Tényleg Montenegró az EU következő tagja?

A montenegrói szerb politikai élet egy része próbálja magát leválasztani Szerbiáról?

Bajnak, kárnak nincs gazdája – szól a közmondás egy kevésbé profán formája. De úgy tűnik, hogy a sikerekből mindenki osztozni akar. Megjelent a haladási jelentés Montenegróval kapcsolatban, mindenki részt akar a sikerből. Tényleg kezdődhet a fáklyásmenet vagy ez még csak a sikerkommunikáció, de még keményen kell dolgozni Montenegróban?

A kihívások nem tűntek el

Megjelent az országjelentés Montenegróról, és kijelenthető, hogy az összes nyugat-balkáni állam közül a „fekete hegyek országa” nem csak a legelőrehaladottabb az európai uniós integráció felé vezető úton, viszont azt sem lehet elhallgatni, hogy továbbra is fennállnak bizonyos problémák.

Ahhoz, hogy megérthessük az ország jelenlegi kihívásait az Európai Unió szerint, mindenképpen fontos áttekinteni a legfőbb megállapításokat. öveket becsatolni, európai uniós országjelentés következik!

Montenegró az első, Szerbia az ötödik, Grúzia az utolsó, Törökország az utolsó előtti a listán

A legfontosabb európai uniós megállapítások szerint Montenegrónak tovább kell mélyítenie a demokratikus és jogállami reformokat, miközben gazdasági oldalról is sérülékeny marad. Elég csak a COVID-19 pandémia okozta turizmuskiesésre, vagy a külföldi befektetések problémáira gondolni.

Bár történt előrelépés a választási és kampányfinanszírozási törvények módosításában, ezek csak részben vették figyelembe az uniós és nemzetközi ajánlásokat, ezért a jogi keretet átlátható és inkluzív eljárásban tovább kell igazítani az uniós normákhoz.

A parlament alapvetően ellátja ellenőrző szerepét, ugyanakkor a 2024 végén kirobbant alkotmánybírósági válság és a bíró mandátumának vitatott megszüntetése komoly aggályokat vetett fel a hatalmi ágak szétválasztása kapcsán, ahogy az ügyről mi is írtunk itt a BALK-on.

Továbbá az is megjelent, hogy a jelenlegi kormányzat kevéssé hatékony és a minisztériumok közötti együttműködés meglehetősen gyengének mondható.

Az eminens tanuló

Marta Kos bővítési biztos az éves Bővítési Csomag bemutatásán egyértelműen a térség éltanulójaként beszélt az országról. Kiemelte, hogy Montenegró „a legelőrehaladottabb és egyben legfelkészültebb” tagjelölt, és akár elsőként csatlakozhat a most vizsgált országok közül az Európai Unióhoz.

Ez erős politikai üzenet: a Bizottság szerint Montenegró nemcsak technikailag áll jól a csatlakozási folyamatban, hanem következetesen halad előre az uniós joganyag és normák átvételében is, a kihívások ellenére is.

A beszédben Kos Montenegrót kifejezetten pozitív kontrasztba állította Szerbiával szemben: míg Belgrádnál a reformok lelassulását, a jogállamisági és szabadságjogi visszalépéseket, valamint az EU-ellenes politikai retorikát bírálta, addig Montenegrót a „jelentős előrehaladást” felmutató, komoly eséllyel rendelkező jelöltként mutatta be.

Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy akár már jövőre, 2026-ban is lezárulhatnak a tárgyalások Montenegró és az Európai Unió között.

Akkor jöhet a sikerkommunikáció

Ahogy várható volt, minden montenegrói politikus a kormányból igyekezett kivenni a részét a sikerkommunikációból. Milojko Spajić miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy „az előrehaladási jelentés megjelenése az európai utunk egyik legfontosabb napja volt.”

Már csak azért is, mert a miniszterelnök értékelésében az Európai Bizottság kiemelten jutalmazza az elmúlt évek erőfeszítéseit, amelyeket nyilván magának és a PES!-nek tulajdonít Spajić. Az ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan eggyel óvatosabb kommunikációra szorítkoztak.

Az ellenzéki Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) abban a furcsa helyzetben találja magát, hogy kifejezetten sokat kritizálja a kormányt, gyakran felemlegeti, hogy a PES! és Spajić ellehetetleníti az európai uniós integrációt.

