KOHA: a NATO túl puha Belgráddal, három év után sincs elszámoltatás

A NATO-t is bírálja a koszovói albán sajtó azért, mert a felelősök többsége továbbra is szabadlábon van

A pristinai Koha hírportál kommentárban sürgeti, hogy a NATO komolyabban követelje Szerbia felelősségre vonását a katonái elleni támadásokért. Pontosan három évvel ezelőtt történt ugyanis a BALK által „álságos tüntetésnek” nevezett demonstráció, amely során a koszovói szerbek összecsaptak a KFOR katonáival.

A tüntetés során 52 szerb tüntető és a KFOR 41 katonája sérült meg, közülük 20 magyar, akik között súlyos sebesültek is voltak, sajtóértesülések szerint egyikük lábát amputálni kellett a szerb szélsőségesekkel folytatott összecsapás következtében.

Két súlyos incidens történt

A többségében koszovói szerb városban a 3%-os támogatottsággal megválasztott albán polgármesterek munkába állását a szerbek igyekeztek megakadályozni, és ennek során összecsaptak a rend fenntartására kivezényelt magyar és olasz KFOR-katonákkal.

A Koha kommentárjában megjegyezte, hogy a NATO ugyan elítélte „közel száz katonájának” megsebesítését, mégsem tett eleget azért, hogy Szerbiát együttműködésre bírja a támadások elkövetőinek felelősségre vonásában.

Kapcsolódó cikk

ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18

A Koha úgy véli, hogy a NATO koszovói missziója nem válhat politikai számítások áldozatává Brüsszelben, Párizsban, Rómában, Budapesten vagy bárhol máshol. „A helyszínen szolgáló NATO-katonák sem lehetnek politikai kalkulációk áldozatai”.

A lap arról is megemlékezett, hogy a Zvečanban történteket követően, kevesebb mint négy hónappal később egy még súlyosabb incidens volt Koszovó északi részén: a banjskai támadást a Koha szerint Szerbia és annak koszovói struktúrái szervezték meg.

Az akciót még Josep Borrell, az Európai Unió akkori kül- és biztonságpolitikai főképviselője is terrorista támadásnak nevezte, noha ő egyébként ismerten kritikus Koszovó volt függetlenségével kapcsolatban.

Ez a két támadás – amelyeket a NATO a helyzet elmúlt évek legjelentősebb eszkalációjaként értékelt – azután történt, hogy a Koszovó északi részén működő párhuzamos szerb struktúrák hosszú időn át útlezárásokat szerveztek, miközben a demonstráló csoportok kétségkívül számíthattak Szerbia támogatására.

A barikádok eltűrése csak bátorította a szélsőséges szerb csoportokat, a Belgráddal szembeni megfelelő politikai válasz hiánya pedig tovább növelte a feszültséget.

Téves címzett?

A Koha megjegyezte, hogy Brüsszel, különösen pedig az Európai Unió, a felelősség jelentős részét a koszovói kormányra hárította. Azzal vádolta Pristinát, hogy egyoldalú és nem egyeztetett lépései növelték a feszültséget. Ennek következtében Koszovót szankciók alá helyezték.

A portál szerint az EU által alkalmazott intézkedések különösen súlyosak és példátlanok voltak a régióban. Bár számos bizonyíték utalt arra, hogy az erőszakos cselekmények elkövetői Szerbia támogatását élvezték, ráadásul még az elkövetők személyazonossága is ismert, velük szemben azonban nem történtek érdemi lépések.

Kapcsolódó cikk

Az újvidéki klán szervezte a banjskai, és a magyar katonák sebesülését okozó zvečani támadást?

A Koha megjegyzi, hogy csak azok kerültek bíróság elé, akiket a koszovói rendőrség azonosított és elfogott.

Katonai szempontból a NATO a támadások után megerősítette jelenlétét Koszovóban, különösen az északi térségben.

A szövetség minden alkalommal hangsúlyozta, hogy a KFOR az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata alapján a biztonságos környezet fenntartása érdekében tartózkodik Koszovóban, és mindig elegendő személyzettel fog rendelkezni mandátumának végrehajtásához.

„Koszovó polgárai számára nincs a NATO-nál hitelesebb nemzetközi szervezet. A koszovóiak hálásak a NATO szerepéért Koszovó felszabadításában és a háború utáni béke fenntartásában. Ez a bizalom azonban nem jelentheti azt, hogy ne lehetne kritikát megfogalmazni” – jegyezte meg a koszovói albán hírforrás, amely szerint a helyzetért ugyanis a NATO-t is felelősség terheli, mert nem biztosította kellő hatékonysággal a Szerbiával közös határszakaszt.

Komoly kudarc, hogy hatalmas mennyiségű fegyver jutott át a határon, ráadásul részben KFOR-jelzésekkel ellátott járművekkel. Ez jól mutatja, hogy a banjskai támadás szervezői mennyire semmibe vették a nemzetközi missziót.

Nem történt elszámoltatás

Bár a NATO, az Európai Unió és a vezető nyugati államok rendszeresen felszólították Belgrádot a banjskai támadás és a KFOR katonái elleni erőszak felelőseinek elszámoltatására, valódi nyomásgyakorlás nem történt. Sőt, a NATO továbbra is fenntartotta katonai együttműködését Szerbiával, és közös hadgyakorlatokat is végrehajtott.

Eközben Szerbia figyelmen kívül hagyta a felelősök megbüntetésére vonatkozó felhívásokat. Nemcsak hogy nem tett érdemi lépéseket, hanem több esetben megpróbálta igazolni vagy relativizálni a történteket.

Kapcsolódó cikk

HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe

A NATO főtitkára, Mark Rutte többször is kijelentette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök ígéretet tett a felelősök igazságszolgáltatás elé állítására, és a NATO azt várja, hogy ez meg is történik. Ám nemcsak Koszovó és a régió stabilitása szempontjából káros, hanem a NATO-tagállamok katonáinak biztonságát is veszélyezteti, ha a szövetség nem ragaszkodik következetesen az elkövetők felelősségre vonásához.

A Koha abban bízik, hogy a NATO levonta a megfelelő tanulságokat a három évvel ezelőtti támadásokból, és képes lesz megakadályozni hasonló események megismétlődését.

Az ilyen incidensek megelőzése és a felelősök megbüntetése tovább erősítené a NATO iránti, egyébként is jelentős bizalmat Koszovóban, növelné a szervezet hitelességét, és fokozná a biztonságérzetet azokban a koszovói polgárokban, akik immár 27 éve számítanak a KFOR védelmére.