Kik a legnormálisabb szomszédok a horvát elnök szerint?

Az Osztrák–Magyar Monarchiától az Európai Unióig, miért nem hisz a horvát elnök az európai szuperállamban?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Zoran Milanović horvát államfő Brdovec község ünnepi ülésén ismét gondoskodott arról, hogy egy helyi rendezvényből külpolitikai látlelet legyen.

A BALK-on gyakran Zoki Bondként emlegetett horvát elnök dicsérte a település fejlődését, külön kiemelte a Szlovéniával ápolt jó szomszédságot, majd néhány mondattal később már ott tartott, hogy Európa „veszélyes illúziókat kerget”, mert a béke iránti csökkenő érdeklődés jellemzi.

A legnormálisabb szomszédok

Brdovecben ünnepi önkormányzati üléssel emlékeztek meg a község fennállásának 33. évfordulójáról és védőszentje, Szent Vid ünnepéről. A rendezvényen részt vett Zoran Milanović horvát elnök is, aki beszédében először a helyi fejlesztéseket méltatta.

Mint mondta, Brdovecben sok minden épül a fiatalok számára, a településre pedig legalább kétszáz új horvát család költözött a kupresi horvátok köréből (a boszniai Szerb Köztársaság terültéről).

Szentmise a brdoveci Szent Vid vértanú plébániatemplomban (Forrás: Facebook, Naš Brdovec)

Milanović szerint ez új korszakot jelenthet a térség számára, amely „képes lesz kezelni a kihívásokat, mert alapvetően rendezett és nyugodt élet zajlik a községben”.

Az államfő külön kitért arra is, hogy Brdovec Zágráb megye nyugati részén fekszik, közvetlenül Szlovénia mellett. Ekkor hangzott el a beszéd talán „legmilanovićosabb” mondata: miszerint a „szlovénok mindenképpen a legnormálisabb szomszédaink”, majd hozzátette, hogy ezt senki más ne vegye magára.

A horvát elnök szerint ilyen szomszédokkal lehet normálisan dolgozni, fejlődni, üzletelni és megállapodni. Egy ilyen kijelentés egyébként a Balkánon már önmagában is külpolitikai programnak számít.

Legyünk próféták a saját falunkban

Milanović ezután gyorsan tágabb keretekbe helyezte a helyi ünnepséget. Szerinte a mai nemzetközi rend egyre kevésbé létezik, a világ inkább a kisebb-nagyobb anarchiák és bizonytalanságok terepe lett.

A horvát államfő azt üzente, hogy ilyen körülmények között a horvátoknak elsősorban saját magukra kell figyelniük. Mint fogalmazott, mindenkinek „prófétának kell lennie a saját vidékén és falujában”.

Milanović ismét hangsúlyozta, hogy Horvátországnak minél több uniós pénzt kell lehívnia („a veszélyes illúziókat kergető Európából”), de nem elég dicsekedni azzal, mennyit sikerült megszerezni, a lényeg szerinte ugyanis az, hogy mennyit költöttek el valójában, mire költötték, és abból mi lett.

Példaként az iskolákat, óvodákat, csatornázást és más helyi infrastruktúrákat említette. Ezek szerinte szükséges, sőt néha szép dolgok, de önmagukban nem jelentenek új gazdagságot vagy automatikus fejlődést.

Az európai nagy rendszerben óvatosan kell mozogni

A horvát elnök arra is figyelmeztetett, hogy Horvátország az Európai Unióhoz való csatlakozással egy hatalmas rendszer részévé vált. Szerinte egy ekkora rendszerben állandóan figyelni kell, hogy az ország hol áll, mi hasznos számára, mi kerülhet sokba, és mi okozhat kárt.

Milanović szerint Európát ma „mindenféle fejek” vezetik, akik számára a béke és az együttműködés láthatóan nem mindig jelent elsődleges célt. Úgy látta, hogy sok a hatalmi arrogancia, a dominanciaigény és az a késztetés, aminek az a célja, hogy Európa mindenkit kioktasson a világban.

Kapcsolódó cikk

A horvát elnök szerint Európa azt sem tudja, hogy hol a feje, és hol a farka

Az államfő szerint ezt más kultúrákban, más vallású vagy más hátterű emberek különösen nem szeretik. Magyarán: a világ nem feltétlenül kér a brüsszeli katedráról tartott erkölcsi előadásokból.

Milanović beszédének végén ismét előkerült egyik visszatérő témája: Horvátországnak tudatosan, kiszámítottan, sőt kalkuláló módon kell ragaszkodnia a saját érdekeihez.

„Nem szabad – mondja –, hogy elragadjanak minket olyan grandiózus elképzelések, amelyek mindent egyesítenek, és Európát egyetlen állammá alakítják” – jegyezte meg a horvát elnök, majd úgy fogalmazott, hogy az ilyen illúzió nagyon veszélyes, és szerinte akár háborúhoz is vezethet. Ez volt beszédének legkeményebb üzenete.

Zoki Bond arról is beszélt, hogy Horvátország korábban is része volt nagy hatalmi rendszereknek, amikor „egyszerre kapott is tőle és adott is neki. Nem mondhatjuk, hogy semmit sem kapott az Osztrák–Magyar Monarchiától, de végig a saját érdekeiért küzdött, és elvileg elégedetlen volt, bár pontosan tudta, kivel áll szemben” – mondta Milanović.

Brdovec közben építkezik

A helyi ügyekről Alen Prelec polgármester számolt be. Elmondása szerint az elmúlt évben új óvoda épült négy gyermekcsoport számára, elkészült az ifjúsági otthon és egy új közösségi ház is.

A település emellett négy kilométernyi új járdát épített, fejlesztette a laduči, šenkoveci és ključ-i közösségi otthonokat, valamint kerékpárutakat alakított ki Zaprešić és Szlovénia irányába.

Brdovec tehát a maga módján pontosan azt csinálja, amit Milanović tanácsolt: óvodát, járdát, közösségi teret és bicikliutat épít. A nagy európai eszmék pedig addig is várhatnak a sorukra és a sorsukra.