Amerikai bíróság: a MOL horvát vagyont foglalhat le

Washington ismét a MOL-nak adott igazat, Horvátország számlája ezzel már 236 millió dollárra nőtt

Egy amerikai bíróság ismét Horvátország ellen döntött a MOL elleni választottbírósági eljárásban, és 236 millió dollár kifizetésére kötelezte a Horvát Köztársaságot. A Večernji list beszámolója szerint Amir H. Ali bíró már 11 hónappal ezelőtt is elutasította Horvátország kifogásait a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja 2022-es döntésével kapcsolatban, most pedig néhány új érvet sem fogadott el.

Ráduplázott a bíró

Amir H. Ali, az Egyesült Államok columbiai kerületi bíróságának (U.S. District Court for the District of Columbia) bírája – a kerületi bíróságok a szövetségi igazságszolgáltatási rendszer részét képezik – negatív véleményt adott ki Horvátország fellebbezéséről egy korábbi amerikai bírósági döntéssel kapcsolatban, amely elutasította a fellebbezést arra a határozatra, hogy Horvátország nem tartotta be a MOL-lal kötött gázüzleti szerződés rendelkezéseit.

A több éves jogvita az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) előtt kezdődött 2016 végén, amelyet Horvátország elveszített. Ezt követően a MOL választottbírósági eljárást indított a washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). Ugyanebben a városban működik az a kerületi bíróság is, amely most a legutóbbi döntést hozta, így az ügyben illetékes volt.

A Večernji list ezzel a képpel illusztrálta a cikkét (Forrás: Večernji list)

Ugyanez a bíró már 11 hónappal ezelőtt is elutasította Horvátország fellebbezését a 2022-es döntés ellen, amely 183,94 millió dollárt ítélt meg a MOL számára. Akkor a bírósági költségek és a kamatok miatt az összeg, amelyet Horvátországnak fizetnie kellett volna, 200 millió dollárra emelkedett, most pedig Ali bíró új döntése után már 236 millió dollárra nőtt.

A döntésről már két amerikai jogi portál is beszámolt. A beszámolók szerint Ali bíró írásos véleményében a MOL javára döntött, elutasítva Horvátország érvelését, miszerint az eredeti döntés végrehajthatatlan, mert a vitában alkalmazott választottbírósági megállapodás – amely az Energia Charta Egyezményben szerepel – az uniós jog szerint érvénytelen.

Horvátország a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az Európai Unió legfelsőbb bírósága, az Európai Bíróság kimondta: az Energia Charta Egyezmény választottbírósági klauzulája az EU-n belüli viták esetében érvénytelen. Ez azt jelentené, hogy a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja nem rendelkezik hatáskörrel az ügy eldöntésére.

Kapcsolódó cikk

A MOL-nak 200 millió dollárt hozott a nyuszi

Ali bíró azonban rámutatott, hogy ezt az érvet már egy korábbi döntésben elutasította. Sőt, a kérdést „teljes mértékben és tisztességesen megvitatták” a bíróság előtt, amely azt már korábban elutasította – írta a március 6-án a kerületi bíróság honlapján közzétett határozatában.

A horvát fél egy másik érvet is felhozott, miszerint a bíróság hatásköréről szóló döntés „nem érdemi jellegű”, ezért nem élvez teljes hitelt és jogerőt. Ezt az érvet Ali bíró egyszerűen értelmetlennek minősítette.

– Nem lenne sok értelme pénzbeli kártérítéseknek teljes hitelt és jogi erőt adni, ha a bíróság megtagadhatná a végrehajtást pusztán azért, mert nem ért egyet egy korábbi bírósági döntéssel. Éppen ellenkezőleg, a bíróságoknak „el kell ismerniük az ICSID-egyezménynek megfelelően hozott döntést kötelezőnek, és végre kell hajtaniuk az abban megállapított pénzügyi kötelezettségeket”, és „nem vizsgálhatják az ICSID-döntés érdemét, annak a nemzetközi joggal való összhangját vagy az ICSID-bíróság hatáskörét” – írta indoklásában a bíró.

