Kettős ünnep Szerbiában: A vajdaságiak Kragujevacig “pumpáltak”, Vučić Vajdaságot „védi”

Pumpáld, pumpáld – vagyis Gyerünk! – ez lett az egyetemi hallgatók legújabb mottója. Mindenki Kragujevacba készül szombaton, aki nem gyalog, az autóval vagy busszal megy a szerbiai városba, ahol Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére a legnagyobb tüntetést szervezik.

Mindeközben Aleksandar Vučić a Politika napilap pénteki számának mellékleteként közzétette a Vajdasági Deklarációt Szerbiában, de mindez nem volt elég, mert ezzel majdnem egyidőben a boszniai származású, köztudottan szélsőjobboldali Baja Mali Knindža szerb nemzeti, nacionalista „előadóművész” szájára merte venni Vajdaságot, és feltehetően megrendelésre, írt egy dalt, majd azt szívből elő is adta: miszerint Vajdaság mindig is szerb volt, és a többi, és a többi…

Kragujevac – az egyetemisták ünnepe

Egész Szerbiából gyalog indultak el Kragujevacba a diákok, hogy február 15-én együtt ünnepeljenek és tartsák meg a Találkozzunk Gyertyaszentelő napján (Sretenje) című rendezvényt.

Az egyetemisták Újvidékről és Belgrádból – ki gyalog, ki stafétát futva, ki pedig kerékpáron indult el, de gyalogolnak az ország minden végéből – Čačakból, Užiceből, Novi Pazarból, Gornji Milanovacból, Kraljevóból, Jagodinából, s minden bizonnyal ki is hagytunk egy-egy települést.

Kapcsolódó cikk

Vajdaság Szerbia: az elfogadásra váró deklaráció szövege

Volt, aki kénytelen volt feladni a sétát, mert egészségi állapota nem engedte. Útközben, a pihenések alkalmával orvosok látták el az egyetemisták sebeit, masszírozták és gyógyították őket, hogy folytathassák az útjukat.

Mások sírtak, mert eltiltották őket a sétától, vannak viszont, akiket nem lehetett meggyőzni, hogy autóval menjenek tovább. Kragujevacban fűtött sportcsarnok várja őket. Sokan csak pénteken éjfélkor érnek majd oda.

Szombaton egésznapos program várja Kragujevacon a tüntetőket. Tizenöt órára lezárják a helyi sugárutat, közben pedig sportrendezvények, egészségügyi vizsgálatok, kiállítás, beszélgetések és beszédek lesznek. Egy igazi közösségi élmény, ahová csak azért érkeznek a polgárok, mert az egyetemisták megszólították őket, vagy mert a szívük azt diktálja.

Szávaszentdemeter – ellentüntetés vagy ünnep?

Habár a Szerb Haladó Párt tagja és a tartományi parlament alelnöke, Nemanja Zavišić szerint a szombati, szávaszentdemeteri kormánypárti nagygyűlés nem ellentüntetés, hanem „egy felhívás lesz az állami és nemzeti egységre”, a gyakorlat nem ezt mutatja.

A rendezvényre ugyanis a Szerb Haladó Párt minden helyi szervezete megkapta a kvótát, mennyi tagot, “szimpatizánst” kötelező toboroznia. A közvállalatok alkalmazottainak egy részét kötelezik a részvételre, másoknak pénzt kínálnak, hogy jelenjenek meg a rendezvényen.

Számítások szerint a haladók 80.000 embert szeretnének a szerémségi város főterén látni a nagygyűlésen, amelyen közfelkiáltással fogadtatja majd el a “néppel” Aleksandar Vučić szerb államfő a Vajdaságról szóló deklarációt.

A Danas napilag egyébként arról cikkezett, hogy a szerb államfő azért választotta Szávaszentdemetert, mert nem tudná megtölteni az újvidéki SPENS (sportcsarnok) épületét, Szerémségben a legnagyobb a támogatottsága, viszont mindenhol máshol nagyobb ellenállásba ütközne.

Kapcsolódó cikk

HŐGUTA: Megkezdődött az egyik „titokzatos személy” felfuttatása a médiában, vajon ő lesz a miniszterelnök?

