Vučić már nem elnök, de még mindig ő diktálná a tempót

Az új parlament még össze sem ült, de a destruktív ellenzék máris igyekszik alkalmatlannak bemutatni a választások győzteseit

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Aleksandar Vučić elveszítette a parlamenti választásokat, korábban lemondott az államfői tisztségről is, de a politikai menetrendet továbbra is ő szeretné meghatározni. Ana Brnabić november 17-re hívta össze az új szerb parlament alakuló ülését, amivel az új házelnöknek mindössze tíz napja maradhat az elnökválasztás kiírására. Vučić közben a következő kormányt megalakítását sürgeti, és már előre sorolja, hogy miért nem fog működni.

Szerb kormányalakítás: Vučić szerint tíz nap is elegendő

Ana Brnabić, a szerb parlament távozó elnöke, egyben ügyvezető államfő vasárnap bejelentette, hogy november 17-én, délelőtt tíz órakor tartják meg az új összetételű képviselőház alakuló ülését.

Az ülés napirendjén hat pont szerepel, köztük a képviselői mandátumok hitelesítése, valamint az új házelnök és helyetteseinek megválasztása. Addig az ülést a legidősebb képviselő, a Szerb Haladó Párt (SNS) színeiben parlamentbe jutott Stojan Radenović professzor vezeti.

Kapcsolódó cikk

A kegyelem adományozása volt Vučić utolsó elnöki gaztette

A 250 tagú törvényhozásban az Egyetemista Lista 140, Vučić politikai tömbje 103 mandátummal rendelkezik, a fennmaradó hét képviselői helyen kisebbségi listák osztoznak.

A parlamenti többség tehát adott, az idővel azonban már más a helyzet.

Vučić szeptember 27-i lemondása miatt ugyanis az elnökválasztást legkésőbb december 27-ig meg kell tartani. A szerb választási törvény szerint a választás kiírása és a szavazás között legalább harminc napnak kell eltelnie.

Ez azt jelenti, hogy az elnökválasztást legkésőbb november 27-ig ki kell írni.

Ha az új házelnököt november 17-én megválasztják, mindössze tíz napja marad ennek a kötelezettségnek a teljesítésére.

Természetesen Brnabić maga is kiírhatná az elnökválasztást, de már október végén jelezte, hogy ezt szívesebben hagyná az utódjára. A november 17-i időponttal pedig meglehetősen szűk határidőt örökít át az új parlamenti vezetésre.

Hogy ebben mennyi a tudatos politikai számítás, az nem világos, de a haladók és Brnabić eddigi tevékenysége mindenképpen feljogosít bennünket arra, hogy gyanakodjunk.

Vučić szerint tíz nap alatt kormányt is lehet alakítani

A volt államfő szombaton Belgrádban, a Szerb Haladó Párt városi és községi szervezeteinek képviselői előtt már a kormányalakítás ütemét is megpróbálta meghatározni.

A NIN beszámolója szerint Vučić kijelentette, hogy a parlament alakuló ülését néhány napon belül összehívják, a győztesek pedig akár tíz nap alatt megalakíthatják az új kormányt.

Pestiesen szólva Vučić ismét játssza az eszét, a kormányalakítás időtartamában a haladók szinte folyamatosan húzták az időt, amit az alábbi táblázatunk is bizonyít: a Vučić nevével fémjelzett hatalmi rendszerben a kormányalakításhoz kimondottan sok időre volt szükség. 2022-ben például több mint fél év telt el a választások után, és 2024-ben is közel négy és fél hónapig tartott az új kabinet felállítása.

Az időtartamokat a parlamenti választás napjától az új kormány megválasztásáig számítottuk. A 2017-es és 2025-ös, választás nélküli kormányváltások nem szerepelnek a táblázatban. Forrás: BALK-összeállítás.

A tíz napos határidő természetesen nem alkotmányos rendelkezés, hanem Vučić politikai elvárása. A parlament megalakulásától számítva ugyanis kilencven nap áll rendelkezésre az új kormány megválasztására.

Vučić azonban máris számon kéri a diákmozgalom választási ígéreteit, különösen a négynapos, napi hétórás munkahétre vonatkozó elképzelést.

