Engedélyezik-e a magyarok valaha is a kínai gyorsvasútat?

Belgrád–Budapest gyorsvasút: a kínaiak megépítették, de a magyarok még mindig nem engedik rá az utasokat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Budapest-Belgrád vasút személyforgalmának megindítását 2026-ban már legalább négyszer elhalasztották, de attól függően, hogyan számoljuk az újabb és újabb ígéreteket, akár hat időpontról is beszélhetünk. A kínai kivitelezésű vasútvonalon ezúttal szoftverhibákat találtak, így a december 13-ra tervezett indulásból sem lesz semmi.

A belgrádi Vreme hetilap részletes összeállításában azt vizsgálta, hogy a magyar hatóságok tűt keresnek a szénakazalban, vagy egyszerűen csak komolyan veszik a vasútbiztonsági előírásokat.

A Belgrád-Budapest gyorsvasút története lassan külön műfajt teremt a közlekedési hírekben: az indulás elhalasztásáról szóló bejelentések sorozatát. A sínek megvannak, a szerelvények készen állnak, próbaüzemek követik egymást, a menetrendekbe viszont továbbra sem kerülhet be a két főváros közötti személyszállítás.

A Vreme november 15-én megjelent összeállítása szerint a magyarországi szakaszon előbb komoly biztonsági hiányosságokat, majd dokumentációs problémákat, végül kisebb szoftverhibákat kellett orvosolni. A vasútvonal átadásának újabb és újabb akadályai miatt a 2026 februárjára tervezett indulásból megint bizonytalan időpont lett.

Februárban kellett volna indulnia, márciusban sem sikerült

A Vreme felidézi, hogy az eredeti magyar tervek szerint 2026. február 20-án kellett volna megindulnia a személyforgalomnak a magyarországi szakaszon. Amikor ez nem történt meg, a határidőt március közepére halasztották.

Lázár János akkori magyar építési és közlekedési miniszter március 15-ét jelölte meg lehetséges indulási időpontként, azzal a feltétellel, hogy addig minden műszaki és biztonsági ellenőrzés lezárul.

Szerbiában Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter február közepén még arról beszélt, hogy a személyszállítás február végén vagy március folyamán megkezdődhet.

Közben a tehervonatok valóban elindultak: az első szerelvény február 26-ról 27-re virradó éjszaka haladt végig a vonalon. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a személyszállítás biztonsági feltételei is teljesültek.

A vasúti kapcsolat tehát helyreállt, csak éppen az utasoknak kellett tovább várniuk.

Húsvétkor sem jött a vonat

A márciusi határidő elmaradásakor a figyelem az európai vonatbefolyásoló rendszerre, az ETCS-re (European Train Control System) irányult.

A Vreme szerint a magyar hatóságok ekkor már világossá tették, hogy a személyforgalom csak akkor indulhat meg, ha a rendszer biztonságosan és hibamentesen működik.

Kapcsolódó cikk

Miért félnek a magyarok utasokat felengedni a Sólyomra?

A Telex akkori beszámolójára hivatkozva a szerb hetilap megjegyzi, hogy a vonatbefolyásoló rendszer nem működött megfelelően, és nem rendelkezett a szükséges használatbavételi engedéllyel.

Az újabb határidő húsvét lett, de a személyvonatok akkor sem indultak el. A magyar fél ezt követően már a nyarat emlegette mint lehetséges indulási időszakot.

Április végén Sofronijević elismerte, hogy a magyarországi szakaszon műszaki problémák vannak, amelyek megoldása a magyar félre tartozik.

A szerb miniszter akkor arról beszélt, hogy olyan hibát azonosítottak, amely a 160 kilométeres óránkénti sebességnél befolyásolhatja a közlekedés biztonságát.

Hozzátette, hogy a szerb Soko szerelvények már Magyarországon tartózkodtak, és rendelkeztek típusengedéllyel, de a rendszeres közlekedéshez további engedélyekre volt szükség.

A Vreme szerint ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy nem az építkezés befejezéséről van szó. A kínai technológiával kiépített rendszernek a teljes európai vasútbiztonsági követelményrendszernek is meg kell felelnie.

A magyar kormányváltás után szigorodott az ellenőrzés

A szerb hetilap külön figyelmet szentel a magyarországi politikai változásoknak.

A Vreme értelmezése szerint Magyar Péter kormánya határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a korábbi magyar és szerb kormányok idején megkötött kínai vasúti beruházás minden előírásnak megfeleljen.

Kapcsolódó cikk

Ősszel indulhat a Budapest-Belgrád gyorsvasút, ha igaz

A lap felidézi, hogy az új magyar miniszterelnök a beruházás felülvizsgálatát is kilátásba helyezte, míg Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a nyomvonal megválasztását, a műszaki megoldásokat és a költségeket is bírálta.

