Vízummentes oroszok, nyugati integráció: Montenegró úton az EU-ba

Orosz trójai faló lenne Montenegró?

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen szerepet tölt be Oroszország a régió életében. A héten egy interjújában Marta Kos az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is kitért a kérdésre. Igaz, hogy Montenegró trójai faló lenne? Igaz, hogy az európai uniós integráció komoly veszélyt jelent? Mi a helyzet a vízummentes oroszokkal az országban? A cikkből kiderül!

Miért merülhet fel ilyen?

Bár a BALK-on már korábban is foglalkoztunk a kérdéssel, a régióban – és különösen Montenegróban – tapasztalható orosz jelenlétet időről időre érdemes újra górcső alá venni.

A 21-dik századi orosz befolyás nagyjából két korszakra osztható. Az első a 2010-es évek elejéig tartó „aranyidőszak”, amikor az orosz tőke látványosan megjelent a Nyugat-Balkánon: orosz cégek komoly érdekeltségeket szereztek egyebek között Montenegróban és Szerbiában.

Montenegróban azonban ez a gazdasági jelenlét viszonylag gyorsan visszaszorult, részben a podgoricai alumíniumkombináthoz köthető viták miatt, amelyek látványosan megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat.

Kapcsolódó cikk

Tényleg Montenegró az EU következő tagja?

Erre rakódott rá a Krím 2014-es annektálása, aminek nyomán Montenegró csatlakozott az Oroszország elleni szankciós rezsimekhez, tovább rontva a viszonyt – miközben már napirenden volt az ország NATO-csatlakozása is, amely végül a közismert puccskísérletig fajult.

A 2010-es évek végétől ezzel szemben sokkal inkább az orosz soft power került előtérbe. Ez szorosan összefügg a DPS elbukott egyházügyi törvényével – amely egyes értelmezések szerint a szerb ortodox egyházat célozta –, illetve azzal, hogy a DPS 2020-ban elvesztette a parlamenti választásokat.

Kritikusai szerint ezt követően Moszkva üzenetei jóval könnyebben találtak utat a montenegrói társadalomba és a parlament falai közé is, nem kis részben a montenegrói politikai élet két meghatározó szerb szereplőjének, Andrija Mandićnak és Milan Kneževićnek köszönhetően.

De mindebből valóban az következik, hogy az orosz jelenlét rendszerszintű veszélyt jelent Montenegró és ezáltal egy integráció esetén az Európai Unió számára?

Trójai faló lenne Montenegró?

– Vannak kockázatok, mert nagyon aktív orosz propagandát látunk az országukban, de nem mondanám, hogy Montenegró egy trójai faló – jelentette ki Marta Kos kedden a brüsszeli európai uniós bővítési fórumon. A politikus kiemelte, hogy az orosz befolyás ugyan érzékelhető a térségben, de álláspontja szerint Montenegró nem tekinthető Oroszország előretolt bástyájának.

Elmondása szerint az Európai Bizottság és a tagállamok hamarosan megkezdik a belső egyeztetéseket azokról a mechanizmusokról, amelyekkel meg lehet védeni az Európai Uniót a csatlakozni kívánó tagjelölt országok esetleges jogsértő lépéseitől.

Kapcsolódó cikk

Montenegró 2028-ban az EU tagja lesz?

Ugyanakkor figyelmeztetett: Montenegró – noha jelenleg a legfelkészültebb az uniós csatlakozásra – könnyen az Unió belső politikai blokádjainak áldozatává válhat. Elég csak arra gondolni, hogy egy esetleges montenegrói európai uniós csatlakozást minden tagállamnak ratifikálnia kell.

Adott lehet a kérdés ebben az esetben, hogy Zágráb ezt megtenné-e hiszen nem csak határvitája van szomszédjával, de a Jadran vitorlás esete továbbra is megoldatlan konfliktus a két állam között.

