Ex Sympo (Felnőtt tartalom!)

Benyúlás most. Föntről jön, akár az isteni beavatkozás. Függőleges deus ex machina. Lefelé irányul, majd befelé. Akár az almafáról lógó kígyó. Kéz. Férfikéz. Se csúnya, se szép. A fehér női bőrön. Kicsit ijesztő, de leginkább irigylésre méltó: ahogy elfedi, babusgatja, tapogatja, lapogatja a… többi hozzáfogalmazható. Hozzáképzelhető (maximum és minimum).

Itt erősen lerövidített formában ugyan, de ilyesmi olvasható az EX SYMPOSION kulturális folyóirat 1992-ben Veszprémben megjelent, akkor beköszönő duplaszámának fekete-fehér fedőlapján. A Párizsban élő, majd hazaköltözött, most a Balaton-felvidéken alkotó, serényen gazdálkodó spirituális „mention-obligatoire” fotósunktól, Somlósi Lajostól származó munkákkal végig a kiadványban.

Ebben az ex-kezdőrúgásban, amelyben olyan jeles magyar ajkú alkotók szerepeltek, mint például a nagyágyú Tolnai Ottó – akinek nevéhez az Ex Sympo is ragaszkodott az Új nyomán, illetve ragaszkodna még, –, aztán Zalán Tibor, Géczi János, Szkárosi Endre, nem utolsósorban Fenyvesi Ottó, Ladányi István és a többi. Fordításban (vagy átköltésben) meg a híres Brícó: Dragan Dumitrov, nyomában Milko Valent, illetve Jean Baudrillard, Georges Bataille, Alan Sobley vagy éppenséggel Charles Bukowski. (Az a vén kujon.)

Benyúlás most. Föntről jön, akár az isteni beavatkozás

A sikeres nyitás után – gól! – jött a többi, hogy nézni is tereh. Felsorolni nem kevésbé egyszerű, de azért említsünk meg párat. Ahogy Bozsik Péter főszerkesztő, időnként „marsall”, a lap irányító-gondozó „apja-anyja” is mondta, aki eleddig – kerekítve – három évtizedig állt az Ex kormánylapátjánál, mondta minapi visszaemlékezésében, hogy a helyzet úgy kívánta, mivel a pénzek szabálytalanul csurrantak-cseppentek, hogy tematikusan jelenjen meg a folyóirat. Ebben az egykori Új Symposion emlékezetes „vastag” számainak a hagyományát igyekezett a szerkesztőgárda folytatni, amúgy ő személyesen nem lát valami óriási különbséget a kettő között.

– Szerkesztettünk pár jó visszhangos számot – fűzi hozzá a továbbiakban –, amelyek közül néhány tananyag is lett, azaz ajánlott irodalom különféle egyetemeken. Pl. a Danilo Kiš, a Nietzsche, A gonosz banalitása, Riefenstahl stb. Egyszóval olyan irodalmi, bölcseleti, film- és egyéb kulturális jelenségekre hívtuk föl a figyelmet, amelyekkel mások nem foglalkoztak vagy teljesen másként nyúltak hozzá. Miközben a saját hagyományainkat is igyekeztünk feldolgozni. Gondolok itt elsősorban a symposionistákról készült megvalósításainkra: Sziveri, Domonkos, Végel, Tolnai, Ladik Katalin, de idetartozik az Exjugó-lexikon, ahogy maga a Symposion című is.

És hogy kikről van szó, kik szerkesztették? Szerkesztik, ha tehetik? Hiánytalanul tán ezt se lenne könnyű felsorolni, de említsünk párat a már így vagy úgy elhangzott neveken kívül: Józsa Márta, Krusovszky Dénes, Mesés Péter, Pató Attila, Radics Viktória, Rajsli Emese, Szerbhorváth György, Szilágyi Zsófia, Virág Gábor és a többiek. – Azzal, hogy a logó, az a szétcsúszást ábrázoló a már említett Fenyvesi kolléga munkája.

