Kallas látványosan elhatárolódott a szerb kormánytól

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője belgrádi látogatása során nyílt és határozott hangnemben fogalmazta meg Brüsszel elvárásait Szerbiával szemben.

Ez volt Kaja Kallas első kiruccanása Belgrádban, de lehet, hogy az utolsó is, miután a látogatás legnagyobb visszhangot kiváltó mozzanata nem az elhangzott nyilatkozatokban, hanem a protokoll szintjén mutatkozott meg: Kallas egyedül, a vendéglátó szerb kormány képviselői nélkül állt ki az újságírók elé.

Ez diplomáciai szinten ritkán alkalmazott, annál beszédesebb gesztus: a hivatalos együttműködés látszatának elutasítása.

A reformokat nem elég kipipálni

Az üzenet világos volt: Szerbia európai uniós csatlakozási ambíciói továbbra is hiteltelenek maradnak, amíg az ország nem bizonyít konkrét, mérhető előrelépést a demokratikus normák érvényesítése terén.

Látogatása során Kallas több ízben hangsúlyozta: az Európai Unió nem ígéreteket, hanem valódi cselekvést vár Belgrádtól. A tagjelölti státusz nem végcél, hanem felelősséggel járó kötelezettség.

Kaja Kallas rövid, 15 perces sajtótájékoztatót tartott, egyedül

Szerbia reformfolyamatait – különösen a médiaszabadság, a korrupció elleni fellépés, a választási rendszer átláthatósága és a hatalmi ágak szétválasztása terén – Kallas elmaradottnak nevezte. Mint mondta, ezek a változások nem „excel-táblázatban kipipálható feladatok”, hanem az állampolgárok életminőségét meghatározó strukturális lépések.

„Reformokat kérnek tőlük nemcsak Brüsszelben, hanem az utcán is – több százezer tüntető hangja bizonyítja, hogy ezek belső társadalmi igények” – utalt Kallas a szerbiai tiltakozásokra, amelyeknek a résztvevői az elmúlt hónapokban kifejezték igényüket a demokratikus megújulásra.

A találkozók egyik legérzékenyebb pontja a politikai aktivisták újvidéki ügye volt. Az Európai Uniót aggodalommal tölti el, hogy a szerb hatóságok politikai alapon, bizonytalan jogi körülmények között tartanak fogva állampolgárokat, akiket az alkotmányos rend elleni támadással vádolnak egy lehallgatott beszélgetés alapján.

A szerb elnök a „Béke” Villában fogadta az uniós főképviselőt, a szereplők lába előtt lévő két kis négyzet jelzi, hogy a szereplőknek hova kell állniuk a fotózkodáshoz

A főképviselő diplomatikusan, de egyértelműen utalt arra is, hogy Aleksandar Vučić elnök kijelentései – amelyekben bírákat és ügyészeket a „huliganizmus támogatásával” vádolt – súlyosan sértik az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét.

Kallas figyelmeztetett: az EU egyik alapelve a hatalmi ágak szétválasztása, és elvárja a tagjelöltektől, hogy ezt ne csak hangoztassák, hanem be is tartsák.

A múltat nem lehet örökké újrajátszani!

A látogatás során Kallas kitért Aleksandar Vučić moszkvai látogatására is, amelyen az elnök május 9-én, a Győzelem Napja alkalmából, Vlagyimir Putyin társaságában vett részt.

„Nem értem, miért kell vállvetve állni egy háborút folytató emberrel” – jelentette ki Kallas, világossá téve, hogy Brüsszel számára ez politikai szempontból is elfogadhatatlan.

A nyilatkozatban az EU külügyi vezetője újfent emlékeztetett: a tagjelölt országok esetében elvárás, hogy külpolitikájuk összhangban legyen az uniós állásponttal – különösen az olyan kulcskérdésekben, mint az ukrajnai háború.

Kallas külön kiemelte, hogy a térség jövője nem képzelhető el Szerbia konstruktív szerepvállalása nélkül. A Koszovóval való kapcsolatok rendezése, a szomszédos országokkal történő együttműködés és a határok biztonságának garantálása – ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekben Belgrád kulcsfontosságú tényező.

„A múltat nem lehet örökké újrajátszani – a közös jövőt kell megépíteni” – fogalmazott a főképviselő. Kijelentette: sürgeti a párbeszéd újraindítását Belgrád és Pristina között, amelynek színtere természetesen Brüsszel lenne.

Diplomáciai üzenet – ki nem mondott szavakkal

A civil társadalommal és fiatalokkal folytatott megbeszélései után Kallas a közösségi médiában is megszólalt. Úgy fogalmazott: „Az ifjúság és a civil szervezetek energiája elengedhetetlen ahhoz, hogy Szerbia elérje valódi potenciálját.”

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a reformfolyamat csak akkor lehet sikeres, ha társadalmi támogatottságon, átláthatóságon és hiteles politikai akaraton nyugszik.

Az éles bírálatok súlyát még inkább növelte, hogy Kaja Kallas nem jelent meg a nyilvánosság előtt közösen a szerb kormány tagjaival – ez többet mondott minden nyilatkozatnál.

Aligha hihető, hogy szimpla protokoll- vagy egyeztetési hibáról lenne szó: a gesztus tudatos és egyértelmű volt. Az EU vezető diplomatája ezzel jelezte, hogy a jelenlegi szerb kormány nem képes vagy nem hajlandó teljesíteni azokat az alapvető elvárásokat, amelyek az európai uniós tagság előszobájában álló országokkal szemben fennállnak.

