Előtető-ügy: megszüntetett eljárások, nyitva maradt kérdések

Az ügyészség fellebbez, a bizalom tovább fogy

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Várható fordulat történt az előtető összeomlásával kapcsolatos büntetőeljárásban. Az Újvidéki Felsőbíróság előzetes eljárási tanácsa megszüntette az eljárást Goran Vesić, volt közlekedési miniszter, Jelena Tanasković, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra volt megbízott vezérigazgatója és Anita Dimoski, a minisztérium egykori megbízott helyettes államtitkára ellen a tavaly november elsejei, 16 halálos áldozatot követelő vasútállomási tragédia ügyében.

A bíróság megállapítása szerint az érintettekkel szemben nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a terhükre felrótt bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban. Vesićet, Tanaskovićot és Dimoskit közveszély előidézésével összefüggő súlyos bűncselekménnyel, míg a másik három személyt a közbiztonság elleni súlyos bűncselekménnyel vádolták meg nem megfelelő és szabálytalan építési munkák végzése terén.

Előzmények

Vádat emeltek a volt közlekedési miniszter és 12 társa ellen

A döntéssel egyidejűleg a bíróság feloldotta az ellenük korábban elrendelt lakhelyelhagyási tilalmat, így Tanasković és további három felmentett személy azonnal szabadlábra került, Goran Vesić és Anita Dimoski esetében ugyanakkor továbbra is érvényben marad a Belgrádi Felsőbíróság által korábban elrendelt házi őrizet.

A döntés nem érinti az ügy valamennyi szereplőjét: a bíróság megerősítette a vádiratot hét másik vádlott – köztük Nebojša Šurlan, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra volt vezérigazgatója, valamint több tervezési, műszaki ellenőrzési, illetve kivitelezési felelős – ellen. Velük szemben a per a továbbiakban is folytatódik.

Az Újvidéki Felső Ügyészség 2025. szeptember 16-án nyújtotta be a vádiratot.

Mások ellen van elegendő bizonyíték

Sanja Ćetojević, az Újvidéki Felsőbíróság szóvivője a döntés bejelentésekor elmondta, hogy a tanács a szóban forgó vádirat vizsgálata során megállapította: az ügyészség nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot az alapos gyanú alátámasztására, miszerint Vesić és a most felmentett társai elkövették volna a vádirat tárgyát képező bűncselekményeket.

„A Jelena Tanasković, Goran Vesić és Anita Dimoski terhére rótt bűncselekmények lényegi elemeiből, a tényállási leírásokból, valamint az ügyész által a vádiratban hivatkozott keretjellegű rendelkezésekből kiindulva a bíróság megállapította, hogy a konkrét esetben nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a vádlottak hivatalos személyként kötelesek lettek volna a védelmi intézkedésekre vonatkozó műszaki szabályok szerint eljárni” – mondta Ćetojević.

Jelena Tanasković, ő már szabadon sétálhat (Forrás: Blic)

A bíróság közleménye szerint, amelyet a szóvivő olvasott fel, hét személy esetében megállapították, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alapos gyanú fennállásához, tekintettel arra, hogy az előtető szerkezeti állapotát a munkálatok megkezdése előtt kellett volna ellenőrizni, ami teljes mértékben megelőzhette volna annak leomlását.

Nebojša Šurlan vonatkozásában a Felsőbíróság tanácsa konstatálta: az állomásépület karbantartásának elmaradása miatt nem történt meg a merevítőben lévő kábelek romlási folyamatának feltárása, amit a feszítőelemek és a tetőtartó csatlakozásnál keletkezett korrózió okozott. Ebből következik a megalapozott gyanú, hogy a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra akkori megbízott vezérigazgatójának mulasztásai okozati összefüggésben állnak az előtető összeomlásával.

Nebojša Šurlan, aki Jelena Tanasković elődje volt, ő még nem sétálhat szabadon (Forrás: Blic)

Az Újvidéki Felső Ügyészség bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a Fellebbviteli Bírósághoz a Felsőbíróság határozata ellen, amely felfüggesztette a büntetőeljárást hat személy ellen az újvidéki vasútállomás előtetőjének tavaly november 1-jei leomlásának ügyében.

A bírósági határozat közzététele után úgy vélik, hogy a lefolytatott nyomozás során összegyűjtött összes bizonyíték és a bíróság részletesen kiegészített végzése alapján minden vádlott esetében kétségtelenül bizonyított és megalapozott a gyanú, ezért a törvényes háromnapos határidőn belül fellebbeznek.

Rossz a vádirat struktúrája

A belgrádi Vreme magazin idézi Sead Spahović ügyvéd véleményét, miszerint a vádirat éppen széles körű kiterjedtsége miatt „gyenge lábakon áll”, a legnagyobb problémát pedig az jelenti, hogy nem kevesebb, mint 400 oldalon íródott.

„Amikor a Hágai Törvényszék 400 oldalas vádiratot terjesztett be, abból 300 vagy 350 oldal tények felsorolását tartalmazta, ebben az esetben viszont a tények csak öt vagy hat oldalra szorítkoznak, a többi az ügyész megjegyzéseit tartalmazza. Ez a szöveg azáltal is sebezhető, hogy a terjedelmes vádiratban a védelem könnyen találhat hibát” – mondta Spahović, aki szerint egy „erős ügyész, aki tudja, hogy mit akar, inkább leszűkíti és elmélyíti a vádat, és nem szélesíti azt”.

