Lista van, egység nincs: repedezik a szerb ellenzék egyik választási szövetsége

Az Európai Szerbia listája célba ért, de az egység nem sokkal a beadást követően repedezni kezdett

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások előtt az Európai Szerbia koalíció képviselői péntek este átadták a Köztársasági Választási Bizottságnak a 246 névből álló listájukat, amelyet vasárnap ki is hirdetett a RIK, csak közben többen kihátráltak a koalícióból, ahogyan a listán való szereplést sem vállalták.

Szerbiában a legnagyobb feszültség ellenzéki vonalon mutatkozik meg, a konfliktus oka pedig az egyetemisták: beállni mögéjük vagy külön opcióként indulni a választásokon. Az Európai Szerbia tehát eljutott a választási bizottságig, de már nem ugyanazzal a csapattal, amellyel elindult.

Ráadásul nagy feladat előtt állnak: a kampány során eltudják-e hitetni az emberekkel, hogy a saját programjukról és elképzeléseikről beszéljenek vagy megragadnak annál a feladatnál, hogy bizonygassák, miért is van rájuk szükség.

Az Európai Szerbia nem lépett vissza, de többen kihátráltak mögüle

Mint arról korábban már írtunk, Szerbiában több, önmagát ellenzékiként és européerként pozicionáló párt úgy döntött, hogy nem indul a választásokon, hanem az egyetemisták támogatására buzdít.

Közéjük sorolhatjuk a Zöld-baloldalt, a Szabad Polgárok Mozgalmát, majd a a választásoktól visszalépő Népi Szerbia koalíciót, amely a Szerbiai Néppárt, a Szerbia Új Arca és az Ökológiai felkelésből állt. Utóbbiak előbb indultak volna, aztán mégis meggondolták magukat és beálltak az egyetemisták mögé.

A „Népi Szerbia” koalíció – amely Miroslav Aleksić (középen) Népi Mozgalmából, Aleksandar Jovanović (balról) Ökológiai Felkeléséből és Miloš Parandilović (jobbról) Szerbia Új Arcából áll – visszavonta jelöltlistáját a választásokról, hogy – mint Miroslav Aleksić fogalmazott – „népszavazási hangulatot” teremtsen (Forrás: X platform)

A többi lista vagy kisebbségi vagy jobboldali, illetve “a haladók szatellitpártja”.

Az Európai Szerbia koalíció tagjai a Szabadság és Igazságosság Párt, a Szerbia Központ (SRCE), a Szolidaritás-Önvédelem-Felszabadítás Polgári Platform, vagyis Goran Ješić. A listavezető Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) elnöke. A pártok aktivistái a listaátadásra szerb és európai uniós zászlókkal érkeztek.

Az SSP több vezető politikusa úgy döntött, visszavonja a nevét az Európai Szerbia választási listájáról. Közöttük van Borko Stefanović, az SSP alelnöke, Jelena Milošević, a párt niši szervezetének elnöke, Vladimir Vrsajkov, az újvidéki szervezet vezetője, valamint Goran Petrović, az SSP alelnöke. Korábban már Peđa Mitrović, az SSP korábbi főtitkára, valamint Mila Popović, a párt belgrádi szervezetének vezetője is visszavonta a nevét a listáról.

Az Európai Szerbia listáján szereplő SRCE pártban is történtek visszalépések. A párt előző napi ülésén Slobodan Petrović és Boško Šindić, a SRCE elnökségi tagjai szintén visszavonták nevüket a listáról.

Döntésüket az egyetemisták támogatásával, illetve azzal indokolták, hogy a párt nem mondott le arról, hogy az Európai Szerbia listájának részeként induljon a választásokon. Petrović és Šindić egyúttal bejelentették, hogy kilépnek a SRCE pártból is.