Ez a csendes, de annál hangosabb gesztus minden hivatalos mondatnál súlyosabb ítéletként csapódhat le a politikai nyilvánosságban – Belgrádban és Brüsszelben egyaránt. Ezt nem lehet ki- vagy félremagyarázni, vagy netalán kiforgatni, bár a belgrádi vezetés biztosan kísérletet tesz rá.

Vučić az Instagramon nyilvánult meg

Aleksandar Vučić szerb elnök – aki még tegnap este fogadta az uniós főképviselőt – az Instagram-fiókján nyilvánult meg, ezzel sem a szerb elnök, sem Kallas nem kompromittálta magát túlzottan a saját tábora előtt.

Vučić eléggé kétértelmű megfogalmazása szerint „Szerbia továbbra is elkötelezett partnere minden olyan félnek, aki őszintén törekszik együttműködésre, előrehaladásra és egy közös európai jövő építésére”.

A szerb elnök internetes bejegyzése szerint a találkozón többek között a geopolitikai helyzetről, a régió biztonságpolitikai kihívásairól, Szerbia európai integrációjáról, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről esett szó.

„Hangsúlyoztam, hogy Szerbia elkötelezett az EU égisze alatt zajló konstruktív párbeszéd mellettt, ami az egyetlen lehetséges út a nyitott kérdések rendezésére” – írta Vučić, hangsúlyozva, hogy „a koszovói és metóhiai szerb nép védelme Belgrád számára abszolút prioritás.”

Az instagramos bejegyzés szerint a szerb elnök emlékeztette vendégét arra, hogy a Szerb Községek Közösségének (Zajednica srpskih opština, ZSO) megalakítása olyan vállalt kötelezettség (a koszovói albán vezetés és az EU részéről), ami a párbeszéd és a kapcsolatok normalizálásának előfeltétele.

Vučić azt is közölte, hogy tárgyaltak Szerbia kül- és biztonságpolitikai összehangolásának folyamatáról az EU-val. „Megerősítettem: Szerbia, mint az EU-tagságra törekvő állam, képes hozzájárulni a béke, a stabilitás és a közös európai értékek megőrzéséhez – miközben megvédi saját létfontosságú nemzeti érdekeit is.”

A szerb államfő azzal zárta instagramos üzenetét, hogy „Szerbia megbízható partner marad mindenki számára, aki őszintén hisz az együttműködésben, a haladásban és a közös európai jövőben”.

Szerbia akarja, a rezsim nem

Kaja Kallas belgrádi látogatása alkalmával találkozott a szerb parlamenti ellenzék képviselőivel is, ennek során az ellenzék arról tájékoztatta a főképviselőt, hogy a szerb társadalom támogatja az uniós csatlakozást, de a jelenlegi hatalom valójában nem hajlandó az ehhez szükséges reformokra.

Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) alelnöke különösen fontosnak nevezte, hogy Kallas nem volt hajlandó közös sajtóértekezleten megjelenni a szerb kormány képviselőivel, ami Stefanović szerint egyértelmű jelzés arra, hogy a főképviselő nem akar a hatalom propagandájának részévé válni.

Stefanović úgy fogalmazott, hogy Kallas „többet hallgatott, mint beszélt”, és nyitottságot mutatott az ellenzék és a diákok által képviselt nézetek iránt. Az ellenzéki politikus szerint az uniós főképviselő „világos képet kapott arról, hogyan rombolta le a hatalom az elmúlt 13 évben a jogállamiságot és milyen mértékű a korrupció”.

Az EU-jelenlegi helyzete a mesterséges karikaturista szemével (Forrás: MI)

A találkozón szó esett a politikai indíttatású letartóztatásokról is, különös tekintettel arra a három aktivistára, akik továbbra is fogva vannak – délután hosszabbította meg a bíróság újabb 30 nappal a fogvatartásukat – „verbális deliktum” miatt. Stefanović szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatalomváltás elkerülhetetlen, és csak idő kérdése, mikor következik be.

Stefanović úgy vélte, hogy „Szerbia valóban csatlakozni akar az EU-hoz – de ez a rezsim nem, mert minden lépés az Unió felé a rendszer végét jelentené számukra.”

Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) elnöke szerint a szerb közvélemény jogosan vár világosabb és határozottabb fellépést az európai döntéshozóktól. Mint elmondta, a kormány „a színes forradalmak elleni harc” stratégiáját folytatja minden olyan polgár ellen, aki ki meri mondani a véleményét, és különösen azok ellen, akik uniós értékeket képviselnek.

Grbović szerint Aleksandar Vučić – az orosz titkosszolgálatokkal való együttműködés keretében – olyan technikákat is bevetett a tüntetők ellen, mint az illegális hangfegyverek használata. A PSG vezetője azt mondta: bíznak abban, hogy Kallas más megközelítést képvisel majd, és őszinte, megbízható partnere lesz azoknak a polgároknak, akik valóban hisznek benne, hogy Szerbia helye az Európai Unióban van.

Hozzátette: az EU mostani viszonyulása a változást követelő erőkhöz és a lakosság legitim igényeihez döntően befolyásolja majd a közvélemény jövőbeni hozzáállását Brüsszelhez – különösen a várható rezsimváltás után. Grbović szerint „érdeke mindkét félnek, hogy ez a viszony a lehető legjobb legyen.”