A visszhangosan nyitó Benyúlás-számnak van egy rövid, bemutatkozó szöveget tartalmazó, figyelemkeltő oldala. Azon olvasható RÖPCÉDULA AZ OLVASÓHOZ címmel, hogy ezt a lapot olyan irodalmárok alapították-készítik, akik nem akarván részt venni a balkáni háborúkban, egy talán reményteljesebb vállalkozásba kezdtek: folyóiratot szeretnének megjelentetni. Többségük katonaszökevény tehát, közös céljuk színvonalas írásokkal tágítani, gazdagítani a magyar szellemi térséget.

EMLÉK/SZESZ

– Nem titkoljuk – vallják –, CINKOSUNKKÁ KÍVÁNJUK ÖNT TENNI. Hogy mindenek ellenére legyen még egy folyóirat.

– Érthető vágy, természetesen, ha figyelembe vesszük, kikről, miféle elemekről van szó. (Hi-hi…) De miért épp Veszprém?

Az Ex Symposion létrejöttének fő okát ő, Bozsik most is, tehát változatlanul ugyanabban látja: a délszláv háborúban. Veszprémmel kapcsolatban pedig a válasza ugyancsak kerek és egyszerű:

– Azért lett a helyszín Veszprém, mert akkoriban a helyben nagy befolyású Géczi János író javaslatára oda hívtak. Géczi szerint túl sok volt akkoriban a főleg erdélyi festőkből azon a tájon. Egyfajta ellensúlyként vagy egyensúlyként javasolta az Ex Veszprémben való működését. De hogy ezt viccből mondta-e, vagy komolyan, erről őt kell megkérdezni.

(Minderről a Főszerk. még a távoli 2012-ben nyilatkozott bővebben, színesen és máig érvényesen: https://vportre.hu/cikk/143-bozsik-peter)

Oké, a dolog létrejött, sokáig működött, ha gyakori nehézségek árán is, hogy mostanság az Ex további, folyamatos megjelenése – mind megannyi más folyóiraté – teljesen kérdésessé váljon. Viccesen, illetve tragikomikusan fogalmazva: eljutott a BENYÚLÁSTÓL a KINYÚLÁSIG?

SZABADSÁG, SZERELEM volt a címe, lehet, ez volt a baj. Nem tudom

Bozsik:

– Többször támadtunk föl, mint egy átlagos főnixmadár. A Nemzeti Kulturális Alaphoz már nem pályáztunk, az utolsó két-három évben nem kaptunk semmi támogatást, így lemondtunk az NKA 1%+ÁFÁ-s támogatásáról, ugyanis ennyit kell befizetni a kért összeg függvényében. Elkaszálták a Veszprém Kulturális Fővároshoz írt pályázatunkat is, igaz, először nyertünk másfél milliót, de az 1 számra volt elég. SZABADSÁG, SZERELEM volt a címe, lehet, ez volt a baj. Nem tudom. Utána még, 2022-ben, Porga Gyula polgármester javaslatára megtámogatott bennünket egymillió forinttal Veszprém városa, de a papírárak emelkedése és az infláció miatt ez már csak egy fél számra volt elég. Úgy tudtuk kiadni a Performansz c. számot, hogy alig fizettünk honort, illetve csökkentettük a többi költséget is: tördelés, korrektúra, példányszám. Jelenleg csak a honlap fönntartására, banki költségekre és könyvelői díjra dobjuk össze a pénzt, szerkesztőink és barátaink támogatásával. Érdemben nem működünk.

Bozsik Péter, az Ex Symposion költő vezére

Aztán még mond erről mást is az Ex Symposion amúgy költő vezére, de kérem szépen: manapság ez már olyan unalmas történet. – Mindenkinek elege van belőle, nem? De igen.

P. S. Azért ha valaki mégis úgy gondolja, az EX SYMPOSION számlaszáma: OTP 11748007-20083313-00000000

(Kérjük szépen továbbra is, LEGYEN A CINKOSUNK! Önnek olyan szép a szeme, gyönyörű a haja, egyenes a tartása, gyors az észjárása, sziporkázó a humora, ön egy valóságos isteni csoda, nincs még egy ilyen – kérjük esdve… itt a kezünk, itt a tenyerünk: égnek felfele.)