Újvidék is az építési maffia áldozatává válik?

Az önkormányzat jóváhagyta az “Újvidék a vízen” terveit, a szakemberek szerint katasztrófához vezet az építkezés

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Először 2019-ben merült fel, hogy a belgrádihoz hasonlóan, a tartományi székvárosban is nagyszabású lakó- és üzleti negyeddé kellene alakítani a Duna-part egy részét.

A látványtervek elborzasztóak, hiszen egy hatalmas természetvédelmi területet építenének be, és komoly árvízvédelmi problémák merülnek fel, nem beszélve a túlzott beépítettségről.

A szakma azt mondja, Újvidéknek egyáltalán nem ebbe az irányba kellene mennie, hanem meg kellene próbálnia különbözni a többiektől, élhetővé és kedvessé kellene tennie a várost mindenki számára, aki Újvidéket választja lakóhelyéül.

Ehelyett azonban úgy tűnik megint az üzlet és egyesek gazdagodása kerekedhet felül.

Fokozatosan változtattak, hogy végül elfogadtassák a tervet

2020-ban és 2021-ben a város több rendezési terv módosítását kezdeményezte. A civil szervezetek már akkor figyelmeztettek, hogy a fejlesztés fokozatosan egyre nagyobb területre terjed ki.

A szerb sajtóban egyre gyakrabban merül fel, hogy a projekt legnagyobb haszonélvezője a Galens ingatlanfejlesztő lehet. A Galens egyébként Újvidék egyik legjelentősebb beruházója, amely az elmúlt években több nagy lakóparkot is épített.

A szerb rendőrök 2022 októberében elhurcolták a Sodrosról az Újvidék a vízen elnevezésű projekt ellen tüntetőket (Forrás: X platform, Screenshot)

Azóta viszont úgy tűnik ez a vállalkozó visszalépett. 2022-ben kezdődnek az első nagyobb tüntetések az újvidéki Sodroson, ahol több száz fa kivágását próbálták megakadályozni a polgárok. Több demonstráción rendőri intézkedésekre és előállításokra is sor került, és ekkor vált országos politikai üggyé a projekt.

A városvezetés 2023-ban már nyíltan kimondta, hogy új hidat építene, mert anélkül nem fejleszthető megfelelően a város déli része, a közlekedési infrastruktúra pedig indokolja az új városnegyed létrehozását.

És vice versa, vagyis nincs visszaút. Az ellenzők szerint viszont a híd csak ürügy a nagyszabású ingatlanfejlesztéshez.

Több építész és urbanista már két évvel ezelőtt is nyíltan bírálta a bejelentett projektet. Túl nagy beépítettségről, kevés közparkról, túl magas épületekről, parkolók hiányáról, közlekedési dugókról beszéltek. Arra figyelmeztettek, hogy az eredetileg sport- és rekreációs célra kijelölt terület elveszíti közösségi jellegét.

Tavaly már a Vajdaság Vizei regionális környezetvédelmi–vízügyi szervezet és több szakértő is arról beszél, hogy milyen feltételekkel lehet a töltés közelében ilyen volumenű építkezést végezni: kiemelték, hogy veszélybe kerülhet a töltés, árvízveszély fenyegetheti a várost. Az önkormányzat viszont állítja, hogy minden előírást betartanak.

Az újvidékiek egyik kedvenc kirándulóhelye a Horgászsziget 2019-ben (Forrás: Pannon RTV)

A Horgász Sziget négy évvel később 2023 márciusában, amikor a fákat rendőri biztosítással vágták ki (Forrás: X platform)

A részletes szabályozási terv 2026 nyarán került a városi közgyűlés elé.

A Bravo Mozgalom szerint az, hogy a hatalom rendkívüli eljárásban terjesztette a testület elé az „Újvidék a vízen” projektet, klasszikus urbanisztikai rajtaütés.

A Városi Tanács ugyanis múlt pénteken, vagyis július 17-én, sürgősségi eljárásban fogadta el a Despot Stefan sugárút menti terület általános szabályozási tervének javaslatát, amelyet „Újvidék a vízen” néven ismernek, és kezdeményezte, hogy azt „egyik napról a másikra” vegyék fel a mapirendi pontok közé a városi képviselő-testület másnapra összehívott ülésén. Így került az már kedden a képviselő testület elé.

Mi épül majd a Duna-parton?

A mozgalom emlékeztet arra, hogy a dokumentum legnagyobb problémája, hogy „a fejlődés jelszava mögé bújva” a Duna-parton 10–14 emeletes toronyházate emelnek, a part egy része (Mornarica) területének végleges lebetonozásra kerül, valamint a Neimar építőipari vállalat egykori területének intenzív beépítése szerepel a tervekben.

A Bravo szerint ennek a “villámgyors eljárásnak az egyetlen célja az volt, hogy még a szavazás előtt megakadályozzanak minden társadalmi ellenállást és a szakmai szervezetek megszólalását, valamint hogy a beruházó mielőbb megkezdhesse a projektet, még még mielőtt egy esetleges hatalomváltás miatt le kellene állítani azt.”

