Új amerikai nagykövetek várhatók a Nyugat-Balkánon

Belgrádba és Szarajevóba is nagykövetet küld Washington, miközben Oroszország, Kína és Srebrenica is előkerült a szenátusi meghallgatáson

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Egyesült Államok elkezdte feltölteni a hosszabb ideje üresen álló nyugat-balkáni nagyköveti posztokat. A washingtoni szenátusi külügyi bizottság egyszerre hallgatta meg Michael Young szerbiai és Ronald Johnson bosznia-hercegovinai nagykövetjelöltet.

A személyek ugyan mások, az amerikai elvárások azonban nagyon hasonlók: Washington stabilitást akar a Balkánon, visszaszorítaná az orosz és kínai befolyást, miközben mindkét jelölt egyértelműen népirtásnak nevezte a Srebrenicában történteket.

Tavaly év végén még arról írt a BALK, hogy Donald Trump diplomáciai átalakítása következtében lassan több üres amerikai nagyköveti poszt lehet, mint betöltött, és a diplomáciai vákuum különösen látványossá válhat a Nyugat-Balkánon.

Szerbiában Christopher Hill távozása után maradt üresen a nagyköveti szék, Donald Trump első jelöltjének, Mark Brnovićnak a kinevezése pedig végül nem valósult meg. Bosznia-Hercegovinából Michael Murphy 2025 februárjában távozott.

A két jelölt egyidejű előretolása ugyanakkor azt jelzi, hogy Washington ismét nagyobb figyelmet kíván fordítani a Nyugat-Balkán geopolitikai irányultságára.

Lesz amerikai nagykövet Belgrádban és Szarajevóban is

Washington most láthatóan megkezdte legalább két fontos balkáni üresedés betöltését.

Donald Trump júniusban egyszerre küldte a Szenátus elé Michael Young szerbiai és Ronald Johnson bosznia-hercegovinai nagyköveti jelölését, szeptember 17-én a jelöltek pedig már együtt és egymás mellett ültek a szenátusi külügyi bizottság előtt.

Kapcsolódó cikk

Véget érhet az amerikai diplomáciai vákuum a Balkánon

Ez még nem jelenti azt, hogy máris nagykövetek: kinevezésükhöz a szenátusi eljárás lezárására is szükség van.

A meghallgatás azonban már önmagában jelzi, hogy Washington jókora kivárás után ismét állandó nagyköveteket akar küldeni Belgrádba és Szarajevóba.

A két ország helyzete természetesen nem azonos, de a meghallgatáson feltűnően hasonló problémák kerültek elő.

A nyugalmazott tábornok Szarajevóba készül

Ronald Johnsonról a BALK már jelölése után részletesen írt. Már akkor elmondtuk, hogy Trump nem klasszikus karrierdiplomatát választott Szarajevóba, hanem nyugalmazott tengerészgyalogos dandártábornokot, akinek szakmai múltja a katonai műveletekhez, válságkezeléshez, biztonságpolitikához és a védelmi iparhoz kötődik.

Korábbi BALK-anyagunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy mit jelenthet Bosznia számára egy olyan nagykövet, akinek politikai-biztonsági gondolkodásához közel áll a ‘béke az erőn keresztül’ (peace through strength) elv, amelyet Ronald Reagan tett modern republikánus külpolitikai jelszóvá.

Ronald Johnson nem aludt a meghallgatás során, csak éppen fel sem pillantott, amikor az álláspontját olvasta fel (Forrás: az amerikai szenátus külügyi bizottsága)

Most először azonban Johnson maga mondta el, illetve olvasta fel a szenátorok előtt, hogy mit tekintene feladatának Szarajevóba érkezését követően.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina szuverenitása és területi integritása, valamint a daytoni békemegállapodással létrejött béke fenntartása mellett.

Ha kinevezik, valamennyi boszniai közösséggel és politikai szereplővel együtt kíván működni a feszültség csökkentése és az eszkaláció megakadályozása érdekében.

Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy Washington korlátozni kívánja Oroszország és Kína befolyását a balkáni térségben, miközben az amerikai jelenlétnek gazdasági oldala is lesz: Johnson növelné az amerikai kereskedelmet, a befektetéseket és az energetikai együttműködést Bosznia-Hercegovinával.

Ez meglehetősen jól illeszkedik ahhoz a képhez, amely a jelölésekor kirajzolódott róla: kevesebb elvont diplomácia, több biztonság, energia és amerikai gazdasági érdek.

Belgrádba is küldenek nagykövetet

Michael Young egészen más feladatot kap. Jeanne Shaheen demokrata szenátor már a meghallgatás elején azzal fordult hozzá, hogy szerinte Szerbia „politikai átmenet” előtt áll, miközben aggodalmak merülnek fel a balkáni ország demokratikus fejlődésével és Oroszországhoz fűződő viszonyát illetően.

