Horvátország
Jogállamisági deficit, vagy valaki Horvátországban is kavargatja?Egy civil jelentés politikai utóélete, és a polarizáció erősödése Horvátországban
Miközben az anyaországban még javában zajlik a Zápolya–Ferdinánd királydráma, úgy tűnik, hogy valaki Horvátország felé fordította a reflektort. A médián keresztül adagolt „minden rossz” narratíva: a korábbi tüntetések és most egy jogállamisági jelentés együtt olyan képet fest, mintha Horvátországban is beindulna az erős polarizáció
Amíg az anyaországban még pár napig zajlik a Zápolya-Ferdinánd, úgy tetszik valaki, vagy valakik vigyázó szemüket Horvátországra vetették. Azon felül, hogy a médiumok aktívan hülyítik az embereket, hogy minden sz*r, illetve, hogy tavaly novemberben antifasiszta tüntetéseket szerveztek a nagyobb városokban, annak reményében, hogy kihasználva meglévő törésvonalakat, szakadást idéznek elő a lakosság körében, nemrégen még egy gumicsont repült be a politikai arénába a színes forradalom kirobbantásának kézikönyvében olvasható, előregyártott elemek sorából.
Jogállamiság, te drága!
Március végén az európai polgári szabadságjogokat védő civil szervezet a Liberties jelentést tett közzé, amelyben Horvátországot a jogállamiság állapota szerint az EU legrosszabb országai közé sorolja.
Bulgáriával, Magyarországgal, Olaszországgal és Szlovákiával együtt Horvátországot a „szétszerelők” csoportjába teszik, vagyis olyan kormányokkal mossák össze, amelyek szándékosan és rendszerszinten gyengítik a jogállamiságot.
A jelentés kiterjedt korrupcióra, a nagyobb botrányokban az elszámoltathatóság hiányára, az igazságszolgáltatás gyenge függetlenségére, a nem átlátható közbeszerzésekre, a médiaszabadság hiányára, valamint a szélsőségesség és az usztasa szimbólumok használatának megszaporodására utal, amelyek mélyítik a társadalmi megosztottságokat.
Különösen a „Hazáért készenlétben” jelmondat nyilvános használatát, és annak bírósági relativizálását, valamint az ilyen jelenségek politikai támogatását bírálták.
A berlini székhelyű Liberties máskülönben egy civil társadalmi szervezet, amely saját megítélése szerint az Európai Unió minden polgárának szabadságjogait támogatja. A szervezet az EU 21 országából származó nemzeti polgári szabadságjogi csoportok hálózatára épül, egy görögországi partnerszervezettel. A jelentésben szereplő állításaikat több mint 40 civil szervezet bizonyítékaira alapozzák.
A kormánypárt hülyét kapott
A jelentésre a HDZ zágrábi alapszervezete hevesen reagált, illetve élesen elutasította a jelentést. „Manapság ismét tanúi lehettünk annak, hogyan működik a demokrácia a Možemo-modell szerint” – állt a közleményben.
A Horvát Demokratikus Közösség alapszervezete továbbá azt állította, hogy a Liberties jelentés valójában egy „befeketítő pamflet”, amelyet a zágrábi Béketanulmányok Központja (Centar za mirovne studije, CMS) nevet viselő civil szervezet készített a tanulmány számára.
„A Béketanulmányok Központjának hosszú ideig kulcsszereplője volt Gordan Bosanac, aki ma a Európai Parlamentben a Možemo! (Bírunk) párt tagja, valamint Sandra Benčić, aki egy politikai-aktivista csoport kulcsfigurája és parlamenti képviselője, valamint Tomislav Tomašević zágrábi főpolgármester, aki a Központ közeli munkatársa volt” – olvashattuk a közleményben.
A HDZ azt is hozzátette, hogy közvetlen pénzügyi kapcsolat is létezik a Možemo! és a Béketanulmányok Központja között.
„Amióta a Možemo! párt 2021-ben hatalomra került Zágrábban, a főváros által a Béketanulmányok Központjának számlájára befizetett összeg hétszeresére nőtt.”
A HDZ rámutatott arra is, hogy a jelentés kidolgozásában Horvátországból a Béketanulmányok Központján kívül egyetlen más testület vagy intézmény sem vett részt, és ez lényegében politikai indíttatású támadás volt a törvényesen megválasztott kormány ellen.
„Miután a Békekutató Központ elítélte Horvátországot és törvényesen megválasztott kormányát a Liberties számára adott jelentésben, a baloldali média ezt átvette és megpróbálja objektív és releváns jelentésként bemutatni” – állapította meg a HDZ, amely ezáltal a baloldali médiát is hibáztatja.
Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a Možemo! új, egyedi politikai modellt hozott létre Horvátországban. A külföldi befolyás segítségével ebben az esetben a Liberties civil szervezeti hálót saját politikai tevékenységének szolgálatába állította. A hatalmi harc folyamán attól sem riadnak vissza, hogy meggyalázzák Horvátországot – állapította meg a HDZ.
Ugyanezt a jelentést a HDZ parlamenti képviselője, Nikola Mažar is kommentálta, aki ezt irrelevánsnak minősítette, azaz az Európai Bizottság hivatalos jelentésének felülvizsgálatára irányuló kísérletnek tartotta, amely „elismeri Horvátország előrehaladását az igazságügy területén.