Érdemes talán megjegyezni, hogy a visszalépők meglehetősen fontos pozíciókat betöltő személyek voltak, így a lista átadásra került, de felmerül a kérdés mekkora a feszültség a pártokon és a koalíción belül amiatt, hogy nincs egyértelmű és közös álláspont az egyetemisták támogatása kapcsán.

Kik vannak a listán?

A lista első helyén Dragan Đilas, az SSP elnöke áll. Őt a lista két névadója, Marinika Tepić, az SSP alelnöke, valamint Zdravko Ponoš, a Szerbia Központ (SRCE) elnöke követi.

Az első tíz helyezett között szerepel Dušan Nikezić, az SSP alelnöke; Verica Milanović, a SRCE elnökségének tagja; Tatjana Pašić, az SSP elnökségi tagja; Stefan Janjić, a SRCE főtitkára; Dalibor Jekić, az SSP kragujevaci városi szervezetének elnöke; Jasna Matić volt távközlési miniszter, a Szolidaritás Mozgalom nemzetközi titkára, valamint Branko Miljuš, az SSP elnökségének tagja. Jasna Matić szereplése egyben visszatérést jelent a politikai életbe.

Az Európai Szerbia (Evropska Srbija) nevet viselő koalíció a támogatói lista átadásakor, ekkor még mindannyian együtt voltak (Forrás: X platform, SRCE)

A listán helyet kapott Slobodan Cvejić, a REM Tanácsának egykori tagja és a SRCE alelnöke is, aki a 12. helyen szerepel.

Vladimir Obradović, aki a Szerbia az erőszak ellen koalíció belgrádi főpolgármester-jelöltje volt, a 13. helyet kapta. Petar Bošković, a SRCE elnökségének tagja a 19. helyen szerepel.

Jóval hátrébb került viszont Goran Ješić, Inđija egykori polgármestere és a Szolidaritás Mozgalom vezetője: ő mindössze a 186. helyet foglalja el a választási listán.

Szerbiai választások: határozott kiállásra van szükség az EU-mellett

Zdravko Ponoš, a SRCE elnöke azt mondta, hogy olyan választások előtt áll Szerbia, amelyeken minden jel szerint magas lesz a részvétel, ugyanakkor várhatóan nem lesz sok szereplő a választási versenyben. Ponoš szerint van egy hatalom, amely évek óta Szerbia európai útját hirdeti, miközben szerinte folyamatosan ennek ellenében cselekszik.

“Van olyan szereplőnk is, aki világosan és hangosan kimondja, hogy ellenzi az Európai Unióhoz való csatlakozást. Van olyan szereplő is, aki nem foglal állást ebben a kérdésben, vagy azt mondja, hogy ezt újra kellene gondolni, és népszavazást kellene tartani róla” – fogalmazott Ponoš.

A SRCE elnöke hozzátette: ők úgy gondolják, hogy teljesen legitim és felelősségteljes, hogy legyen egy olyan politikai szereplő – és mi vagyunk ez a szereplő –, amely azt mondja, hogy nem várhatunk tovább. Legalább 25 éves lemaradásunk van ahhoz képest, ahol Szerbia lehetne”.

Mivel érvelnek Đilasék és mivel a visszalépők?

Đilas válasza a párton és koalíción belüli egyet nem értésről az, hogy nem szétesésről, hanem legitim politikai véleménykülönbségről van szó. Azt mondja, a másként döntők továbbra is „harcostársaik”, és szerinte éppen három ellenzéki pólus – az egyetemista, a jobboldali és az Európa-párti lista – maximalizálhatja a részvételt.

Állítása szerint vannak olyan Európa-párti választók, akik az Európai Szerbia hiányában inkább otthon maradnának, mintsem az egyetemista listára szavazzanak. Az SSP vezetése egyelőre belső stratégiai vitaként, nem pedig nyílt szakadásként próbálja kezelni a történteket.