Az ügyvéd szerint az előtető leomlása esetében két kérdés merülhet fel: miért zuhant le, és miért voltak alatta emberek: az ügyésznek ezekre a kérdésekre kellene keresnie a választ.

„Mindenesetre tiszteletben tartom a bíróság döntéseit, az ügyész fellebbezni fog, és ezt meg kell várnunk. Nem vagyok sem támogató, sem ellenérdekelt, és gazember sem vagyok: profinak kell lennem, és meg kell várnom a döntést” – mondta Spahović.

Folytatódik az „állami puccs”?

Aleksandar Vučić rezsimjének kritikusai a Goran Vesić és társai elleni eljárás megszüntetését az „állami puccs” folytatásának minősítették, és úgy vélik, hogy a döntés politikai nyomás hatására született meg.

Srđan Milivojević, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke úgy értékelte, hogy az Újvidéki Felsőbíróság előzetes eljárási tanácsának döntése „az állam által végrehajtott puccs folytatását jelenti, amelyet elhúzódó formában az államfő, Aleksandar Vučić vezet”.

„Ezt a döntést, amelynek semmi köze nincs sem a joghoz, sem az igazsághoz, maga Vučić írta, aki minden, korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyben alkotmányellenesen főügyészként és bíróként lép fel. Ily módon jutalmazza és védi mindazokat, akik a hatalmon lévő kartell tagjaiként bűncselekményeket követtek el, a kartell élén pedig ő maga áll” – mondta Milivojević.

Janko Veselinović a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnökségi tagja, úgy véli, hogy az újvidéki Felsőbíróság tárgyaláson kívüli tanácsának döntése az államhatalom, illetve Aleksandar Vučić rezsimjének politikai nyomása alatt született.

Veselinović szerint a szerb elnök nyomást gyakorolt a bíróságra

„Az újvidéki Felsőbíróság előzetes eljárási tanácsának döntése csak egy dolgot jelent: azt, hogy a bírák az államhatalom, illetve Aleksandar Vučić rezsimjének politikai nyomása alatt döntöttek úgy, hogy felmentik a felelősség alól a bűnözői piramis csúcsát” – írta Veselinović az X közösségi oldalon.

Szerinte a minisztériumok eszközként szolgáltak az állomás felújításához kapcsolódó, példátlan korrupcióhoz. A felelősséget nem kerülheti el Aleksandar Vučić sem, akinek hivatala – bizonyosan az ő utasítására – a munkálatok felgyorsításával foglalkozott a politikai önreklám céljából történő gyors megnyitás érdekében.

Borislav Novaković a Szerb Népi Mozgalom alelnöke a döntést „botrányosnak” nevezte, szerinte a bíróság mentesítette a valódi felelősöket a vád alól, és ebben az ügyben mellékszereplőket fognak „feláldozni”, hogy úgy tűnjön, mintha valakit felelősségre vontak volna.

Dijana Hrka, aki a fiát veszítette el az újvidéki előtető leomlásakor úgy nyilatkozott az ellenzéki Nova portálnak, hogy a büntetőeljárás megszüntetése „szégyen és gyalázat”.

„Ez mindannyiunk számára szégyen és gyalázat. Minket, családtagokat megaláztak. Az állam megalázott minket. Kétségbe vagyok esve emiatt, ez óriási sokk, és most már végképp nem hiszek ebben az országban egyetlen intézményben sem. Ez az elnök a legaljának is az alja, ahogyan az igazságszolgáltatás és az ügyészség is” – jelentette ki Hrka.

A kormánypárti oldalon egyelőre kevés a reakció, egyedül a rezsimhű Informer tett kommentárjellegű megállapítást a Vesić, Tanasković és Dimoski elleni eljárások megszüntetése kapcsán, a portál szerint az előtető leomlásának ügyében hozott döntés az ügyészség fiaskójának tekinthető.

Még nincs vége

Jelen állás szerint az előzetes eljárási tanács döntésével a jogi megítélés nem tekinthető lezártnak, de elég sokat sejtető a vádirat bizonyítottságának hiányáról szóló állásfoglalás, ugyanakkor az ügyészség által bejelentett fellebbezés lehetőséget teremt arra, hogy a másodfokú bíróság újraértékelje mind a bizonyítékokat, mind az eljárás során alkalmazott jogi megközelítést.

A következő döntés ezért meghatározó lehet abban, hogy az ügy milyen irányt vesz, és hogy melyik jogi érvelés állja ki a másodfokú vizsgálat próbáját.

Dijana Hrka, aki a fiát veszítette el, jelezte, hogy szükség esetén kész magánvádas eljárást indítani (Forrás: N1)

Most azonban párhuzamos értelmezések és értékelések várhatók, amíg a jogerős határozat nem születik meg, sőt utána is. Az egyik az ügyészség munkájának minőségét és a vádirat megalapozottságát helyezi fókuszba, amivel az igazságszolgáltatás működését szakmai és közéleti viták kereszttüzébe helyezi, míg a másik a döntés társadalmi és politikai következményeit hangsúlyozza, különös tekintettel az intézményekbe vetett közbizalom kérdésére.

Az újvidéki tragédia ezért a jogállamiság tesztje, az eljárás átláthatósága, következetessége és hitelessége különösen fontos nemcsak jogi, hanem társadalmi, azon túl pedig politikai téren is.

A fellebbezést követő újabb döntés így nemcsak az eljárás sorsát határozza meg, hanem megmutatja azt is, hogy a szerb igazságszolgáltatás mindenféle nyomás ellenére képes-e választ adni egy ilyen súlyú ügyben nemcsak jogi, hanem társadalmi értelemben is.