Szakértők és civil aktivisták korábban a Mašina hírportálnak azt nyilatkozták: a projekt egyik legsúlyosabb következménye az lenne, hogy egy rendkívül értékes növény- és állatvilággal rendelkező, valamint sport-, rekreációs és közösségi célokat szolgáló területet végleg elveszne.

Žarko Mićin újvidéki polgármester boldogan mutatja, hogy milyen lesz az Újvidék a vízen, amikor majd elkészül. Szerinte több mint két hektárnyi zöldterületet alakítanak át parkká, ezért az ellenzék kritikái megalapozatlanok, és azok is ide akarnak majd költözni, akik most tiltakoznak ellene (Forrás: X platform)

A közvitán szereplő tervre egyébként 8500 lakossági kifogást érkezett, de azok jelentős részét többségi szavazással elutasítottak, csupán néhány technikai jellegű észrevételt fogadtak el, ezért a Limán városrész Duna-parti szakasza, amelyet korábban kizárólag sport- és rekreációs célokra szántak, végleg lakó- és üzleti övezetté alakul, ahol legfeljebb 14 emeletes épület nőhet ki a földből.

A tervezők szerint viszont az elképzelés lehetővé teszi, hogy az egykori ipari övezet fokozatosan élő, modern városrésszé alakuljon, ahol a közterek, a zöldfelületek, a sport, a rekreáció, a lakófunkciók és a városi szolgáltatások egységes urbanisztikai rendszert alkotnak.

A terv 7,87 hektárt irányoz elő sport- és rekreációs célokra, ami nagyobb terület annál a 6,10 hektárnál, amelyet az általános városrendezési terv eredetileg erre szánt.

A beruházó, az Aleksandar Gradnja korábbi bejelentése szerint több mint egy hektárnyi területet közparkként ad át a városnak. Ezen: szabadtéri edzőpark, futballpálya, kosárlabdapálya, röplabdapálya, padelpályák, gyermekjátszóterek épülnek.

Újvidék általános városrendezési terve szerint a város szóban forgó részére sport- és szabadidős létesítményeket terveztek, de az Újvidék a vízen elfogadása után már csak legfeljebb 14 emeletes lakó- és kereskedelmi komplexumok építése válik lehetővé (Forrás: Danas)

A tervhez készült gazdasági elemzés szerint a beruházás megvalósítása esetén Újvidék városa 18,9 millió euró értékű sportközponttal gazdagodna, amelyet a beruházó építene meg; az építési telekrendezési hozzájárulásokból mintegy 19,6 millió euró közvetlen bevételhez jutna.

A lakóépületeken kívül a terv: óvodák, üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek, kulturális intézmények, sportlétesítmények, valamint egy diákotthon építésének lehetőségét is tartalmazza. A terv készítői szerint a cél az, hogy az egykori ipari övezet jól megközelíthető, funkcionális és élő városrésszé váljon, miközben megőrzik a közérdeket, és hosszú távon biztosítják Újvidék Duna-partjának fejlődését.

Ana Ferik Ivanovič: „A városnak nem a beruházók kedvében kellene járnia”

Ana Ferik Ivanovič építész, az Újvidéki Építészek Egyesületének tagja és a város Urbanisztikai és Lakhatási Tanácsának tagja a BALK.hu-nak elmondta, hogy a tervről szóló döntést túlságosan gyorsan hozták meg, miközben sem a szakmai érveket, sem a lakosság véleményét nem vették figyelembe.

„A terv az elmúlt két hónapban került igazán reflektorfénybe, amikor harminc napra közszemlére tették. Ezalatt a polgárok nagy számban nyújtottak be kifogásokat és javaslatokat. Ezeket ugyan formálisan feldolgozták, de a tervbizottság ülésén gyakorlatilag semmilyen érdemi magyarázatot nem kaptunk arra, hogy miért utasították el őket” – mondta.

Elmondása szerint a bizottsági ülést folyamatos zaj és vita kísérte, ráadásul többen összeférhetetlenségre hivatkozva az ülés félbeszakítását kérték. A kérésnek azonban nem tettek eleget, az eljárás folytatódott, a terv pedig a városi tanács elé került.

Így néz ki majd a hivatalos tervek szerint az Újvidék a vízen projekt (Forrás: 192.rs)

Így néz ki majd a hivatalos tervek szerint az Újvidék a vízen projekt (Forrás: 192.rs)

Így néz ki majd a hivatalos tervek szerint az Újvidék a vízen projekt (Forrás: 192.rs)

Így néz ki majd a hivatalos tervek szerint az Újvidék a vízen projekt (Forrás: 192.rs)

Ferik Ivanovič ott nemmel szavazott, és felszólalási lehetőséget kért a városi képviselő-testület ülésén is. Erre azonban mindössze három percet kapott.

„Három perc után kikapcsolták a mikrofonomat. Szerencsére egy képviselőtársam felolvasta a beszédem hátralévő részét, mert úgy gondoltam, ez nem olyan kérdés, amelyet néhány perc alatt vagy egy egyszerű kézfeltartással el lehet intézni. Egy ilyen jelentőségű terület sokkal nagyobb figyelmet érdemel.”

