Plenković kifogta a szelet az ellenzéki vitorlákból

Cementgyárak tüntetik el Gospić hulladékát, miközben a geopolimereket is feltalálják

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mint ezt a horvátországi hulladék-affér felvezető cikkében már előrebocsátottam, úgy tetszik, hogy a kormány már jó előre gondoskodott ennek megoldásáról, a jelek szerint a hulladékégetés lesz a megoldás.

Csütörtöki ülésén ugyanis elfogadta azt a határozatot, amely sürgős átvételt, eltávolítást, szállítást, visszanyerést és egyéb megfelelő eljárásokat határoz meg a gospići PPK Velebit helyszínén található nem veszélyes hulladék kezelésére.

Andrej Plenković miniszterelnök csütörtökön elmondta, hogy két horvát cementgyár – a Holcim Hrvatska és a Nexe, akikkel tárgyalásokat folytattak – végrehajtják a Gospićban tárolt veszélytelen hulladék eltávolításának eljárását.

Időközben ugyanis a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap törölte a közbeszerzési eljárást a szabadban zsákokban tárolt hulladék eltávolítására és elszállítására, miután a kiválasztott Tabak Group visszavonta ajánlatát.

Két cementgyár kapja meg a hulladékot, nekik ez tiszta haszon?

Miután a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap érvénytelenítette a Gospićból származó nem veszélyes hulladék eltávolítására vonatkozó ajánlattevő kiválasztásáról szóló döntést, a kormány villámgyorsan reagált. és megállapodtunk két hazai cementgyárral, a Holcim Croatiával és a Nexe Cementtel, hogy ők hajtják végre ezt az eljárást.

Kapcsolódó cikk

Andrej Plenković Gospićban takarít

Az ügylet értéke 357 500 euró, azaz ugyanannyi, mint a visszalépő cég ajánlata” – mondta Plenković. Egyúttal rámutatott, hogy a határidő maximum 45 nap lesz.

Ezzel gyakorlatilag is bizonyította, hogy a kormány képes megoldásokat találni és megvalósítani, amivel képletesen szólva, kifogta a szelet az ellenzéki vitorlákból. Olyannyira, hogy ha én ellenzéki politikus lennék, most zokogva vonulnék kolostorba.

Mert közben a kormány bemutatta a lakosság megsegítését célzó 11-dik intézkedéscsomagját, mintegy 260 millió euró értékben, bejelentették a nyugdíjakra kivetett adó eltörlését, nyugdíjakat emeltek stb.

Hulladékégetés: hogy kerül a hulladék a cementgyárba?

A politizáláson felül, úgy érzem nem árt, ha megosztom mire jutottam a hulladékégetés problematikájának tanulmányozása közben. Szóval, mint kiderült, a cementgyárak már jóideje kiveszik részüket a hulladékégetésből.

Ez annyiban logikus, hogy egyrészt, már jóideje összetett, drága szűrőrendszereket kényszerültek felszerelni a környezetvédelmi szempontok megvalósítása érdekében, másrészt pedig a hulladékégetés megtakarításokat eredményez a fűtőanyag felhasználásánál, illetve, mint ezt a fenti példán láttunk, még pénzt is lehet keresni vele.

Korábban írtuk

Az EU-ban az illegális szemétlerakás jövedelmezőbb, mint az emberkereskedelem

A portland cement előállítása magas hőmérsékletet igényel – 1450 C˚ – ami megfelel a hulladékégetés követelményeinek, ám ugyancsak műszaki okokból, a cementgyárakban nem lehet akármilyen hulladékot égetni, illetve ezt csak bizonyos százalékban tehetik meg. Ugyanis a hulladék elégetése után megmaradó anyag beépül a cementbe és ezért nem haladhatja meg az összmennyiség 10 százalékát, a minőség romlása miatt.

Mint ezt a héten összeolvastam, a hulladékégetés a felgyülemlő szemét eltakarításának egyedüli ésszerű módja – sokkal gyorsabban termeljük a szemetet, mint ez természetes módon lebomlik. Ugyanakkor olyan típusú hulladékot is termelünk, amelyik nem, vagy csak nagyon-nagyon lassan bomlik le. Meg veszélyes meg fertőző, meg millió oknál fogva nem jó és károsítja az egészségünket.

Mára már a hulladékégetés külön tudománnyá vált, hetvenhét féle-fajta eljárás ismert, amely közül mindegyik valamilyen specifikus problémát old meg. Egyet viszont nem: mi történik az égés után visszamaradó anyaggal, pernyével, ilyen-olyan salakkal. Az, hogy lerakják valahol. Igaz, hogy ez sokkal kevesebb helyet foglal el, mint a kiindulópontot képező szeméthegyek, de nem kevésbé problematikus.

Geopolimerek, egy sutban fekvő zseniális megoldás

A geopolimerek feltalálója Joseph Davidovits francia tudós és vegyész. Eredetileg Davidovitsot az 1970-es évek eleji katasztrofális franciaországi tüzek ösztönözték kutatására. Olyan műanyagot akart készíteni, amelyek nem szerves-, hanem ásványi anyag alapúak és így teljesen ellenállóak legyenek a tűzzel és a magas hőmérsékletekkel szemben.

Kutatásai eredményeképpen 1978-ban megalkotta és bevezette a „geopolimer” (franciául: géopolymère) kifejezést, amellyel egy új szintetikus szervetlen anyagosztályt (alumíniumszilikát polimerek) nevezett meg.

Hogy ne merüljünk el a vegyészkedésben, ami a lényeg, hogy a geopolimerek nyersanyaga a pernye és a kohókban fennmaradó salak. Ezt erős lúgos anyagokkal kezelik, hogy adalékanyagok hozzáadásával végül egy „szuperbetont” kapjunk, amely erősebb, ellenállóbb a portlandcement alapú betonoktól, leginkább a régi rómaiak által használt betonhoz hasonlít, amelyet máig nem, vagy igen kevéssé kezdett ki az idő vasfoga.

Kapcsolódó cikk

Vidám horvát természetvédelmi kupleráj

A helyzet ezzel kapcsolatban az, hogy bár ideális anyag a jelenlegi portlandcement alapú betonok kiváltásához és szerte a világon – így Horvátországban és Magyarországon is kutatások tárgyát képezi – gyártása és felhasználása igen szégyenlős.

Tehát, ismétlem, van egy relatíve olcsón és ipari mennyiségekben előállítható anyag, amely a klasszikus cementhez képest abszolút környezetbarát és ezen kívül még jelentős mennyiségű, jelenleg hasznosíthatatlannak minősített hulladék felhasználást is lehetővé teszi. Mondjuk vörösiszapból is előállítható, maximum 80 fokos hőmérsékleten. De ez is a vegyi eljárás folyamán felszabaduló hőre vonatkozik, nem szükséges hozzá semmilyen tüzelőanyag.

Viszont hiányzik hozzá a papirológia. Engedélyek, besorolások, teszteredmények, alkalmazási ajánlások, szabályzat és ilyen ezernyi kutyafüle. Az ember azt hinné, hogy a zöld hagymázban fetrengő, már eleve mindent szabályzó EU az elmúlt majd hatvan évben felfedezte a geopolimerekben fekvő lehetőségeket. De nem. Annak ellenére, hogy köztudomású, hogy a portlandcement előállítása felelős a világ széndioxid kibocsátásnak 8 százalékáért. Megáll az eszem!