Egyszer már el lett döntve

Az amerikai jogi portálok jól ismerik az ügyet. Emlékeztetnek arra, hogy a MOL keresete szerint az alapvető vita a korábbi állami energiacég, az INA (Industrija Nafte d.d.) privatizációjából ered. A MOL 2003-ban 505 millió dolláros ajánlattal megszerezte az INA részvényeinek 25 százalékát plusz egy részvényt.

A magyar vállalat később 47,16 százalékra növelte részesedését, és így az INA legnagyobb részvényesévé vált – áll a keresetben. Eközben Horvátország 44,85 százalékot tartott meg, amivel a második legnagyobb tulajdonos maradt.

A MOL és Horvátország ezután megállapodást kötött, amely a MOL számára irányítási jogokat biztosított az INA felett. Egy külön megállapodás, az úgynevezett GMA lehetővé tette, hogy az INA gáz­tárolási és gázkereskedelmi üzletágát külön leányvállalatokba szervezzék ki, és azokat Horvátországba helyezzék át.

Kapcsolódó cikk

A MOL PERLI HORVÁTORSZÁGOT: Még egy kis kártérítést, please!

A MOL azonban a bíróság előtt azt állította, hogy ez a megállapodás soha nem valósult meg teljes egészében, és Horvátország több más kötelezettséget is megszegett, amelyeket a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban vállalt.

A MOL 2013-ban indította el a választottbírósági eljárást, amely közel egy évtizedig tartott. Az ítélet 2022 júliusában született meg, és egyhangúlag elutasította Horvátország érvelését, miszerint a MOL megvesztegette a volt horvát miniszterelnököt, Ivo Sanadert, hogy 2009-ben módosítsák az INA-val kötött szerződést.

Ali bíró ezzel a határozattal kötelezte a feleket, hogy 2026. március 19-ig közösen nyújtsanak be javaslatot a végleges ítéletre. Ennek eredményeként azonban a választottbírósági ítélet mostantól végrehajtható az Egyesült Államokban, lehetővé téve a MOL számára, hogy végrehajtási és vagyon-visszaszerzési eljárást indítson, ha Horvátország nem fizet.

Szinopszis kicsit érthetőbben

Az egész ügy abból indult ki, hogy a MOL évekkel ezelőtt megvette a horvát INA olajcég egy részét, és irányítási jogokat kapott. A MOL szerint Horvátország később nem teljesítette a gázpiaccal kapcsolatos vállalásait, ezért a magyar cég kártérítést követelt. A vita először nemzetközi választottbíróságok elé került, és ezek a testületek – köztük a washingtoni ICSID – végül a MOL-nak adtak igazat, és több mint 180 millió dollár kártérítést ítéltek meg neki.

Horvátország ezt nem akarta elfogadni, és azzal érvelt, hogy az ítélet érvénytelen, mert az EU jog szerint az Energia Charta Egyezmény választottbírósági szabályai nem alkalmazhatók EU‑tagállamok közötti vitákban. Csakhogy az amerikai bíróságot ez nem érdekli, mert az USA nem EU‑tag, és az ICSID‑egyezmény szerint az amerikai bíróságoknak kötelességük végrehajthatónak nyilvánítani az ICSID döntéseit, anélkül hogy újra megvizsgálnák az ügy érdemi részét.

A bíró lényegében azt mondta: „Ez már el lett döntve, nekem csak végre kell hajtanom.”

Ennek eredményeként a bíró ismét elutasította Horvátország kifogásait, és a kamatok miatt a fizetendő összeg már 236 millió dollárra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az ítélet mostantól az Egyesült Államokban teljes mértékben végrehajtható, és ha Horvátország nem fizet, a MOL akár amerikai területen lévő horvát állami vagyont is lefoglalhat. Röviden: Horvátország minden jogi érve elfogyott, az amerikai bíróság pedig kimondta, hogy fizetniük kell.