Elkezdődött a “szenzációs” legalizációs törvény alkalmazása Szerbiában

A nemrég elfogadott legalizációs törvény szerint hatvan napjuk van a polgároknak, hogy az új, különleges feltételek mellett legalizálják az engedély nélkül felépített ingatlanjaikat Szerbiában. A rendelkezésre álló adatok szerint ez mintegy 4,8 millió ingatlant érint.

A külön törvény (lex specialis), amelyre alapozva az állam, vagyis Aleksandar Vučić bejelentette, hogy mindössze két dokumentum felmutatásával, száz euróért bejegyezhetők az épületek, amelyekre aztán könnyedén vehetnek fel at emberek hitelt legálissá vált tulajdonukra, vagy adhatják el őket.

A gyakorlatban viszont nagyon gyorsan ki fog derülni, hogy ez azért nem ilyen egyszerű.

A legalizáció első napján tizennégyezer kérelmet adtak be, főleg online. Ha ebben az ütemben halad az illegális építmények bejelentése, akkor hatvan nap alatt körülbelül csak az érinett ingatlanok húsz százaléknak a legalizációjára érkezik be kérvény.

Az új törvény értelmében, amennyiben illegálisan építkeznek egy területen, s azt nem legalizálják, az a földterület automatikusan az államra száll át.

Több lehetőség is van a kérvény átadására, az azonban csak az első lépés

A legalizációra való bejelentkezésre három opciója is van: online platformon keresztül, az önkormányzatokban, illetve a Szerbiai Posta több mint 580 kirendeltségének egyikében.

Az illegálisan épített objektumok bejelentésére hatvan nap áll rendelkezésre, a kérvény átadásához pedig nem kell más, mint egy érvényes igazolvány, valamint egy bizonylat arról, hogy az ingatlan a tulajdonunkban van.

Kapcsolódó cikk

GYORS ÉS OLCSÓ: A szerb elnök közel 5 millió illegális épületet legalizálna

Nemcsak az épületet, hanem a melléképületeket, garázsokat is be kell jelenteni, de ha bizonyos épületrészek esetleg már legalizáltak, akkor csak azt kell bejegyeztetni, amit még nem jelentettek be.

Ami az egész folyamat árát illeti, az 100 és 1.000 euró között mozog, attól függően, hogy hol található az épület. Ha falun, akkor olcsóbb, ha nagyvárosban, akkor drágább.

Nem kell fizetnie viszont annak, aki szociális segélyre jogosult, rokkant, egyedülálló szülő, vagy nagycsaládos, vagyis legalább három gyermeke van.

A törvény érdekessége többek között, hogy az épületek, amelyek például védett területen épültek, vagy lebontásra kerülnek, vagy automatikusan az állam tulajdonába mennek át.

A hatalom úgy állítja be, mintha a kérvény átadásával már legálissá is válna az épület

Az államvezetés úgy állítja be, mintha a kérvény átadását követően az ingatlan tulajdonképpen már legálissá is válna, ami egyáltalán nincs így, a kérvény átadása és a végleges legalizáció között ugyanis még legalább hét lépés lesz, de inkább nyolc.

Nem feltétlenül fogja az illetékes ügynökség minden lépésnél felkeresni az érintett ingatlantulajdonost, de az első lépésnél mindenképp – amikor arra fogja kérni, hogy juttassa el a geodéziai elaborátumot, már ha van ilyen.

Korábbi elemzésünk

Mi rejlik a szerb elnök legalizációs örömhíre mögött?

Ezt követően összevetik az információkat, ha nem egyeznek, akkor az ingatlantulajdonosnak javítani kell a hibákat. Az ügynökség ellenőrzi a tulajdoni lapot vagyis a dokumentációt, s amennyiben az hiányos, illetve azt nem tudják kiegészíteni, az épületet nem lehet legalizálni, ahogyan az előző törvény alapján sem lehetett.

Ezt követően van még két lépés a dokumentumok ellenőrzésének folyamatában, majd végül a legalizációs folyamat összegének meghatározása következik, amit előbb ki kell fizetni, csak aztán kerül az egész kérvény a Földmérő Intézethez, amely végül kiadja a végzést, de hogy arra mikor kerül sor, azt nem tudni.

Az intézetnek automatikusan be kellene írnia az épületet az ügynökség végzése alapján, de senki sem garantálja, hogy nem vonják kétségbe az elaborátum minőségét – ez ma gyakran előfordul a gyakorlatban, ahogyan az is igen valószínű, hogy túlterheltség miatt hónapokat, akár éveket kell majd várni a döntésre, elvégre közel ötmillió épületről van szó.

Vagyis egyértelmű, sokkal összetettebb és hosszadalmasabb a folyamat, mint ahogyan azt nagy csinnadrattával bejelentették.

Kinek hoz valódi hasznot az “egyszerűsített eljárás”?

Az igazság az, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi koalíció sem tudta megoldani az illegális építkezés problémáját Szerbiában. Mindig bejelentették, szigorú, fenyegetőző bejelentések és törvények is voltak ezek között, de a gyakorlatban mindig elakadtak a folyamattal.

A polgárok viszont, főként a tisztességesebbje és becsületesebbje, főként Vajdaságban, komolyan vette a fenyegetést, és többezer eurót ráköltve legalizálta az épületeket, vagy legalábbis elindította a legalizációs folyamatot az elmúlt két évtizedben.

Jogosan háborodtak fel most a bejelentésen, hogy azok járnak jól, akik nem voltak becsületesek, mert ők most száz euróért elintézhetik azt, amiért ők akár több ezret is fizettek.

Az államfő ezzel szemben most azt ígérte, a legalizáció a csaknem ötmillió épület esetének hetven százalékában 100 euróba kerül majd, s a két dokumentum átadását követően hatvan napon belül legális lesz az objektum.

Az elképzelés jó, de hogy hatvan nap alatt megvalósítható lenne: mindenki tudja, hogy ez kizárt.

Nem véletlenül említette Vučić az új állami intézkedések bemutatása során az 1997-es évet. Azóta próbálja az állam rendezni legalizációs ügyeket. Akkor még csak néhány százezer eset volt, 2015-re azonban már másfél millióra nőtt ez a szám, aztán az utóbbi 10 évben csaknem ötmillióra.

Ez azt jelenti, hogy a haladó kormányzás utóbbi tíz évében a triplájára nőtt az illegális építmények száma Szerbiában, ami Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) parlamenti képviselője szerint a bűnözésből származó bevételek tisztára mosását szolgálja.

Pedig ideális esetben a most elfogadott törvény azoknak a hétköznapi embereknek kedvezne, akik évek, sőt évtizedek óta várnak ingatlanuk legalizálására, és így végre legálisan rendelkezhetnének a saját tulajdonukkal.

Ahhoz, hogy objektumok bejegyzésre kerüljenek, a tulajdonjogot be kell jegyezni a kataszterben. A kataszterben már most több tíz-, ha nem több százezer elavult ügy fut, évek óta, megoldatlanul.

Miért változna ez meg éppen most és miért lenne az egyszerű, “kis” ember ügye most prioritás? A korábbi törvény esetében is az volt a legnagyobb gond, hogy éppen azokat az objektumokat legalizálták, amelyeket nem lett volna szabad – sőt, ezek voltak a prioritások. Miért lenne ez most másként?