Egy gyógyszertár is lehet veszteséges?

Hogyan játsszák át magánkézbe az állami patikákat Szerbiában?

Valamikor 1.200 alkalmazottja és csaknem 120 állami helyisége volt a Belgrádi Gyógyszertáraknak. Ma az alkalmazottak száma 500 alá csökkent, ők pedig kilenc hónapja nem kaptak fizetést. Hogyan építették le “észrevétlenül” a Belgrádi Gyógyszertárakat, és hogy “játsszák” át akarva vagy akaratlanul magánkézbe az állami tulajdont? Szabadkán már megtapasztaltuk, hogyan csinálják, de a belgrádiak nem adják olyan könnyen magukat.

A szabadkaiak már ismerik ezt a forgatókönyvet

A város tulajdonában lévő Szabadkai Gyógyszertárak 2020 decemberében került a Galen pharm magánpatika tulajdonába, képletesen. Bérleti szerződést kötöttek, melynek értelmében a 20 városi gyógyszertárból 19-et a magánvállalkozó rendelkezésére bocsátott az önkormányzat a következő 15 évre. Az említett bérbeadásra az állítólagos rossz üzletvezetés következtében, egy 165 millió dináros tartozás miatt voltak rákényszerülve.

A szerződés értelmében vegyes tulajdonba került a 101 dolgozót alkalmazó és 23 üzlethelyiséggel rendelkező intézmény. A befektető fedezte a gyógyszerbeszállítók iránt felgyülemlett adósságot, a szerződés pedig kötelezte az átvett gyógyszertárhelyiségek felújítására, az alkalmazottak átvételére, továbbá arra is, hogy béreiket ne csökkentse.

Önkormányzati patikahálózatok hosszú távú bérbevételével növekszenek a gyógyszertárak (Forrás: Facebook)

Akik akkor ezt nem nézték jó szemmel, és nem támogatták, azt mondták, hogy az illetékesek ezzel magánkézbe játszották át az egyik legjövedelmezőbb iparágban tevékenykedő intézményt.

A közvagyon elherdálásáról beszéltek és arról, hogy egy esetleges járvány, vagy nagyobb egészségügyi vészhelyzet idején nem lesz olyan állami cég, amihez bizalommal fordulni lehet majd.

A Galen Pharm azóta is működteti a gyógyszertárak mindegyikét, s láss csodát, minden bizonnyal sikeresen, és profitál is belőle. Hogy erre a Szabadkai Gyógyszertár miért nem volt képes míg a város tulajdonában volt, továbbra is talány.

A Galen pharm országos hálózatot épít

A terjeszkedés módja politikai döntéseken keresztül történik: a zimonyi székhelyű Galen Pharm, amelynek tulajdonosa Veljko Dželetović nem klasszikus piaci versenyben nőtt meg, hanem önkormányzati patikahálózatok hosszú távú bérbevételével, legtöbbször olyan városokban, ahol az önkormányzatot a Szerb Haladó Párt (SNS) irányította, és ahol a döntések gyakran gyorsan, minimális nyilvános vita mellett születtek meg.

Ez önmagában nem bizonyíték, de nagyon erős indikátor arra, hogy a cég mögött politikai támogatás áll.

A városok listája – Belgrád, Újvidék, Szendrő, Pozsarevác, Kragujevac, Jagodina, Versec, Zombor, Szávaszentdemeter, Szabadka – szinte teljesen egybeesik azokkal a településekkel, ahol a haladók stabil többséggel rendelkeznek, és ahol az önkormányzati vagyon feletti döntések centralizáltan zajlanak.

A Galen Pharm az egyik legnagyobb magán patikalánccá vált Szerbiában, terjeszkedés jellemzően önkormányzati döntéseken keresztül történt, a folyamat több városban politikai vitákat váltott ki, különösen ott, ahol a közpatikák korábban nyereségesek voltak, például Szabadka esetében is.

Mindebből azt lehet sejteni, hogy a Galen Pharm terjeszkedése nem történhetett volna meg magas szintű politikai támogatás nélkül.

A Subotica–Galen Pharm átadáskor tartott első találkozón Dželetović nyíltan közölte a dolgozókkal, hogy: „u njegovoj kompaniji ne postoji mogućnost osnivanja sindikata”, vagyis hogy „az ő cégénél nincs lehetőség szakszervezet alapítására”. Ez egyértelmű, direkt tiltás volt.

A Belgrádi Gyógyszertár sorsa

A BBC Serbia állapította meg riportjában a Belgrádi Gyógyszertárak kapcsán, hogy “ott, ahol egykor a betegekkel folytak beszélgetések a terápiákról, ma egyre hangosabban esik szó adósságokról és elbocsátásokról”.

A magángyógyszertárakkal évek óta folytatott egyenlőtlen verseny, valamint a rossz irányítás oda vezetett, hogy jelenleg nincs pénz sem a bérek kifizetésére, sem a gyógyszerek beszerzésére.

A Belgrádi Gyógyszertár dolgozói meg vannak győződve arról, hogy a lejtmenet 2012-ben kezdődött, amikor az állam központosított közbeszerzési rendszert vezetett be a receptre felírt gyógyszerek beszerzésére. Míg a magánpatikák szabadon választhatják meg beszállítóikat, és tárgyalhatnak a beszerzési feltételekről és a fizetési halasztásról, addig a Belgrádi Gyógyszertár esetében ezt az Egészségbiztosítási Alap végzi.