Az ilyen vitás esetekre lehet megoldás, amit Kos a héten kiemelt, hogy a korábbi bővítések során is létrehoztak „védőmechanizmusokat” az új tagoknak, és magának az Uniónak a védelmére. Példaként felidézte, hogy a 2004-es nagy bővítéskor korlátozták a munkavállalók szabad mozgását, Franciaország pedig 20 éves átmeneti időszakot kapott a közös agrárpolitikai kifizetésekre.

Egy nem tárgyalt aspektus

A BALK-on korábban már beszámoltunk arról, milyen problémákat vethet fel Montenegró jelenlegi beutazási rendszere és vízumszabályai. Ennek egyik új fejleményeként Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök a héten egy Euronewsnak adott, terjedelmes interjúban bejelentette, hogy országának külpolitikáját összehangolja Brüsszellel, amelyre az európai uniós integráció miatt is szüksége van az államnak.

Montenegró helyzete ugyanakkor jelenleg sajátos: az orosz állampolgárok érvényes útlevéllel akár 30 napig vízummentesen léphetnek be az országba, ami jelentős orosz jelenlétet eredményez. Spajić szerint Montenegrónak most elsősorban a többi uniós tagállammal való kapcsolatok kiépítésére és megerősítésére kell összpontosítania, különösen azokkal az országokkal, amelyek eleve konzervatívabban viszonyulnak a bővítéshez.

Egy incidens miatt Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök bejelentette, hogy eltörlik a vízummentességet törökök számára, ami egyébként uniós elvárás is. De mi lesz az oroszokkal, ha Montenegró folytatja politikája összehangolását az EU-val, akkor vízumkényszert kell bevezetnie az oroszokkal szemben is (Forrás: X platform)

A miniszterelnök a jogállamiság fontosságát is hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy a balkáni országok hagyományosan ezen a téren állnak a figyelem középpontjában, és kiemelte: Montenegró jelentős reformokat hajtott végre, amit az is jelez, hogy lezárták az 5. fejezetet a közbeszerzésekről, amely az uniós joganyag átvételének egyik kulcseleme.

Spajić szerint az országnak továbbra is „el kell végeznie a rá eső feladatokat”, hogy készen álljon a csatlakozásra, és egyértelművé kell tennie, hogy az Európai Unióhoz való belépésével nem terhet, hanem hozzáadott értéket kíván nyújtani a közösségnek.

Arra ugyanakkor továbbra sincs egyértelmű válasz, mi lesz azoknak az orosz állampolgároknak a helyzetével, akik már Montenegróban tartózkodnak.

A számukra vonatkozó becslések jelentősen eltérnek egymástól: egyes források szerint akár a több tízezret is elérheti az orosz állampolgárok együttes száma az alig hatszázezres országban. Ez mindenképpen olyan kérdés, amelyre a montenegrói kormánynak választ kell találnia egy esetleges vízumszabályozás esetén.

Nem kell aggódni!

Az mindenképpen látszik, hogy Montenegró ma sokkal inkább a nyugati struktúrákba ágyazott ország, mintsem Oroszország előretolt helyőrsége. NATO-tagként, az uniós joganyag jelentős részét már átvevő államként és a szankciós politikához igazodva Podgorica nem reális értelemben vett „trójai faló”.

Az orosz soft power jelenléte, a társadalmi törésvonalak vagy a vitatott vízum- és letelepedési gyakorlat ugyan valós kockázatokat jelentenek. Ugyanakkor várható, hogy a jelenlegi helyzetből minden politikai erő – köztük a hagyományosan ruszofilnek tartott montenegrói szerb pártok is – igyekszik majd kivennie a részét, és a sikerkommunikációban is pozíciót követel magának.

Ezzel pedig jelenleg senki sem szeretne szembe menni Montenegróban.

A legnagyobb veszélyt azonban ma nem Moszkva, hanem inkább az jelenti, hogy az Európai Unió ezúttal valóban képes lesz-e tartani azokat az új dátumokat és ígéreteket, amelyeket most ismét kimondott.