A volt elnök szerint egy ilyen intézkedés a gyárak elvándorlásához vezetne. Azt is kétségbe vonta, hogy a diákmozgalom kollektív döntéshozatali rendszerével egyáltalán lehet-e kormányozni.

Úgy vélte, elképzelhetetlen egy olyan kabinet működése, amelynek előbb egy plénumhoz kellene fordulnia a döntések jóváhagyásáért.

A bírálat politikai jelentősége nyilvánvaló: Vučić már a kormány hivatalba lépése előtt igyekszik alkalmatlannak bemutatni a választások győzteseit.

A vereség is az ellenfél hibája

Vučić a pénteki, szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) pártrendezvényen érzelmesebb hangot ütött meg.

Elismerte, hogy nehezen viselte az október 25-i vereséget, és kis híján elsírta magát, amikor meglátta a rá várakozó párttagokat.

Kapcsolódó cikk

A bűnbeesés pillanatai után (dráma, víg-bús fordulattal)

A választási eredményekről azt mondta: amikor végiggondolta, mennyi mindent építettek, mennyivel emelték a fizetéseket és a nyugdíjakat, arra jutott, hogy talán igazságtalanság történt, de Isten ezt az utat választotta.

A NIN tudósítása szerint a volt elnök ezután a Szerb Haladó Párt tagjai ellen indított eljárásokat bírálta, és azt állította, hogy az új politikai erők „intézményi terrort” alkalmaznak.

Különösen érdekes az a kijelentése, hogy az új kormány első száz napját már október 25-től, vagyis a választás estéjétől kellene számítani, ami sajátos újítás, amelyet nem a regnálása alatt alakított kormányokra nem vezette be, azok ugyanis kettő kivételével mind elbuktak volna ezen a teszten, mert ennyi idő alatt meg sem alakultak.

Ezzel lényegében olyan időszakért is az új többséget tenné felelőssé, amikor még nem alakult meg a parlament, és az állami intézmények vezetésében továbbra is jelentős szerepet töltenek be a korábbi hatalom képviselői.

A negyvenkilenc kegyelem árnyékában

Közben az Egyetemista lista elővette Vučić egyik utolsó államfői intézkedését.

A NIN által ismertetett követelés szerint a győztesek magyarázatot várnak arra, hogy Vučić szeptember 27-én, lemondásának napján milyen szempontok alapján részesített kegyelemben 49 személyt.

A kegyelmi döntések közül 23 a tiltakozásokhoz és blokádokhoz kapcsolódott. A fennmaradó 26 ügy között azonban hivatali visszaéléssel, vesztegetéssel és pénzmosással kapcsolatos büntetőeljárások is szerepeltek.

A listán megtalálható például Dijana Hrkalović volt belügyi államtitkár, a maffia és a titkosszolgálatok múzsája, valamint a niši városi rendkívüli helyzetek törzsének tizenöt korábbi tagja is, akik ellen a városi költségvetésnek okozott, mintegy 843 millió dináros kár gyanújával folyt eljárás.

Kapcsolódó cikk

Hogyan szennyezte be a kegyelem intézményét a szerb államfő?

De kegyelemben részesültek a diákok elleni erőszakos támadások egyes vádlottjai is. Köztük van Marko Pavlović, aki 2025 januárjában Belgrádban autójával elütötte az újvidéki tragédia áldozataira emlékező Sonja Ponjavić egyetemistát.

Pavlović ellen emberölési kísérlet miatt folyt eljárás, amelyben november 6-án kellett volna ítéletet hirdetni, Vučić kegyelmi döntése azonban közbeszólt. Emiatt a bíróság ismét megnyitotta a tárgyalást, Sonja Ponjavić ügyvédje pedig alkotmányjogi panasszal támadta meg Vučić kegyelmi döntését.

Az Egyetemista lista ezért azt szeretné megtudni, ki kezdeményezte a kegyelmi eljárásokat, milyen véleményt adtak a hatóságok, és minden esetben betartották-e a törvényes előírásokat, mert hogy az erkölcsi és etikai szabályokat biztosan nem.