Baráti államosítás, ez lehet a következő lépés a NIS esetében?

Orbán testvér és MBZ sejk a szerb emír két legjobb barátja

Aleksandar Vučić nem számít pozitív válaszra az Egyesült Államoktól. A szerb elnök azt mondta, hogy ma nagy találkozót tartana, hogy előkészítsék az összes lépést.

Bár a magyar MOL-t és az Abu Dhabi Nemzeti Olajtársaságot, az ADNOC-t nyilvánosan a NIS potenciális vevőjeként emlegetik, egyre erősödnek a találgatások, hogy az oroszok egyáltalán nem szándékoznak eladni a vállalatban lévő részesedésüket.

Erre utal az is, hogy kiszállásuk sokszor felmerült, de hivatalos megerősítés sohasem érkezett arról, hogy tényleg eladják-e a részvényeiket — legalábbis eddig.

Az amerikai kormányzat kifejezett követelése, hogy az orosz tőke teljesen lépjen ki a NIS-ből.

A szerb kormány január közepéig adott haladékot a többségi orosz tulajdonosnak, hogy vevőt találjon, és bejelentette, hogy ezt követően kénytelen lesz „saját vagyonkezelést bevezetni”, és a lehető legmagasabb árat ajánlani az orosz részvénycsomagért.

Amerikai működési engedély nélkül, lehet, hogy ezt már előbb meg kellene tenni.

Kényszergazdálkodásra készülnek?

A jelek szerint a szerb vezetés ma már hajlik arra, hogy kényszergazdálkodást vezessen be, bár a szerb elnök eleddig sokszor elmantrázta, hogy ő se nem kommunista, se nem fasiszta.

Đuro Đurić, a belgrádi Jogtudományi Kar docense úgy nyilatkozott a kormányközeli Novosti hírportálnak, hogy a kényszergazdálkodás Európa különböző országaiban, például Franciaországban és Nagy-Britanniában létező modell.

Korábbi elemzésünk

Többrétegű válsághelyzet Szerbiában a NIS elleni szankciók miatt

A kényszergazdálkodás a tulajdonjogok lefoglalását jelenti, ami által államosítás vagy kisajátítás útján megváltozik a tulajdonosi szerkezet. Szerbiában eddig ezt nem alkalmazták, bevezetéséhez különleges törvényre (lex specialis) lenne szükség.

– A mi esetünkben a NIS stratégiai, nemzeti jelentőségű vállalat, leállása az egész gazdaságot veszélyezteti – mondta Đurić, aki szerint a lex specialis elfogadása után a kormány kényszervagyonfelügyelőt nevezne ki, akit igazgatói hatáskörrel ruházna fel, hogy átvehesse az összes irányítási funkciót az előző vezetéstől.

Đurić szerint ebben az esetben a kormány lenne a többségi részvényes, de a BALK véleménye szerint az oroszok semmiképpen sem maradhatnak a NIS-ben – legalábbis nem legálisan –, viszont a kisebbségi tulajdonosok által befolyást gyakorolhatnak a társaságra, ha nem is látványosan.

Đurić szerint a vállalat összes szerve megmaradna, az igazgatótanács tagjait a kormány nevezné ki, a részvényesi közgyűlésben pedig a többséget ismét az állam birtokolná, ezzel párhuzamosan kerülhetne sor más tulajdonosok bevonására.

Ez államosítás vagy kisajátítás útján történne, attól függően, hogy melyik modellt választják – mondta Đurić, aki szerint az államosítás azt jelenti, hogy az állam válik tulajdonossá kártérítés fizetésével vagy anélkül.

Baráti államosítás

A kisajátítást követően a tulajdonjogok elvételre kerülnek, de a cég nem feltétlenül válna állami tulajdonná, Szerbia eladhatja azt egy harmadik félnek.

– Ahogy meghozzák az intézkedést, az állam kifizeti az orosz részesedést a NIS-ben, ami „baráti átvétel” lenne, ez magában foglalná azt a baráti gesztust, hogy piaci áron vásárolnák meg az orosz részesedést.

Velimir Lukić, a belgrádi Gazdaságtudományi Kar professzora szerint az amerikai szankciók nem jelentenek új helyzetet az orosz partner számára, mivel a régióban számos orosz vállalat van, amely hasonló problémával küzd, blokád vagy büntetőintézkedések alatt áll.

Lukić is megjegyezte, hogy ez teljesen új terület Szerbia számára. Szerinte az állam tulajdonos marad, a kérdés az, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdonos lesz-e, de bármelyik formát választják, a szerb államnak partnerre van szüksége.