Az építész szerint az egyik alapvető probléma, hogy a beruházó érdekei felülírják az urbanisztikai szempontokat.

„Abból, hogy valaki egy telek tulajdonosa, még nem következik, hogy bármit felépíthet rajta. Ugyanúgy tiszteletben kell tartania az adott városrészre érvényes építési szabályokat és beépítési paramétereket. Most viszont azt látjuk, hogy éppen ezeket a szabályokat bontják le.”

A terv szerint a területen több mint ezer lakás épülhetne. Az építész számításai szerint ehhez 12–15 darab, földszint plusz 14 emeletes toronyházra lenne szükség.

„A tervben ugyan nem szerepel, hogy hány torony épülne, de a megadott paraméterekből ez könnyen kiszámolható. Ennyi magas épületet egy ilyen kis területre zsúfolni rendkívül szokatlan.”

Ana Ferik Ivanovič másik projekciója, amely a beépítettséget ábrázolja (A projekció készítőjének engedélyével)

Ferik Ivanovič hangsúlyozta: a világ nagyvárosaiban valóban léteznek hasonló magasházas övezetek, de azok jellemzően üzleti központok.

„Londonban vagy New Yorkban a felhőkarcolók elsősorban irodafunkciókat szolgálnak. A lakóövezetek emberléptékűbbek. Itt viszont ugyanilyen beépítési sűrűség mellett továbbra is lakófunkciót terveznek.”

Szerinte ez jelentősen rontaná az ott élők életminőségét.

„Az épületek túl közel kerülnének egymáshoz, minden lakásból a szomszéd ablakába lehetne belátni. Közben ugyanarra a területre játszótereket, gyalogutakat, sőt még óvodát is szeretnének építeni. Mi megpróbáltuk modellezni, hogy ez fizikailag hogyan férhetne el – gyakorlatilag csak úgy, ha az épületek még magasabbak lennének.”

Úgy véli, a területet eredetileg soha nem ekkora népesség befogadására tervezték.

A Margit-szigetet hozta példának

Ferik Ivanovič szerint a Duna-partot továbbra is elsősorban sport-, rekreációs és turisztikai célokra kellene fenntartani.

Példaként a budapesti Margit-szigetet említette.

„A Margit-szigeten sikerült megőrizni a zöldfelületeket, ugyanakkor olyan funkciókat alakítottak ki, amelyek odavonzzák az embereket: sportlétesítmények, uszodák, vendéglátóhelyek, játszóterek és közösségi terek működnek ott. Az ember úgy érzi, hogy a városban van, mégis egy zöld oázisba érkezik.”

Szerinte Újvidék Duna-partja is alkalmas lenne egy hasonló, mindenki számára hozzáférhető közpark kialakítására.

„Nem újabb lakóparkokra van szükségünk. Sokkal inkább uszodákra, sportpályákra és olyan közösségi terekre, amelyeket valóban mindenki használhat.”

Az építész szerint semmi sem indokolja, hogy éppen ezen a területen újabb lakóépületek jelenjenek meg.

Arra a kérdésre, hogy a tiltakozások ellenére megkezdődhet-e az építkezés, Ferik Ivanovič azt válaszolta: úgy érzi, az egész eljárást szokatlanul gyors tempóban vitték végig.

„Valószínűleg a beruházó siet. De a városnak nem az a feladata, hogy mindenben a beruházók igényeit szolgálja ki. Éppen ellenkezőleg: a beruházóknak kell alkalmazkodniuk a város szabályaihoz.”

Kapcsolódó cikk

LEVELET ÍRTAK: Az újvidéki civil szervezetek a Duna Bizottsághoz az „Újvidék a vízen” projekt miatt

Szerinte Újvidéken évek óta az a gyakorlat, hogy egy-egy beruházás kedvéért módosítják a szabályozási terveket.

„Papíron talán jelentéktelennek tűnik egy plusz emelet, de amikor ez rendszeresen megtörténik, felborul az egész városszövet. Ezzel együtt nő a forgalom, az infrastruktúra terhelése, a parkolóhelyek iránti igény, végső soron pedig romlik a város élhetősége.”

Az építész szerint a mostani konfliktus is elkerülhető lett volna.

„Ha lett volna valódi párbeszéd, nyilvános bemutató, érdemi vita arról, hogy mit szeretnének ezen a területen létrehozni, valószínűleg nem alakult volna ki ekkora társadalmi ellenállás. Ma azonban csak dokumentumokon keresztül kommunikálunk egymással. Kérdéseket teszünk fel, de nem kapunk valódi válaszokat.”

Úgy véli, egy olyan várost, mint Újvidék, nem lehet a polgárok és a szakmai szervezetek bevonása nélkül fejleszteni.

„Egy várost nem lehet úgy irányítani, hogy nincs párbeszéd a lakossággal. Az ilyen jelentőségű döntések meghozatalába a közösséget is be kell vonni.”