Vita a trikolór körül Montenegróban napirenden kívül

Knežević: A zászló miatt hagytuk el a kormányt

A montenegrói parlament ugyan levette napirendről a trikolór ügyét, de a vita ezzel korántsem ért véget. Egy történelmi zászló körüli kezdeményezés ismét felszínre hozta az ország régi törésvonalait az identitásról, múltról és politikai erőviszonyokról. Konfliktus elhalasztva, de lezárva semmiképp. Kis vexillológiából kinőtt montenegrói aktuálpolitikai vita a BALK-on.

Nem került napirendre a trikolór ügye

A montenegrói parlament nem vette napirendre a Demokratikus Néppárt javaslatát, amely a trikolór hivatalos használatáról szólt. A szavazás szoros volt, de kevés a továbblépéshez. Huszonegy képviselő támogatta az indítványt, huszonhárman ellene voksoltak, tizenhárman tartózkodtak.

A javaslat lényege az volt, hogy a vörös-kék-fehér trikolórt állandó jelleggel kitűzzék a parlament épületére és az államfő rezidenciájára, valamint ünnepnapokon hivatalos állami zászlóként is megjelenjen. A kezdeményezést a DNP mellett több velük szövetséges párt is felkarolta, miközben a kormánypárt, az Európa Most! inkább kivárt.

Megkezdődött a tavaszi időülésszak (Forrás: montenegrói parlament)

A parlamenti erőviszonyok továbbra is azt mutatják Montenegróban, hogy identitáskérdésekben nincs stabil többsége senkinek sem. Az ellenzék jóval egységesebben utasította el a javaslatot, ami jól mutatja, hogy nem egy technikai kérdésről van szó, hanem egy mélyebb, a társadalmat is megosztó ügyről.

A zászlók körüli vita régóta érzékeny pont Montenegróban, és a mostani szavazás sem zárta le, csak elhalasztotta ezt a konfliktust. Könnyen elképzelhető, hogy a kérdés a közeljövőben újra napirendre kerül, de jelenleg nem látszik mögötte elegendő politikai akarat.

Milyen zászlóról is van szó valójában

A vita egyik kulcseleme eddig kérdéses is volt, most viszont tisztább lett a kép. A montenegrói szerb politikus, Milan Knežević először mutatta meg nyilvánosan azt a zászlót, amelynek kitűzését követelik. Ez egy vörös-kék-fehér trikolór, a 20. század elejéről, amelyet történelmi, ceremoniális zászlóként tartanak számon.

A montenegrói kulturális minisztérium azt is megerősítette, hogy ez jogilag védett szimbólum és nem egy modern politikai szimbólumról van szó, hanem egy korabeli állami jelképről, a 20. század elejéről.

A gond ott kezdődik, hogy a törvény csak védi ezeket a zászlókat, de nem szabályozza világosan a használatukat. Nem derül ki, mikor, hol és milyen formában lehet őket kitűzni. Ez a jogi szürkezóna évek óta táptalaja a vitáknak.

Kapcsolódó cikk

Knežević nacionalizmussal kampányol, visszavonná Koszovó elismerését

A trikolór ráadásul nem egyetlen konkrét változatot jelent, hanem több történelmi változat is létezik, királyi, katonai, sőt a száműzött kormányhoz kötődő verzió is. Ezek közül most egy konkrét, ceremoniális változat került elő.

Montenegróban azért van sokféle zászló, mert az ország története során többször változott az államforma és a politikai berendezkedés, így a különböző korszakok saját jelképeket hagytak maguk után.

Knežević azt állította, hogy az 1905-ös alkotmány szabályozta a zászlót, azonban az alkotmány csak a színeket rögzítette, a zászló konkrét formáját nem. Az sem véletlen, hogy a vörös-kék-fehér trikolór – amely vizuálisan a szerb zászlóra is emlékeztet – kiemelt figyelmet kap Knežević és politikai köre részéről.

Nem új konfliktus, csak új fejezet

A zászló körüli botrány nem előzmény nélküli. Montenegróban már korábban is komoly vitákat kavart, hogy milyen jelképek jelennek meg hivatalos eseményeken.

Kapcsolódó cikk

Mit jelent három zászló 2024-ben, avagy nem minden szándékosság a véletlen műve

Egy 2024-es esetben azért robbant ki politikai botrány, mert egy kormányzati találkozóról készült fotón csak szerb zászlók látszottak, montenegrói nem. A montenegrói zászló hiánya önmagában elég volt ahhoz, hogy napokig erről szóljon a közélet. Később előkerültek olyan képek is, ahol már szerepelt a montenegrói lobogó, de addigra a politikai kár megtörtént. Az eset jól megmutatta, mennyire érzékeny kérdés ez az országban.

A parlamenti vita hamar túlnőtt önmagán, és a zászlókérdésből gyorsan identitáspolitikai csatatér lett. Milan Knežević történelmi példákkal próbálta alátámasztani, hogy a trikolór nem idegen elem, hanem a montenegrói múlt része, és szerb identitására is utalva azt hangsúlyozta, hogy ezt az örökséget nem lehet kiszorítani a közéletből.

Érvelése szerint a zászló kiemelése részben arról is szól, hogy a szerb közösség történelmi jelenléte és identitása látható maradjon az állami szimbólumok szintjén is.

A vita ezzel aligha zárult le, hiszen az elmúlt évek tapasztalata alapján jól látszik, hogy az identitáskérdések rendszeresen visszatérnek a montenegrói politikába, és ezekben jellemzően a szerb pártok viszik a kezdeményező szerepet.

A mostani szavazás inkább csak egy újabb állomás ebben a folyamatban, mintsem a lezárás, így borítékolható, hogy a zászló, a nyelv vagy más szimbolikus ügyek a közeljövőben ismét napirendre kerülnek.