Hol a sok arany? Szerbia már szinte az összeset hazatalicskázta

A lakosság közben devizára váltja a dinárt, tartva a lehetséges pénzügyi sokkhatásoktól

A nemzetközi pénzügyi világ figyelme most Szerbiára szegeződik, ahol a Szerb Nemzeti Bank (NBS) szokatlanul intenzív aranyvásárlási kampányt hajtott végre. A történet középpontjában nem csak az arany áll, hanem a félelem, a stratégiai előrelátás és egy politikai vezető ösztöne is, aki – legalábbis saját elmondása szerint – nem szeret kockáztatni, ha a nemzeti vagyonról van szó.

Szerbia összes aranyát hazaviszi

Jorgovanka Tabaković a Szerb Nemzeti Bank (Narodna banka Srbije, NBS) elnöke, nemrégiben azt mesélte az Informer televízióban, hogy a szerb elnök 2021-ben nekiszögezte a kérdést, hogy „Jorgovanka, hol van a mi aranyunk?

Akkortájt gazdasági bizonytalanságok sorozata borzolta a piacokat, és Tabaković szerint ez a rövid kérdés elegendő volt ahhoz, hogy azonnal elindítsa az arany hazaszállításának folyamatát. Úgy fogalmazott: „Nekem nem kell többet mondani, ez az egy mondat elég volt.”

A Szerb Nemzeti Bank új épülete a Slavijánál (Forrás: NBS)

Szerbia ugyanis nemcsak vásárolta az aranyat, hanem haza is szállította majdnem az összes aranyát: az NBS tervei szerint Szerbia lesz az első kelet-európai ország, amely egyáltalán nem tárol aranyat külföldön.

Jelenleg a teljes aranykészlet 50,6 tonna, aminek értéke mintegy 4,7 milliárd euróra rúg, amelyből öt tonna még Svájcban, Bernben található – ám ez sem marad ott sokáig, és lehet, hogy már útban van hazafelé, vagy talán már meg is érkezett.

A háttérben sötétebb árnyak is körvonalazódnak. Elemzők arról beszélnek, hogy a NIS-szel kapcsolatos másodlagos szankciók miatt a Szerb Nemzeti Bank korlátozásokkal szembesülhet – különösen, ha a külföldi pénzügyi rendszerekhez való hozzáférés ellehetetlenülne.

Ez azt jelentené, hogy deviza- és aranytartalékaik egy része elérhetetlenné válhat, ami beláthatatlan következményekkel járna a dinár stabilitására. Veljko Mijušković professzor szerint a dinár értékvesztése ilyen körülmények között elkerülhetetlenné válna.

Biztosra mennek

Szerbia az év első öt hónapjában a világ tíz legnagyobb aranyvásárlója közé tartozott, ezt mutatják a Világ Aranytanácsának (World Gold Council) adatai.

Sokan kérdezték: Szerbia miért most vásárolt, amikor az arany drágább volt, mint bármikor valaha?

Az NBS válasza az volt, hogy inkább játszanak a biztosra, még akkor is, ha ez költségesebb. Tabaković elmondása szerint az első vásárlások idején az arany unciánkénti ára 1500 dollár körül mozgott, míg 2025 elején már 3000 dollár fölé emelkedett – ennek ellenére az aranyvásárlás nem lassult, hanem felgyorsult.

A térség országainak aranytartalékai (WGC)

Szerbia az év első öt hónapjában a világ tíz legnagyobb aranyvásárlója közé tartozott, ezt mutatják a Világ Aranytanácsának (World Gold Council) adatai.

Az is érdekes, hogy a 163 ország és terület közül, amelyek adatait az Aranytanács közzéteszi, Szerbia az egyetlen ország, amely 2011 óta kizárólag vásárolta az aranyat. Vele ellentétben Németország az egyetlen ország, amely minden évben értékesítette aranykészletének egy részét.

Kapcsolódó cikk

ELŐVIGYÁZATOSSÁG: Szerbia már hazavitte szinte az összes aranyát

Közben azonban az is kiderült, hogy az ország az „otthoni” aranyat sem szerezheti meg könnyedén.

A bánya, amelyből az arany származik, többségi kínai tulajdonban van – a Zijin vállalat révén. Így Vučić elnök, bár úgy utalt az aranyra mint „a miénkre”, kénytelen volt „kedvezményt kérni” a kínaiaktól, végül azonban az NBS közlése szerint piaci áron vásároltak – mind belföldön, mind külföldön.

Mindezek közepette az Európai Központi Bank adatai szerint 2025-ben az arany megelőzte az eurót mint második legfontosabb tartalékvaluta – közvetlenül az amerikai dollár mögött. A nemzetközi tendencia tehát Vučić és Tabaković döntéseit látszik igazolni.

A kérdés már csak az: valóban előrelátás volt ez, vagy kényszerű menekülés a gazdasági vihar elől?

Egy biztos – amikor a világ kisiklik a rendes kerékvágásból, a nemzetek, az országok újra az aranyhoz fordulnak. És Szerbia most már otthon akarja látni az aranyat – a saját földjén, saját trezorjaiban.

Mi szól az aranytartalékok mellett és ellene

Általánosan elfogadott nézet, hogy egy országnak előnyös, ha minél nagyobb aranytartalékkal rendelkezik. Ezt a nemesfémet ugyanis megbízható eszköznek tekintik a magas infláció és a valuta leértékelődések elleni védekezésben – vagyis az arany biztonsági támaszt jelent egy esetleges gazdasági válság esetén.

Az arany politikailag semleges eszköz, mivel értéke a legkevésbé sem függ egy-egy ország aktuális politikai változásaitól. Világszerte elfogadott és univerzális fizetőeszköznek tekinthető.

Infláció idején megőrzi vagy akár növeli értékét, ezáltal lehetővé téve tulajdonosának, hogy megóvja vagyonának reálértékét a valuta értékcsökkenésével szemben.

Másrészt azonban az arany nem termel hozamot: nem jár utána kamat vagy osztalék, mint más befektetési eszközök esetében. Noha általában stabil vagyonnak számít, az arany ára is jelentős ingadozást mutathat.

Amennyiben csökken az árfolyam, a nagy mennyiségű arany birtoklása komoly veszteséget is jelenthet. Emellett az arany tárolása, őrzése és biztosítása is számottevő költséggel jár.

Az arany ára ebben az évszázadban meredeken emelkedett. Míg a 2000-es évek elején egy uncia kevesebb mint 300 dollárba került, ma már több mint tízszeres áron forog a világpiacon, és jelenleg meghaladja a 3 300 dolláros szintet.