Mi rejlik a szerb elnök legalizációs örömhíre mögött?

A népért és a jelzáloghiteleikért való aggódás mögé rejtette a szerb elnök, de valójában magát és a hatalmát félti, meg még egyéb mást is, sokak szerint ez rejlik a bejelentett 100 eurós, gyorsított legalizációs döntés mögött, amelyet Aleksandar Vučić vasárnapi „nemzeti sajtótájékoztatóján” terjesztett elő. A szerbiai nép „agyonhallgatta” már magát ebben az ügyben, az elmúlt csaknem húsz évben bionyosan.

Tíz éve hallgatja a nép, hogy megoldják a legalizációt

A szerb hatóságok már a kilencvenes években megpróbálták megoldani az illegális építkezés problémáját. Akkor még csak néhány százezer érintett ügy, vagyis illegális épület várt legalizálásra, 2025-ben már majdnem ötmillió ilyen eset van.

Az igazság az, hogy senki sem akarhatta igazán ezt az egész törvényesítés ügyet, mert ha akarta volna, csak megoldotta volna negyven év alatt. Ez viszont egyik hatalomnak sem sikerült. Néhány évente új törvényeket hoztak, új taktikákat találtak ki, fenyegetőztek bontásokkal, hangoztatták, hogy többé nincs illegális építkezés – de minden csak ennyiben maradt, a probléma pedig egyre nagyobbra nőtt.

Kapcsolódó cikk

GYORS ÉS OLCSÓ: A szerb elnök közel 5 millió illegális épületet legalizálna

Az első legalizációs törvényt még 1997-ben fogadták el, és azóta újabb törvények, módosítások és kiegészítések születtek néhány évente. 2003-tól kezdve 2006-on, 2009-en, 2011-en, 2013-on, 2015-ön, 2018-on át egészen 2020-ig, 2023-ig mindig voltak változtatások, új jogszabályok. És szinte mindig ugyanazok az ígéretek hangzottak el: a probléma gyors és olcsó megoldása.

2009-ben Oliver Dulić (Demokrata Párt), akkori környezetvédelmi és területrendezési miniszter kijelentette, hogy az újonnan elfogadott előírások rendet teremtenek, és lehetővé teszik a „tömeges, olcsó és hatékony legalizációját” az engedély nélküli épületeknek.

Ezután 2013-ban Velimir Ilić, akkori miniszter azt mondta, hogy az új törvény „lehetővé teszi körülbelül 1,3 millió épület tulajdonjogának bejegyzését Szerbiában”. Azt ígérte, Szerbia minden engedély nélkül épült objektumát bejegyzik a kataszterbe, így azok legális státuszt kapnak, a bejegyzés átlagos ára pedig házanként körülbelül 100 euró lesz.

2015-ben új törvény következett, és a maihoz nagyon hasonló üzeneteket fogalmazott meg akkor Zorana Mihajlović miniszter. Ő azt ígérte, hogy „több új törvény és határidő-hosszabbítás nem lesz”. Az akkor bejelentett törvény szerint egy 100 négyzetméteres belgrádi családi ház legalizációja átlagosan 100 euróba kerülne. Ekkor összesen körülbelül másfél millió engedély nélküli épület volt.

Ez a törvény zéró toleranciát vezetett be a vadépítkezésre. A hatóságok akkor azt üzenték, hogy lebontanak mindent, ami a törvény elfogadása után engedély nélkül épül. Ennek tíz éve.

Félelem rejtőzik a döntés mögött, de mitől?

– Az egyik értelmezés szerint a hatalom valószínűleg arra törekszik, hogy gyorsan és törvényesen legalizáljon minél több „haladópárti” villát és kastélyt, és bevezesse őket a jogi forgalomba, mert nem biztosak benne, meddig maradnak még hatalmon – írja a Vreme.

A másik értelmezés szerint a lépés a hatalomvesztéstől való félelmet tükrözi, és egy újabb választási ígéret a szegényeknek. Ez a szeptemberi „ajánlatcsomag” része a jövőbeni szavazóknak: nyugdíjemelés, kedvezőbb hitelek, olcsóbb áram és számos termék árának csökkentése mellett.

Egy engedély nélkül épült kocsma a Kopaonikon, hamarosan legális lehet (Forrás: Srbija danas)

A harmadik lehetséges ok, amiért a haladópártiak most rákényszerítik az embereket a legalizálásra, az államkassza feltöltése. Mert bármennyire olcsó is ez az új folyamat – a rengeteg illegális építkezésből így is befolyik valami, és az nem kevés.

Jutalmazzák az illegális építkezést?

A Szerb Alkotmánybíróság egyébként már 2012-ben megállapította, hogy a legalizációra vonatkozó egyes rendelkezések nem felelnek meg az Alkotmánynak.

Kettős rendszerről beszéltek: rendes eljárás a legálisan építőknek, és rendkívüli, utólagos legalizáció azoknak, akik engedély nélkül építkeztek. Ez sértette az állampolgárok egyenlőségének elvét, írta meg a Danas.

