményében azt javasolja a szerb állampolgároknak, hogy augusztus 1-e és 10-e között tartózkodjanak az utazástól Horvátországba.

A szerbiai felszólításnak van némi szépséghibája, Horvátországban ugyanis június 31-én tartják a katonai díszszemlével egybekötött ünnepséget – amire már javában tart a felkészülés – így a belgrádi vezetés elvben „nem tanácsolja el a szerbeket” az ezen történő részvételtől, ha netalán valakiben felébredne ilyen vágy.

Azoknak, akik a szerb külügyminisztérium által megjelölt időszakban – tehát augusztus elseje és tizedike között – Horvátország területén tartózkodnak, a tárca azt tanácsolja, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket és egyéb nyilvános összejöveteleket, amelyek fokozott kockázatot jelenthetnek a szerbek számára.

A belgrádi közlemény nem részletezi, mi az ajánlás közvetlen oka. Ez bizonyára arra vonatkozik, hogy augusztus 5-én Kninben tartják meg a szokásos augusztus 5-i éves megemlékezést, ami hivatalosan a Győzelem és Hazafias Hála Napja, valamint a Horvát Védők Napjának az eseménye.

Ezt a nemzeti ünnepet minden évben harci és katonai ceremónia keretében ünneplik, zászlók kibontásával, koszorúzással és hivatalos beszédekkel Kninben, illetve a knini erődben és a Dinara stadionban.

Horvátország tehát minden év augusztus 5-ét tartja a Vihar katonai-rendőri hadművelet évfordulóját, ez arra a napra esik, amikor a hadművelet véget ért, a zágrábi díszszemle tehát csak „bónusz a népnek”, amelyen lehetővé válik a haderőfejlesztés eredményeinek bemutatása.

Itt is, ott is parádéznak

Szerbiában az Oluja évfordulóját augusztus 4-én, a hadművelet kezdetének napján tartják, az Elűzött és Meggyilkolt Szerbek Emléknapjaként.

Horvát források szerint az Oluja előtt körülbelül 130.000 szerb hagyta el Horvátországot konvojokban, míg a szerbek tartják magukat ahhoz a becsléshez, hogy a horvátok 200.000–300.000 főt űztek el, ennyien menekültek Bosznia-Hercegovinába, illetve Szerbiába.

A szerbek elég sok ellenséget begyűjtöttek a térségben, joggal tartanak a horvát katonáktól

Szerbiában „a Vihar hadművelet során elűzött szerbekről” idén augusztus 3-án emlékeznek meg, a szerb elnök szerint feltehetően Szerémségben, bár a helyszín még nem végleges.

– Augusztus 3-án emlékezünk meg, ha nem tévedek, még nem született végső döntés a két lehetséges helyszín közül, de valószínűleg valahol a Szerémségben lesz, erről még egyeztetünk, időben tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot – mondta két nappal ezelőtt Aleksandar Vučić.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy meghívják az embereket, hogy vegyenek részt a várható rendezvényen, és tanúsítsanak illendő tiszteletet a szerb áldozatok iránt, ami szavai szerint 2.500 meggyilkolt ember, valamint a több mint 250.000, örökre vagy csaknem örökre otthonából elűzött személyt jelent.

A szerb elnök hozzátette, hogy ha nem ismerik el és nem tisztelik a múltat, ha nem emlékeznek meg az áldozatokról, akkor nemcsak nekik, hanem a jövő nemzedékeknek is nehéz lesz – ezért szerinte „ez egy rendkívül fontos nap”.

– Horvátország ezt megelőzően, július 31-én nagyszabású katonai parádét tart – láthatjuk majd az egyik legerősebb hadsereget a térségben –, ezután pedig mi is készülünk a saját parádénkra, amely szeptember közepén lesz, bár a pontos dátumot még nem határoztuk meg – tette hozzá Vučić a Tanjug beszámolója szerint.

A szerb nép szenvedései

Miloš Vučević, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke és a szerb elnök regionális ügyekért felelős tanácsadója minden szerbiai polgárt meghívott a Vihar hadművelettel kapcsolatos megemlékezésre, mondván „fontos, hogy aznap együtt legyenek”.

Kapcsolódó cikk

Főtéren, moziban, tv-ben is vetítették a szerbek a Vihar hadműveletről készült filmet

Vučević hangsúlyozta, hogy „nem szabad elfelejteni a szerb nép szenvedését, ezért elengedhetetlen, hogy aznap egységet mutasson mindenki”.

– Nem szabad elfelejtenünk ezeket a szenvedéseket. Együtt kell lennünk aznap – és nemcsak aznap. Meg kell őriznünk államiságunkat, mert ez felelősségünk a jövő generációival szemben – üzent Vučević.

Szerb megfogalmazás szerint a „bűncselekményekért” soha senkit nem vontak felelősségre, miközben Horvátországban máig katonai diadalként ünneplik a hadműveletet.

A belgrádi nacionalista sajtó nem felejtette el megjegyezni, hogy a közelmúltban Zágrábban megrendezett Marko Perković Thompson koncertjén több mint 500.000 ember vett részt, és számos usztasa jelszó hangzott el, köztük leggyakrabban a „Za dom spremni” kiáltás.

Thompson az eseményen megemlékezett az 1995-ös Vihar hadműveletről, amit a közönség hangos ovációval és tapsviharral fogadott. Szerbián ugyanakkor aligha van olyan énekes, aki ennyi embert össze tudna csődíteni a közelmúlt bármely eseményével kapcsolatos fellépésre.

A szerb elnök által favorizált Mirko Pajčin, ismertebb nevén Baja Mali Knindža – aki gyakran élteti a horvátországi, főleg a knini „szerb hősöket”, és arról is énekel, hogy Vajdaság mindig szerb föld volt – kimondottan outsider ezen a téren.