Magyar Péter július 16-án még arról beszélt, hogy az utasok egy-két hónapon belül használhatják a vasutat, de konkrét indulási dátumot akkor sem jelölt meg.

Augusztus elején Szabadkán Vitézy és Aleksandra Sofronijević közösen jelentették be, hogy az építési munkálatok befejeződtek, és sikeres biztonsági tesztek esetén ősszel elindulhat a személyforgalom.

A nyári ígéretekből azonban végül őszi várakozás lett.

Októberben már sikeres tesztekről számoltak be

Október elején ismét úgy tűnt, hogy a gyorsvasút végre elindulhat.

Vitézy Dávid október 8-án arról számolt be, hogy sikeresen lezárultak a biztonsági rendszer tesztjei, valamint az október 3-án és 4-én végrehajtott, teljes terhelésű próbamenetek, amelyek során a szerelvények 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedtek.

Kapcsolódó cikk

Miközben a BuBe döcög, a szerbek újabb vasútról álmodnak

Az akkori tervek szerint a magyarországi belföldi személyforgalom október második felében, a Budapest és Belgrád közötti nemzetközi közlekedés pedig decemberben indulhatott volna.

Csakhogy az ellenőrzések további hiányosságokat tártak fel.

A Vreme szerint a kivitelezőnek még el kellett végeznie bizonyos végső pályabeállításokat az állomásokon, a váltóknál és a nyílt pályán. Az utastájékoztató rendszerek sem minden esetben működtek megfelelően.

A Ferencváros és Kunszentmiklós-Tass közötti szakaszon a további beállításokat október végéig tervezték befejezni.

Budapest-Belgrád vasút: novemberben újabb szoftverhibák+

A legújabb fordulatot Vitézy Dávid november 13-i bejelentése hozta.

A magyar miniszter közölte, hogy az előző hetekben végrehajtott ellenőrzések során újabb, általa kisebbnek minősített, elsősorban szoftveres problémákat fedeztek fel a vonatirányítási és biztonsági rendszerben.

Ezek kijavítása a kínai kivitelező feladata.

Vitézy szerint ez az első olyan magyarországi vasútvonal, amelyen kínai gyártó európai szabványokhoz igazodó biztonsági rendszereket telepít. Ezért a megszokottnál is alaposabb vizsgálatokra van szükség.

Az ellenőrzésekbe a magyar vasút mellett egy független minőségellenőrző szervezetet is bevontak, még Lázár János kezdeményezésére. Az új miniszter ezt az eljárást fenntartotta.

A személyszállítást csak akkor engedélyezik, ha az illetékes hatóságok, a független ellenőrök és a tanúsító szervezet egyaránt igazolják, hogy a biztonsági rendszerek megfelelően működnek.

A javítások után a vizsgálatokat ismét el kell végezni, még a legkisebb módosítás esetében is.

Ez azt jelenti, hogy a Budapest és Belgrád közötti személyvonatok a december 13-án életbe lépő új vasúti menetrendben sem szerepelnek majd, ellentétben a korábbi szerb és osztrák vasúti bejelentésekkel.

Az új indulási időpontról egyelőre nincs döntés. A kínai kivitelezőnek előbb ki kell javítania a feltárt hibákat, majd a vasútbiztonsági rendszereknek ismét át kell menniük az ellenőrzéseken.

És mit írnak minderről a kínaiak?

A történetnek kínai nyelvű visszhangja is van. A külföldi kínai közösségeknek szóló 52hrtt.com portál szerbiai rovata november 15-én arról számolt be, hogy a Belgrád–Budapest gyorsvasút személyforgalmának megindítását ismét elhalasztották, mert a kínai kivitelezőnek javításokat kell végeznie a vonatirányító rendszeren.

A beszámoló részletesen ismerteti Vitézy Dávid magyarázatát a rendkívül szigorú biztonsági ellenőrzésekről és a független tanúsító szervezet bevonásáról.

Érdekes módon a kínai nyelvű portál nem a magyar hatóságok akadékoskodását hangsúlyozza, és nem is foglalkozik a magyarországi kormányváltás politikai következményeivel.

Ehelyett azt emeli ki, hogy a kínai gyártó által telepített biztonsági rendszernek meg kell felelnie az európai előírásoknak, és a személyszállítás addig nem kezdődhet meg, amíg ezt az illetékes szervezetek nem igazolják. A kínai nyelvű olvasók tehát arról is értesülhetnek, hogy a vasutat ugyan már megépítették, de a kínai kivitelezőknek még akad rajta javítanivalójuk.