Péntek helyett szombati megjelenés az új horvát kormánnyal súlyosbítva

Sajna, ezt nem lehet megúszni. Ahelyett, hogy holmi vidám bohósággal örvendeztessük meg a BALK olvasóit, minthogy a péntek, nem szombat, a horvát belpolitikával kényszerülünk foglalkozni. Ugyanis pénteken nagy nap volt, amolyan politikai nagypéntek, merthogy bizalmat szavazott a parlament a harmadik Plenković-kormánynak. Ez a régi-új kormány gyakorlatilag semmiben sem különbözik a másodiktól, névlegesen csak annyiban, hogy a Hazafias Mozgalom három minisztérium élére adott embert. Ez sem nagyon furcsa, mert a Hazafias Mozgalom lényegében a HDZ jobboldali szakadárjaiból áll össze, akik akkor váltak ki a kormánypártból, amikor Andrej Plenković centristái átvették a párt irányítását. Mint ezt már pedzegettük néhány alkalommal, szó sincs valamilyen szélsőjobboldali fordulatról, a „hazafiak” választási sikere egyes országrészek, de elsősorban Kelet-Szlavónia háború utáni frusztrációival magyarázható.

Péntek helyett szombat

Leegyszerűsítve, a háború úgy ért véget, hogy a keleti országrészeket Horvátország békés úton szerezte vissza, és ennek érdekében bizonyos kompromisszumokat kényszerült kötni.

Kapcsolódó cikk

Véget ért az alkudozás, jön a harmadik Plenković-kormány

Ezzel, a néhai frontvonal menti területek lakosságának egy része a mai napig elégedetlen, mert szerintük a vétkesek nem nyerték el méltó büntetésüket.

Ez az elégedetlenség fel-fellángol, például a volt Eszék-Baranya megyei főispán, Branimir Glavaš – jelenleg elítélt, szökevény háborús bűnösként Bosznia-Hercegovinában tengeti az életét – 2006-ban megalakított pártja a HDSSB (Hrvatski demokratski savez Slavonije i Baranje – Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetsége) formájában, amely a jelenlegi Hazafias Mozgalomhoz hasonló ideológia körül szerveződött, ugyanarra a szavazóbázisra támaszkodva.

A párhuzam annál is helytálóbb, mert a Glavaš-féle „népfelkelést“ is a HDZ-ből kiugró emberek szervezték, magukhoz édesgetve az akkori jobboldali pártokat, mint a Horvát Jogpárt, vagy az Ante Prkačin vezette Új Horvátország (Nova Hrvatska – időközben megszűnt).

Az, hogy nem szép dolog, amit csinálnak – ti. hogy a legnagyobb részben súlyos személyi, családi tragédiák okozta meghasonlásokkal élnek vissza, önös érdekektől vezetve – nem fontos, a politika már ilyen, ha nincs gyomra hozzá az embernek, inkább ne is kísérletezzen vele.

Nem kényelmes, de biztos többség (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Szóval, aki valamilyen jobboldali, pláne szélsőjobboldali eltolódást akar belemagyarázni az új horvát kormány összetételébe, legjobb, ha még egyszer átgondolja a dolgokat.

Mit ígér Plenković?

Az új kormány 2024 és 2028 közötti programjában öt prioritást nevezett meg: sikeres, életképes, igazságos, fenntartható és szuverén Horvátországot szándékozik építeni.

A sikeres Horvátországról szóló fejezet kiemeli a makrogazdasági egyensúlyt, a versenyképes gazdaságot és a biztonságos munkaerőpiacot.

A cél az, hogy az átlagos nettó bér elérje az 1600 eurót, ösztönözze 125 ezer új munkahely létrehozását, és elérje a 75 százalékos foglalkoztatási rátát.

A nevelési és oktatási rendszert korszerűsítik, és 2030-ra minden gyermeknek helyet kell kapnia az óvodákban.

A régi-új miniszterelnök a kormányprogramot ismerteti (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

A sikeres Horvátországról szóló fejezet azt is kimondja, hogy a következő tíz évben hatmilliárd eurót fektetnek be a vasúti infrastruktúrába.

Az életképes Horvátország programpontban a hangsúly a családok megerősítésén és a fiatalok támogatásán van.

Különös figyelmet fektetnek a nyugdíjasok gondozására is, ezért úgy tervezik, hogy a megbízatási időszak végén az átlagos nyugdíjnak legalább 750 eurónak kell lennie.

Az igazságos Horvátország részeként a cél a független igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem, különösen a média szabadsága, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, a nők és a gyermekek elleni erőszakkal való megbirkózás, valamint a hozzáférhetőbb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszer megteremtése.

A fenntartható Horvátországon belül a prioritás a gazdaság, az energia és a közlekedés, a hulladékgazdálkodás fejlesztése és a biodiverzitás megőrzése.

Az ötödik prioritás a szuverén Horvátország, amely meghatározza a határbiztonság és a belső biztonság céljait. A célok között szerepel a modern hadsereg, a veteránok gondozása és az emlékezés kultúrája.

Ide kell még majd valahogyan beilleszteni a zágrábi Terror Házát, amelynek megalapítása körül Stephen Stjepan Bartolica amerikából visszatérő horvát politikus kardoskodik.

Mi lesz itt tovább?

Ez egy eléggé érdekes kérdés, mert a „hazafiak” nagy fába vágták a fejszéjüket, és egyes sötét lelkű horvát politikai kommentátorok máris úgy ítélik meg, hogy tulajdonképpen a kormánypárt kiválóan keresztbe tett a kisebbik koalíciós partnernek.

A horvát Index röviden így mutatta be a Hazafias Mozgalom minisztereit: egy kick-boxoló, egy mostari ügyvéd és egy protezsált (Forrás: Index.hr)

Az osztozkodás során „megnyert” tárcák a gazdasági minisztérium – melyről le lett választva a környezetvédelmi és fenntartható fejlesztési minisztérium (itt jelentős mennyiségű EU-s pénz csapódik le, ezt a kormánypárt nem akarta másra bízni), a mezőgazdasági minisztérium, amit kibővítettek az erdőgazdasággal és a halászattal, valamint a demográfiai minisztérium a „hazafiaknál” sokkal erősebb kapacitással rendelkező pártokat is alaposan próbára tenne.

Ha még esetleg a gazdasággal és a mezőgazdasággal meg is birkóznak valahogy – bár ez több mint kétséges -, a demográfia egyszerűen kilátástalan történet.

De mindennek a megítélésével legalább őszig kell várni, mert Horvátországban a júniusi EP-választások után leáll az élet. Kezdődik az idegenforgalmi idény, jön a fociláz az Európai Bajnokság formájában, így legalább szeptemberig senki sem fog semmi okosat csinálni.