Az Európai Szerbia három vezéralakja (balról jobbra: Zdravko Ponoš, Marinika Tepić és Dragan Đilas, Forrás: SRCE)

Đilas, Tepić, Ponoš és Ješić álláspontja szerint szükség van egy világosan Európa-párti politikai ajánlatra. Tepić a lista átadásakor azt mondta, azért indulnak, mert szerintük Szerbiának szüksége van olyan opcióra, amely az EU-tagság, a szabad média, a független igazságszolgáltatás és a működő intézmények programját képviseli. Ponoš hasonlóan az egyértelmű európai orientációt hangsúlyozta.

A visszalépők viszont azzal érvelnek, hogy most nem a pártok önálló politikai túlélése a fő kérdés, hanem az ellenzéki szavazatok lehető legnagyobb koncentrációja a tiltakozó egyetemisták körül. Slobodan Petrović például nyíltan azt mondta, hogy hónapokon át dolgozott az ellenzéki szereplők egyesítésén, és az önálló választási indulást hibás döntésnek tartja.

Az egyik ellenzéki stratégia szerint minél kevesebb lista, annál inkább népszavazásszerű lehet a választás. A másik szerint viszont az egyetemisták mellett szükség van olyan klasszikus ellenzéki listára is, amely kifejezetten Európa-párti választókat képvisel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az egyetemisták illetve a listájukon szereplő jelöltek nem nyilatkoztak egyértelműen az Európai Unió mellett vagy ellen, inkább csak az ország belső ügyeinek megoldására koncentrálnak.

Az Európai Szerbia képviselői azt állítják, hogy az általuk megszerzett mandátumokkal egy választás utáni parlamenti többség kialakításában támogatnák az egyetemistákat.

Azt mondják: nem az egyetemisták ellen indulunk, hanem mellettük, csak külön listán. A visszalépők lényegében azon az állásponton vannak: ha valóban mellettük vagytok, akkor miért indultok ellenük a szavazatokért?

Đilas szerint a felmérések azt mutatják, hogy ha Miloš Jovanović jobboldali formációja, az Autentična desnica (Autentikus Jobboldal) nem indulna a választásokon, szavazóinak mintegy fele egyáltalán nem menne el voksolni.

Ha pedig nem indulna az európai ellenzéki tömb, vagyis az Európai Szerbia – Marinika Tepić – Zdravko Ponoš lista, akkor ennek a választói körnek az egyharmada, de akár a fele is otthon maradhatna.

“Egyszerűen azért, mert nem akarnak arra szavazni, amit felkínálnak nekik. Csak akkor van lehetőségünk Aleksandar Vučić legyőzésére, ha ez a három lista létezik. Ez a modell nagyon hasonlít a montenegróihoz. Ezért indulunk a választásokon” – mondta Đilas.

Valóban szükség van rájuk?

Az Európai Szerbia kampányának első témája nem az Európai Unió, nem a programja és nem Vučić, hanem saját indulásának indokoltsága lett. Még el sem kezdődött a kampány, az Európai Szerbiának már azt kell bizonygatnia, miért van rá szükség, legalábbis így vélekednek elemzők.

Kapcsolódó cikk

Ugyanaz a 48 százalék, két teljesen különböző értelmezés

Miközben Đilasék programról és európai alternatíváról szeretnének beszélni, a kampány első kérdése várhatóan újra és újra az lesz: miért nem álltatok félre az egyetemisták javára?

Ana Stojiljković választási kampánytanácsadó az N1-nek azt mondta, hogy a jelenlegi, szinte „referendumszerű” politikai helyzetben nem látja, hogyan tudnának maguknak politikai teret teremteni azok az ellenzéki pártok, amelyek az önálló indulás mellett döntöttek.

Szerinte olyan helyzet alakulhat ki, mint 2024-ben: a kampányban nem arról fognak beszélni, mit kínál az Európai Szerbia és kik a jelöltjei, hanem arról, hogy egyáltalán miért indulnak. Úgy látja, ebből a rájuk kényszerült diskurzusból nehéz lesz kitörniük, így a választás sikeressége is függhet ettől.