A Gazdaságtudományi Kar professzora hozzátette, hogy az átvétel lehet baráti vagy ellenséges. Baráti átvételről akkor beszélünk, ha a partnerek között megállapodás születik, amit jellegzetes lépések sorozata követ; az átvétel azonban gyorsabb, ha egy kisebbségi részvényes többségi részvényessé történő előre lépésével jár.

Lukić úgy értékelte, hogy az európai olajpiac jelenleg meglehetősen nyitott, amelyen több új szereplő tűnik fel.

– Úgy tűnik számomra, hogy az eurázsiai régióból, különösen a Közel-Keletről érkező vállalatok rendkívül vágtató ütemben tartanak Kelet-Európa felé.

A kényszergazdálkodás, államosítás vagy kisajátítás — nevezzük bárminek — jelentős nemzetközi jogi és politikai következményekkel járhat – tegyük gyorsan hozzá.

Bár az állam kész lehet ilyen lépésre, a törvényi szabályozás (lex specialis) és a mindenféle nemzetközi kötelezettségek miatt nem lehet biztosra venni, hogy végül így döntenek – mert ehhez az oroszok is kellenek, hogy a barátiból végül ne legyen ellenséges nacionalizáció.

Viktor testvér Vučić kissé sikeresebb mása

Az orosz és a kínai elnök után a Vučić-féle univerzumban különleges helyet foglal el Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ez ma már közhelynek számít.

A Vreme magazin szerint a magyar miniszterelnök Putyin és Hszi egyvelege: ideológiai szempontból az orosz, üzleti téren a kínai elnököt testesíti meg – kicsiben.

Orbán tehát egy személyében két idősebb testvért egyesít, akiktől Vučić természetesen jobban fél, mint amennyire tiszteli őket.

A maga szintjén Orbán Viktor ugyanakkor Vučić mása, aki egy kicsit sikeresebb nála, és akitől tanul, de mindenképpen ő az, akihez Vučić látszólag a legközelebb került, és akivel a legbensőségesebb kapcsolatot ápolja.

Számos alkalommal találkoznak, többször összeülnek, mint a Szerb Haladó Párt elnöksége. Az üzleti, a futball- és a mezőgazdasági kapcsolatok terén minden lehetséges módon összefonódnak.

Orbán testvér minden erejével „védi” Vučićot az Európai Unióban, bár Magyarország véleményét ott már régóta nem veszik komolyan. Ugyanakkor Orbánnak nem sikerült elérnie, hogy kinyissa a szerb elnöknek a Fehér Ház ajtaját.

Viktor testvérnek jelenleg megvannak a maga problémái, közelednek a tavaszi választások, amelyek változást hozhatnak. Ki tudja, Orbán utána talán a szerb fővárosba költözik, hogy a Belgrád a vízen városrész lakója legyen.

MBZ sejk testvér és Szerbia első emírje

Hatalomra kerülése óta a vučići univerzum másik különösen fontos szereplője Mohamed Bin Zayed sejk, az Egyesült Arab Emírségek uralkodója.

Az már a múlt homályába vész, hogy Milo Đukanović volt montenegrói elnök és törpeisten közvetítésével, vagy más úton ismerte-e meg Vučić a sejket, de hatalomra kerülésének korai szakaszában barátságot kötött vele.

Ez azonnal legalább két közös projektet hozott: a Belgrád a vízen beruházást és a JAT légitársaság Air Serbia-vá történő átalakítását.

Az Emírségek idővel a szerb elnök második otthonává vált – és nemcsak neki, hanem munkatársainak is, továbbá mindazoknak, akik Vučić Szerbia-víziójából profitáltak.

A Bin Zájed testvérhez fűződő kapcsolat üzleti és személyes jellegű is; Vučić többször „hangsúlyozta”, mennyit tanult sejktől, és hogy az ottani „állammodell” áll legközelebb a szívéhez – lehet, hogy Szerbia első emírje szeretne lenni leginkább.

A szerb elnök azt viszont soha nem mondta el, hogy az Emírségek olyan hely, ahol jóval több külföldi él, mint „bennszülött állampolgár”, és ahol a tehetős arabok olcsó külföldi munkaerőből élnek.

Bin Zájed nemrég ismét potenciális megmentőként jelent meg a szerbiai olajválság kapcsán, de eddig nem érkezett megerősítés arra, hogy az Abu Dhabi Nemzeti Olajtársaság megvásárolja-e a NIS-t – ahogy annak idején a Belgrádi Mezőgazdasági Kombinátot, a PKB-t is megvette, kevés pénzért, de annál több baráti és testvéri szeretettel.