A MOL-nak 200 millió dollárt hozott a nyuszi

A hétvégén futott be a hír, hogy az Egyesült Államok Washingtoni Szövetségi Bírósága nem fogadta el Horvátország kérelmét, hogy utasítsa el a MOL 2022-es választottbírósági ítélet végrehajtására vonatkozó követelését. Ezzel a washingtoni szövetségi bíróság ismét megerősítette a választottbírósági határozatok nemzetközi jogi erejét és az államok nemzetközi szerződések szerinti kötelezettségeit a befektetőkkel szemben.

Arról a kártérítésről van szó, amelyet két és fél évvel ezelőtt, egy hosszadalmas és összetett választottbírósági eljárás részeként ítéltek meg a Világbank égisze alatt működő Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) határozatával.

A választottbíróság a MOL javára döntött, megállapítva, hogy Horvátország megsértette az INA közös olajtársaságban fennálló tulajdonjogi megállapodásból eredő egyik szerződéses kötelezettségét. Az odaítélt összeg három évvel ezelőtt 184 millió dollár volt, ám ez időközben nyilván jócskán megugrott a kamatok miatt.

A vita középpontjában egy olyan kötelezettség állt, amelyet a bíróság döntése szerint Horvátország nem teljesített, és amely a választottbíróság szerint sértette a MOL külföldi befektetői jogait.

Horvátország kísérletet tett a választottbírósági ítélet alkalmazásának megtámadására az Egyesült Államok bírósága előtt, azzal érvelve, hogy vannak okok, amelyek miatt a választott bírósági határozat nem lehet végrehajtható az Egyesült Államok területén. Az amerikai bíróság döntése elutasította ezeket az érveket, jogalapot adva a MOL-nak arra, hogy kényszerbehajtást kérjen az amerikai bíróságoktól.

Az ügy 2013-ban kezdődött

A MOL 2013. november 26-án választottbírósági eljárást indított a washingtoni Befektetési Viták Rendezésének Nemzetközi Központja előtt a MOL horvátországi befektetéseivel kapcsolatos egyes kötelezettségek és eljárások megszegésére hivatkozva.

A választottbírósági kérelmet a horvát kormány ellen nyújtották be a Weil, Gotshal & Manges nemzetközi ügyvédi iroda, a MOL jogi tanácsadója közvetítésével az Energia Charta Egyezménynek megfelelően.

A MOL annak idején úgy vélekedett, hogy a horvát kormány nem teljesítette a Fő Gázüzletági Megállapodásból és annak mellékleteiből eredő kötelezettségeit, amelyek mellett 2009 elején kötelezettséget vállalt.

Ekkor az állam vállalta, hogy 15 éven át átveszi az INA-tól a gáz tárolását és értékesítését, és piaci áron megvásárolja az INA teljes hazai gáztermelését.

A MOL azt állította, hogy legalább 2 milliárd kuna kárt szenvedett el amiatt, hogy a kormány nem tartotta be ezeket a rendelkezéseket. Ezt a választottbíróság elfogadta és ebből lett a 184 millió dolláros kártérítési kereslet.

A horvát kormány nem akarta harc nélkül feladni – bár egyes szakértők szerint okosabb lett volna simán fizetni, s nem további eljárásokba bonyolódni – 2022 január 17-én a horvát kormány választottbírósági pert indított a MOL ellen az ENSZ genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságánál (UNCCITRAL), amelyben az INA kezelési jogairól szóló 2009. évi szerződés módosításainak és a fő gázüzletági megállapodásnak a semmisségét kérte.

Horvátország az e szerződések következtében okozott károk megtérítését is kérte, de nem járt sikerrel. A washingtoni bíróság ítélete után, úgy tetszik – röpke tizenkét év leforgásán belül -végérvényesen pont került az eset végére.

A horvát tárcaközi „tűzoltóbrigád”

A gazdasági hírek közül még egy érdekesség ragadta meg a figyelmünket. A horvát kormány tárcaközi bizottságot hozott létre az Egyesült Államokba irányuló export állapotának figyelemmel kísérésére és elemzésére.

Ez egy olyan testület, amelynek több tárca együttműködésével időben válaszokat kell adnia és intézkedéseket javasolni és elfogadnia az Egyesült Államok kemény és bizonytalan kereskedelempolitikájával kapcsolatban, a horvát exportőrök védelme érdekében.

A tárcaközi bizottság elnöke a Gazdasági Minisztérium képviselője lesz, a helyettes pedig a Külügyminisztérium és az Európai Ügyek Minisztériumának soraiból érkezik.

Hét minisztérium képviselői vesznek részt a bizottságban, és még sokan mások

Hét minisztérium képviselői vesznek benne részt, és a Miniszterelnöki Hivatal, a Horvát Felújítási és Fejéesztési Bank (Hrvatska banka za obnovu i razvoj – HBOR) és a Horvát Gazdasági Kamara, a Közpolitikai és Gazdasági Elemzési Központ (Centar za javne politike i ekonomske analize – CEA) és a Horvát Exportőrök képviselői is részt vesznek a megbeszélésben.

Így, első pillantásra a bizottságnak meglehetősen „sóhivatal jellege” van, de nem kell elsietni a dolgokat, a horvátok néha meglepően kreatívak tudni lenni, még kormányzati szinten is.