ZAHAROVA: Az EU arra kényszeríti Szerbiát, hogy csatlakozzon a szankciókhoz

Vulin szerint az EU-Nyugat-Balkán csúcs szerb részvétel nélkül „az EU vazallusainak nyílt gyűlésévé vált”

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az Európai Unió arra kényszeríti Szerbiát, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz. A RIA Novosztyi beszámolója szerint Zaharova ehhez hozzátette, hogy az EU ezzel akar ártani Szerbiának.

Mi az Európai Unió álma?

„Az Európai Unió azzal a céllal próbálja meg rákényszeríteni Szerbiát az Oroszország elleni szankciók elfogadására, hogy egymással szembe fordítsa országainkat, és ezzel kárt okozzon Szerbiának – mégpedig súlyos, helyrehozhatatlan kárt –, megrontva politikai és gazdasági kapcsolatainkat, valamint egyedülálló szellemi és történelmi kötelékeinket” – mondta Zaharova.

Az orosz külügyi szóvivő szokásos heti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy mindez – természetesen – elsősorban Szerbiát sújtja.

Zaharova szerint az orosz-szerb kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok meggyengítése már régóta „az Európai Unió álma”, ám ez az álom nem valósulhat meg.

„Ezen túlmenően az EU-tagállamok már hosszú ideje arra törekednek, hogy kiszorítsák a harmadik országokat, így Oroszországot, Kínát és Törökországot a Balkán térségéből, valamint hogy megfosszák Szerbiát gazdasági, és ezzel együtt politikai szuverenitásától” – mondta a moszkvai külügyi szóvivő.

Miben reménykedik Brüsszel? – kérdezte Zaharova

„Az Európai Unió abban reménykedik, hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetésével Belgrád arra kényszerít rá minket, hogy felülvizsgáljuk a Koszovóval kapcsolatos álláspontunkat” – jegyezte meg az oroszt szóvivő, aki szerint a Nyugat arra számít, hogy Moszkva diplomáciai ellenállása nélkül véghez viheti mindazt, amit a kilencvenes években megkezdett, különösen 1999-ben.

Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó a „szabadságszerető szerb nép” képviselője nélkül (Forrás: X platform, Ursula von der Leyen)

Zaharova szerint ez a „szerbek véres kiűzésére” vonatkozik Koszovóból, vagyis orosz és szerb megfogalmazás szerint Koszovóból és Metóhiából, amivel az Európai Unió ezzel véglegesen elszakíthatja a tartományt Szerbiától”. Megjegyzendő, hogy Belgrád és Moszkva még mindig Szerbia tartományának tekinti Koszovót.

Moszkvában azonban biztosak abban, hogy a „szabadságszerető szerb nép” soha nem enged a nyomásnak, és nem engedni meg, hogy megfosszák őt egyedülálló, szuverén és független geopolitikai helyzetétől, valamint a nemzeti érdekei iránti tisztelettől.

„Biztosak vagyunk benne, hogy népeink és az államaink közötti évszázados testvériség, kölcsönös segítségnyújtás és stratégiai partnerség erősebb, mint bármely múló politikai érdek” – zárta gondolatait az orosz külügyminisztérium szóvivője szokásos heti sajtótájékoztatóján.

Az EU vazallusainak nyílt gyűlése Brüsszelben

Aleksandar Vulin az orosz Szputnyik hírcsatorna szerbiai lerakatának elmagyarázta, hogy Szerbia miért nem vett részt a brüsszeli csúcstalálkozón.

A volt miniszterelnök-helyettes, és a Srbijagas Felügyelőbizottságának jelenlegi elnöke szerint Szerbia azért nem képviseltette magát a Brüsszelben tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón, hogy elkerülje egy Oroszország ellenes katonai tömbhöz való csatlakozást, nem kíván ugyanis egy Oroszország ellen irányuló nemzetközi koalíció részévé válni.

A döntést a hét elején korábban maga Aleksandar Vučić államfő jelentette be, aki hangsúlyozta: Belgrád először marad távol egy ilyen szintű EU-rendezvénytől, és ezt azzal indokolta, hogy az ország el akarja kerülni a „külső politikai nyomásgyakorlást”. Kiemelte: Szerbia az Európa és Oroszország közötti növekvő feszültségben saját oldalán áll, és nem kíván részévé válni egyetlen háborús narratívának sem.

Vulin ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Vučić döntése „államférfiúi tett” volt, ami nem feltétlenül nyeri el a szerb kormány tagjainak többségi támogatását, ám „a szerb nép túlnyomó többsége” egyetért vele.

Korábbi cikk

A Moszkvában agyonplecsnizett Vulin pártja kezdeményezte Szerbia csatlakozását a BRICS-hez

A nyíltan oroszbarát politikus és a Szerb Világ propagálója szerint az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó szerb részvétel nélkül „az EU vazallusainak nyílt gyűlésévé vált”, aminek egyetlen célja Szerbia sarokba szorítása.

Véleménye szerint a találkozónak ugyan elvben az EU bővítése lett volna a központi témája, mégis az került előtérbe, hogy Szerbia miért utasítja el a részvételt egy Oroszország-ellenes katonai tömbben.

Vulin élesen bírálta az EU-t, és úgy fogalmazott: „az Európai Unió háborúja Oroszország ellen – ukrán életeken keresztül – a Balkánon élő utolsó emberig folytatott háborúvá válhat, ebben pedig Szerbia nem kíván részt venni”. Szerinte minden eltávolodás az EU-tól egy lépéssel közelebb viszi az országot Oroszországhoz és Kínához.

„Szerbia semmivel sem tartozik az EU-nak, az EU viszont tartozik Szerbiának – a brüsszeli megállapodások végrehajtásával és a Daytoni egyezmények betartásával” – tette hozzá. Vulin szerint elérkezett az idő, hogy a szerb nép maga döntsön egy kötelező erejű népszavazáson arról, hogy folytatja-e az európai integráció útját.

A szerb és orosz hivatalos megszólalók nyilatkozatai jól tükrözik a jelenlegi geopolitikai törésvonalakat, különösen az Európai Unió és Oroszország közötti feszültség növekedésének a fényében. Miközben Szerbia hivatalosan még az európai integráció útját járja, a politikai nyilatkozatok már arra utalnak, hogy mozgástere egyre inkább szűkül a keleti és nyugati erőcentrumok között.