Az állam – a bontások helyett – ezekkel a rendelkezésekkel gyakorlatilag jutalmazta a szabálysértőket, kedvezőbb lehetőséget biztosítva számukra az utólagos engedély megszerzésére. Erre számíthatnak most is. Az engedély nélküli építés 2001 óta bűncselekmény, de a hatóságok ennek ellenére folyamatosan lehetőséget adtak az utólagos törvényesítésre a szankciók alkalmazása helyett.

Vučić 100 eurós törvénye: ki a hülye?

Mérnökök hívják fel a figyelmet, hogy évtizedek alatt nem sikerült megbírkózni többmillió illegális építménnyel, most pedig az elnök két hónap alatt megoldást ígér. Azt mondják, ez minimum nevetséges, de főleg lehetetlen. A belgrádi Közgazdasági Kar professzora, Milorad Filipović szerint ez az egész egy újabb kampányhúzás.

– A választások valószínűleg decemberben vagy januárban lesznek. A fizetések és a nyugdíjak emelkednek, és mindent, amit illegálisan építettek, hirtelen legalizálnak – figyelmeztet. Szerinte e törvény mögött nincs valódi szándék a probléma megoldására.

Filipović úgy vélte: mindez csak arra szolgál, hogy visszaszerezzék a támogatottságot, és meggyőzzék a polgárokat arról, hogy csak ő képes ‘megoldani’ a problémákat.

– Egy egyszerű papír és szilveszterig, vagyis 60 napon belül legális lesz az ingatlana – mondta Vučić.

Bár a politikusok szépen kitalálták a folyamatot, Rajica Mihajlović, a Belgrádi Építőmérnöki Kar geodézia professzora a Vremenek azt mondta, a legalizáció korántsem fog ilyen egyszerűen működni.

– Szerbia legnagyobb problémája nem maga a legalizálás, hanem az, ami a legalizáció előtt jön. A problémás épületek többsége olyan telkeken áll, amelyekre nincs megfelelő tulajdonjogi dokumentum. Hogyan lehetne legalizálni egy házat, ha nem tudja igazolni, hogy a telek az öné? – tette fel a kérdést.

Az emberek többségének azért csak szöget üt a fejébe, és felmerül benne a kérdés, miért van az, hogy az ő legalizációs kérelmük, amelyet 10 vagy 20 éve adtak be a korábbi törvények alapján, még mindig valahol egy fiókban hever? A válasz egyszerű: a korábbi törvények nem a hétköznapi embereknek készültek, hanem a Szerb Haladó Párt-i elitnek. Ők mindannyian meg akarták kerülni a drága hozzájárulások és telekrendezési díjak kifizetését, majd kenőpénz ellenében egyszerűen legalizálni (törvényesíteni) a saját kétezer-, háromezer- vagy akár tízezer négyzetméteres palotájukat.

Ez a párhuzamos rendszer tökéletesen működött: a BIRN két évvel ezelőtt egy nagy kutatásban csak Belgrádban félmillió négyzetmétert talált, amelyet törvénytelenül legalizáltak. A 2015-ös törvény előírta, hogy semmi olyat, ami nem szerepel az adott évi műholdfelvételen, nem lehet törvényesíteni, hanem le kell bontani. Ennek ellenére a barátok, komák, egyéb „megfelelő” emberek, akik hajlandóak voltak kenőpénzt adni, bőven 2015 után is építkeztek engedély nélkül, és gond nélkül átmentek ezen a párhuzamos rendszeren, írja a Deutsche Welle.

– Már most sok minden készen van. A bejelentés digitálisan működik majd, csak alapadatokat kell megadni az épületről és a tényleges tulajdonosról, és kész. Természetesen lesznek bonyolultabb, vitás esetek, ahol további iratokat kér majd az állam – mondta az illetékes miniszter. A kormány pénteken dönt, és sürgősségi eljárásban a parlament elé küldi a javaslatot.

A legalizáció kötelező lesz, a díjat az önkormányzatok a zónák szerint határozzák meg.

Védett területen, nemzeti parkokban is legalizálhatunk?

– A legalizációs törvénytervezet szerint tulajdonjog-bejegyzésre a nemzeti parkokban lévő építkezések esetén is van lehetőség – mondta a Nova ekonomijának Radmilo Marković, a BIRN újságírója, aki betekintést nyert a tervezetbe.

– Egy lakás bejegyzése a nemzeti parkban 2.000 euróba kerül majd, egy 200 négyzetméternél nagyobb ház pedig 10.000 euróba – mondta Marković. A feltétel, hogy a nemzeti park kezelője 7 napon belül ne tiltakozzon. És a szerb rendszert ismerve nem is fog…

Merthogy az emberek figyelmét elvonják a 100 euróval, közben legalizálják Tarát, Zlatibort, Kopaonikot, Fruška Gorát, a Stara planinát, és minden más kirándulóhelyet.