Jim Risch republikánus szenátor, a külügyi bizottság elnöke felvetette Szerbia jogállamisági problémáit és a politikai szabadságjogok helyzetét, valamint az orosz és kínai befolyást.

Michael Young, az Egyesült Államok szerbiai nagykövetjelöltje az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán (Forrás: az amerikai szenátus külügyi bizottsága)

Vagyis a két nagy amerikai párt szenátorai eltérő hangsúlyokkal ugyan, de egyaránt szóba hozták Szerbia demokratikus állapotát és Moszkvához fűződő kapcsolatát, ami különösen érdekes az október 25-i szerbiai parlamenti választások előtt.

Youngot tehát nem azért küldik Belgrádba, hogy egy régeben megüresedett nagyköveti irodában végre ismét üljön valaki, a meghallgatás alapján ugyanis Washington olyan kérdéseket is napirenden tart, amelyek az utóbbi években folyamatosan terhelték az amerikai–szerb kapcsolatokat.

Mladićot is emlegették Washingtonban

A meghallgatás során természetesen nem lehetett kitérni Ratko Mladić megítélése elől sem, elvégre a háborús bűnök miatt elítélt volt boszniai szerb tábornokot Belgrádban állami támogatással temették el; a korábban beharangozott hivatalos állami tiszteletadás ugyan elmaradt, a temetésen azonban a szerb kormány számos tagja megjelent, így ez a téma eleve adta magát.

Shaheen szenátor felidézte a háborús bűnökért elítélt egykori boszniai szerb katonai vezető dicsőítését, és hangsúlyozta: különösen fontos, hogy az Egyesült Államok belgrádi és szarajevói nagykövete egyértelműen fogalmazzon ebben a kérdésben. Youngot ezért egyenesen megkérdezte arról, hogy népirtásnak tekinti-e Srebrenicát.

A szerbiai nagykövetjelölt megerősítette: történelmi és jogi ténynek tekinti, hogy Srebrenicában népirtás történt. Ugyanezt a kérdést Ronald Johnson is megkapta, és a leendő boszniai nagykövet szintén igennel válaszolt.

Shaheen szenátor ugyanakkor a Trump-adminisztrációt is bírálta. Azt állította, hogy a külügyminisztérium az utóbbi időben kerülte a srebrenicai események népirtásként történő megnevezését, és kifogásolta Washington visszafogott reakcióját Mladić dicsőítésére.

Dodikról sem feledkeztek meg

Bosznia kapcsán természetesen Milorad Dodik neve sem merült feledésbe. Shaheen felrótta a Trump-adminisztrációnak, hogy feloldotta a Dodikkal szembeni szankciókat, miközben a boszniai szerb politikus ismét a Republika Srpska elszakadásáról beszél.

A demokrata szenátor felidézte Dodiknak a Republika Srpska elszakadásáról szóló legfrissebb kijelentését is.

Johnson ennél óvatosabban fogalmazott. Nem egyetlen boszniai politikai szereplőt állított mondandójának középpontjába, hanem a stabilitást, a feszültségek csökkentését és a helyi intézmények felelősségének növelését hangsúlyozta.

Ez érdekes kiegészítése annak a korábbi kérdésnek, hogy Trump katonai hátterű nagykövete vajon folytatja-e Michael Murphy szinte már agresszívan aktív boszniai politizálását, vagy más stílus honosít meg Szarajevóban, de ez majd a helyszínen derül ki.

Vége a diplomáciai vákuumnak

Trump júniusban egyazon napon küldte meg a szenátusnak Young és Johnson jelölését, szeptember 17-én pedig ugyanazon a meghallgatáson vizsgáztatta őket a külügyi bizottság.

Közben a Fehér Ház más nagyköveti jelöléseket is folyamatosan továbbított a Szenátusnak, vagyis valóban zajlik az amerikai diplomáciai személyzet feltöltése, még ha ebből önmagában nem is következik, hogy minden korábban üresen maradt poszt gyorsan gazdára talál.

A Nyugat-Balkán esetében viszont Belgrád és Szarajevó kiválasztása politikai értelemben önmagáért beszél.

Az amerikai szenátorok szeptember 17-én ugyanazokat a nagy kérdéseket tették fel, amelyek évek óta meghatározzák Washington balkáni politikáját: Bosznia területi integritását, Srebrenicát, Szerbia demokratikus állapotát, valamint Oroszország és Kína regionális befolyását.

Vagyis az amerikai nagykövetek visszatérnek, de úgy tűnik, hogy a felmerülő problémák közben nem fogyatkoztak meg, és ha nem sietnek, akkor inkább csak szaporodnak, amihez kitűnő muníciót biztosítanak a közelgő boszniai és szerbiai választások.