Így marad a szávaszentdemeteri Pink sportközpont, ahol 17 órakor kezdődnek majd a beszédek. Itt az interneten elérhető adatok szerint legfeljebb 2400 ülőhely, és összesen 4000 férőhely van. Állítólag sokan jönnek majd a boszniai Szerb Köztársaságból is, ahol Vučić az elmúlt két napban együtt ünnepelt Dodikkal. Dodik ráadásul beszédet is mond a vajdasági rendezvényen.

Bojan Pajtić egyetemi tanár, volt vajdasági kormányfő egyébként úgy véli: Vučić megértette, hogy semmi keresnivalója sincs Újvidéken, de azt sem szabad elfelejteni, hogy Szávaszentdemeter polgármestere, Branislav Nedimović, volt mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter, Vučić bizalmi embere, korábban még a miniszterelnöki poszt várományosaként is emlegették, a város pedig tele van lojalistákkal, vagyis tényleg nagy a támogatottsága.

Mondjuk itt se fogadják éppen mindannyian tárt karokkal. A városban a minap volt tüntetés, amely során elkészítették a Szerb Haladó Párt gyászjelentését, valamint közölték Vučićtyal: „Ahova indultál, nem látunk szívesen (Di si pošo, nisi dobrodošo). A transzparensek között többek között ilyet is lehetett olvasni: „tik – tak, Ön a leggyengyébb láncszem, viszlát”.

Közben az egyébként lemondásban lévő miniszterelnök, a Szerb Haladó Párt elnöke, Miloš Vučević kijelentette, hogy a deklaráció válasz azoknak, akiknek szeparatista szándékaik vannak. Szerinte a dokumentumban „Szerbia azon területén élő polgárok többségének vágya“ szerepel.

Hozzátette, hogy valamelyest módosulhat a szöveg, amit majd a parlamentben elfogadnak, mert “muszáj egyeztetniük a Vajdasági Magyar Szövetséggel, de meg kell hallgatni a bunyevácok, a szlovákok, a románok és a más nemzetiségek véleményét is, akik az ország ezen területén élnek.”

Írattak egy himnuszt is?

Huszonnégy órával ezelőtt, csütörtökön este új dallal jelentkezett a kilencvenes években háborús bűncselekményekért jogerősen elítélt bűnözőket dalaiban hősként éltető Baja Mali Knindža.

A “nagy hazafi” legújabb, Vajdaság című dalát a szerb média egy része már “új (vajdasági) himnusznak” titulálta.

„Vojvodina naša mila, oduvek je srpska bila, ta se zemlja ne prodaje, srpska bila i ostaje…”, (Vajdaság, drága kincsünk, mindig szerb volt ez a földünk, ezt a földet nincs, ki elad, szerb volt és az is marad…”) – hangzik többek között a bizonyos szerbiai politikai és szerb nacionalista körökben népszerű Baja Mali Knindža legújabb „szerzeménye”.

Szabadka polgármesterének kedvenc előadója minden bizonnyal nem a véletlen folytán jelentkezett ezzel a dallal. Az uszítás elkezdődött, vajon ki harap rá először…

Nem is kettős, hanem hármas ünnep

A Gyertyaszentelő, vagyis a Sretenje (Госпо́дино Срете́ње) a Szerbia nemzeti ünnepe, amelyet február 15-én ünnepelnek. Ez az egyik legfontosabb szerb állami és egyházi ünnep, miután két jelentős eseményhez is kötődik.

A sretenjei alkotmány 1835-ből

A Sretenje az ortodox keresztény egyház egyik nagy ünnepe, amely Jézus Krisztus bemutatását jelöli a jeruzsálemi templomban, negyven nappal születése után. A szerb ortodox hagyomány szerint ez az ünnep az első találkozás Isten és az emberiség között, innen ered a neve is, amely „találkozást” jelent.

Nemzeti jelentőségét az adja, hogy ezen a napon ünneplik Szerbia államiságát, 1835. február 15-én ugyanis ezen a napon fogadták el az első szerb alkotmányt, az úgynevezett Sretenjski Ustavot (Sretenjei Alkotmány), amelyet Miloš Obrenović fejedelem idején hoztak meg. Bár az alkotmányt később visszavonták, ez a dátum a modern szerb államiság kezdetét jelképezi.

De van egy harmadik vonatkozás is, ezen a napon emlékeznek meg ugyanis az 1804-es első szerb felkelésről, amely Karađorđe vezetésével indult az oszmán uralom ellen. Ez volt az első lépés Szerbia függetlensége felé.