De ennek ellenére a folyamat halad. Pontos látlelet a közelmúltból, ahogy egy Balkán-fókuszú konferencián felszólaló DPS-közeli szakértő írta le a helyzetet: „ha mi csináltuk volna ugyanezt 2020 előtt, mint most a PES!, akkor mindennek el lettünk volna mondva. Ezzel szemben most halad az integráció, úgyhogy inkább befogom a számat.”

Kapcsolódó cikk

Montenegró 2028-ban az EU tagja lesz?

Az URA (Građanski pokret Ujedinjena reformska akcija) is a DPS-hez hasonlóan nyilvánult meg az ügyben. Miszerint a kormányzatnak az előrelépése és az európai uniós integráció üdvözlendő, ugyanakkor a kormánynak meg kell értenie, hogy a tagság alapvetően a korrupció elleni küzdelemben elért eredményektől, a jogállamiságtól és az emberi jogok védelmétől függ.

Az ügyben természetesen az elnök is megszólalt. Jakov Milatović szerint immáron csak Montenegrón múlik, hogy a jelenlegi helyzetet hogyan tudja kihasználni.

Milatović immáron kész tényként említette, hogy a 2028-as dátum tartható a tagságra, míg kiemelte, hogy 2026. június 1-jén indul az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, amelynek Montenegró ad otthont.

Egy érdekes fordulat?

Az ügyben Andrija Mandić is megszólalt. A Parlament elnöke Johan Sattlerrel, az Európai Unió podgoricai küldöttségvezetőjével találkozott, aki szimbolikusan átnyújtotta a montenegrói szerb politikusnak a jelentést.

A szerb nacionalistának számító Mandić úgy nyilatkozott, hogy ez az értékelés nemcsak az intézmények sikere, hanem minden olyan polgár elismerése is, akik hisznek abban, hogy Montenegró a következő tag, és hogy képes olyan reformokat végrehajtani, amelyek jobbá teszik a társadalmat.

Érdekes lehet, hogy a montenegrói szerb politikus miért tört a nyilvánosság előtt is pálcát az európai uniós út mellett.

Az egyik magyarázat az, hogy az össztársadalmi Európa-párti érzülettel politikai öngyilkosság lenne szembe menni, a másik pedig egy kissé hasonlít az 1997-es évre.

E szerint a jelenlegi montenegrói szerb politikai élet egy része próbálja magát leválasztani Szerbiáról, hiszen az elmúlt év lényegében a Vucić-kormányzat hatalom- és erővesztéséről szólt, ami miatt a bővítési listán lecsúszott az ötödik helyre.

Ennek fényében egy esetlegesen bukó szerb kormánnyal már nem olyan jó egy gyékényen árulni. Már csak azért sem, mert az európai uniós jelentés meglehetősen kritikusan nyilatkozott Szerbiáról, amellyel nagyon nagy kontrasztban Montenegróban ezúttal tényleg lehet sikerekről beszélni.

Törésvonalak a felszín alatt

Két dolgot mindenképpen ki kell emelni a pozitív fejlemények mellett. Az egyik az, hogy számos szakértő szerint az európai uniós integrációnak egyik kiemelt feltétele nem csak a montenegrói reformok végrehajtása, de valamiféle európai uniós megújulás is kellene, hogy legyen.

Már csak azért is, mert az egyre több belépővel egyre nehezebbé váló döntéshozatali folyamatok nem vetítenek túl pozitív képet előre.

A másik kiemelt kérdés pedig nem más, mint hogy Montenegró képes lesz-e tovább folytatni a jelenlegi utat.

Ahogy a BALK-on megírtuk, számos olyan probléma és törésvonal jelentkezik Montenegróban, amelyek felszínre kerülése nem csak a kormányt rázhatja meg, de a népességben meghúzódó feszültségeket is előhozhatja.

Más kérdés ugyanakkor, hogy jelenleg úgy tűnik, hogy a montenegrói társadalom kezdi belátni, hogy az európai uniós integráció nem csak egy egyszerű aktust jelenthet az országnak. Ez a cél pedig úgy tűnik, hogy felülírhatja azokat a konfliktusokat, amelyek még mindig megvannak Montenegróban.