„De az Alap nem végzi el ezt a munkát a magánpatikák számára, amelyek szintén adnak ki receptköteles gyógyszereket. Így megfosztottak minket a lehetőségtől, hogy tárgyaljunk a beszállítókkal, kedvezőbb feltételeket kérjünk, és egyenlőtlen helyzetbe kerültünk a piaci versenyben”, mondják a pórul járt alkalmazottak.

Mindeközben az is problémát jelent, hogy nem fogadták el a gyógyszertári tevékenységről szóló törvényt. Ez szabályozná a gyógyszerpiac alapvető kérdéseit, többek között azt is, hogy mekkora legyen a minimális távolság az újonnan nyíló patikák között. Másfél évvel ezelőtt még mintegy 112 állami patika működött Belgrádban, ma már csak 59, magánpatika viszont úton-útfélen.

A Belgrádi Gyógyszertár számláit zárolták, az adósságok miatt pedig bizonytalan, mikor tudnak újra gyógyszereket és orvosi eszközöket beszerezni. A gyógyszertári ágazat problémáinak évtizedes elhanyagolása miatt a dolgozók többször is tiltakoztak, legutóbb január 17-én.

A főváros koncesszióba adná, a gyógyszerészek hallani sem akarnak róla

A főváros polgármestere, Aleksandar Šapić azt javasolta, hogy – Újvidékhez és Szabadkához hasonlóan – koncesszióba adják vagy privatizálják a vállalatot, de a gyógyszerészek minden javaslatot elutasítottak. A polgármester akkor azt is mondta, hogy a Belgrádi Gyógyszertárak mindössze hét-nyolc ingatlan tulajdonosai, a többi helyiséget bérlik.

A „Opstanak” (Fennmaradás) szakszervezet szerint több mint 200 dolgozó már elhagyta a Belgrádi Gyógyszertárat, és további 50 készül távozni, mert fizetés nélkül nem tudnak megélni.

Korábban 1200 alkalmazott volt, másfél éve 800, 2025-ben pedig már csak mintegy 500. A szakszervezet egyébként azt követeli, hogy az alapítói jogokat a várostól az állam vegye át.

Útlezárás és követelések

A Belgrádi Gyógyszertárak dolgozói csaknem egyéves harc után sem adják fel. Az ősz folyamán munkabeszüntetéssel, most pedig útlezárással tiltakoztak. Pénteken lezárták a Szerbiai Egészségügyi Minisztérium előtti út két sávját, és találkozót követeltek Zlatibor Lončar egészségügyi minisztertől. A szakszervezet képviselői először azt mondták az újságíróknak, hogy a miniszter nincs ott, ezért nem fogadja őket, ám végül a delegációt mégis fogadták a minisztériumban.

Az alkalmazottak azt követelték: fizessék ki az elmaradt béreiket, továbbá hogy a hatalom álljon el attól a tervétől, hogy koncesszióba adja ezt a közintézményt.

A szakszervezet elnöke, Jelena Šikuljak az N1-nek azt mondta: a miniszter olyan működési javaslatot tett, amely megoldaná sok problémájukat, de egyúttal az elmaradt béreikkel kapcsolatos információval is sokkolta őket.

A miniszter ugyanis azt állította, 500 millió dinárt már tavasszal átutaltak, hogy kifizesse a város az elmaradt béreiket, hozzájuk viszont ez a pénz nem érkezett meg.

Valójában mindkét oldal meglepődött, mondták.

“A miniszter ígérete szerint mindent megtesznek, hogy megkapják az összes szükséges vegyszert és csomagolóanyagot, sőt közvetíteni fog a beszállítóknál is, hogy adjanak gyógyszereket, így segíthetünk magunkon, vagyis újra talpra állhatunk” – mondta Jelena Šikuljak.

A mostani megállapodás az, hogy szerdáig írásos javaslatot juttassanak el a miniszterhez a reális költségbecsléssel, hogy ő továbbíthassa azt a szerb kormánynak.

Kapcsolódó cikk

IMMUNERŐSÍTÉS: “Magyar” vitamin szerb nyugdíjasoknak, avagy ki a nemzet orvosa?

Lončarral ugyan megállapodtak egy megoldási modellben a Belgrádi Gyógyszertár működésére, de minden „kútba eshet”, ha Belgrád városa nem áll el a koncessziótól.

A miniszter által javasolt megoldás szerint a Belgrádi Gyógyszertárakat átszerveznék, a kapacitások legnagyobb részét a saját előállításra, vagyis a magisztrális (helyben készített) és galenikus gyógyszerek készítésére összpontosuljon – ehhez pedig szükséges, hogy a város tárgyaljon a Belgrádi Gyógyszertár igazgatójával.

A koncesszió végrehajtásához sokaknak fűződik érdeke, akik monopóliumot akarnak a piacon. Az elmúlt egy évben több mint 30 üzletét zárták be a Belgrádi Gyógyszertáraknak. Hogy Lončar, vagyis az illetékes miniszter szándékai őszinték-e, esetleg a fővárosi gyógyszertárak „bezáratását” is rá akarják-e verni Aleksandar Šapić fővárosi polgármesterre, akinek igencsak kifelé áll a rúdja Aleksandar Vučićnál is, hamarosan kiderül.

Mindenesetre egy biztos, ha a hatalomnak most úgy felel meg, hogy a gyógyszertárakat megtartsa, akkor ez a vállalat megmenekül, de ez nem jelenti azt, hogy máskor, más körülmények között ne kerülhetne ismét hasonló helyzetbe, amikor „csak egy magánvállalat tudná megmenteni a teljes pusztulástól”. Ezt a történetet pedig már ismerjük.