Dodik Moszkvában: Oroszország nélkül nincs Dayton

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kedden Moszkvában kijelentette: nagyra kell értékelni Oroszország erőfeszítéseit a daytoni békemegállapodás megőrzésében, szemben azokkal, akik szerinte már a kezdetektől akadályozták a megvalósítását.

Dodik a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően azt mondta, hogy a bosnyák politikai elit soha nem fogadta el teljesen a daytoni rendszert, „őrült kényszerzubbonyként” tekintett rá, és inkább a nyugati központokhoz igazodott.

Oroszország, mint garancia

Dodik a találkozót követően saját honlapján hangsúlyozta, hogy Moszkva a daytoni békemegállapodás egyik hivatalos garanciavállalója, és a boszniai szerbek mindvégig kiálltak az eredeti szöveg mellett. Szerinte az elmúlt két évtizedben a nemzetközi közösség által kinevezett főképviselők több mint 280 döntést és törvényt erőltettek rá az országra, amelyek lényegesen megváltoztatták az alkotmányos rendet.

– Több mint 900 demokratikusan megválasztott tisztségviselőt távolítottak el, kétharmadukat a Szerb Köztársaságból – jelentette ki Dodik.

A politikus szerint Bosznia-Hercegovina „a nyugati központok kísérleti terepe lett”, ahol az alkotmányosságot és a konszenzust folyamatosan felülírják. Itt jegyzendő meg, hogy a TASSZ orosz hírügynökség is a Dodik-féle beszámolóból dolgozott belgrádi keltezésű cikkében.

Dodik szerint Schmidt az igazi ellenség

Dodik külön támadta Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség által kinevezett boszniai főképviselőt, akit „a boszniai problémák generátorának” nevezett. A szerb vezető szerint Schmidt nem rendelkezik ENSZ-felhatalmazással, és döntései kizárólag a bosnyák politikai elitnek kedveznek.

– Az ő jelenléte maga a megszállás. Nem az ENSZ, hanem Németország védi őt – mondta Dodik, aki egyenesen történelmi párhuzamot vont Schmidt és a náci Németország között.

A szerb vezető a nyugati országokat, különösen Nagy-Britanniát nevezte a legveszélyesebb külső szereplőnek, amely szerinte a boszniai államrend teljes felbomlását készítette elő.

Példaként a háborús évekből a szarajevói Markale-piac elleni támadást hozta fel, amelyet a bosnyákok „saját maguk szerveztek meg”, hogy ürügyet szolgáltassanak a NATO légicsapásaira. (Ez a háborús bűnös Radovan Karadžić álláspontjának átvétele egy az egyben.)

Az OHR bezárása, együttműködés Moszkvával

Dodik kérte az orosz vezetést, hogy segítsék elő az OHR (Office of the High Representative) megszüntetését, és akadályozzák meg Schmidt további működését. Külön kitért a boszniai Alkotmánybíróság reformjának szükségességére, ahol a külföldi bírók döntő befolyással rendelkeznek.

A Szerb Köztársaság elnöke azt is hozzátette, hogy nincs kifogása egy külön horvát entitás létrehozása ellen a Bosznia-hercegovinai Föderáció keretein belül.

– A Republika Srpska soha nem mondott le az eredeti daytoni megállapodásról, és továbbra is szoros kapcsolatban marad Oroszországgal – zárta beszédét Dodik.

Oroszország a kezébe veszi az ügyet?

A TASSZ-nál sokkal terjedelmesebben számolt be Dodik moszkvai útjáról a Szputnyik hírügynökség belgrádi csatornája, amely nemcsak „hozott szalonnával” dolgozott, hanem megkeresett néhány megbízható megmondóembert, amiből arra a következtetésre jutott, hogy a megbeszélés fő üzenete szerint „Oroszország és a boszniai Szerb Köztársaság azonos állásponton van a daytoni békemegállapodás ügyében, és közösen utasítják el a Nyugat szerinti átértelmezést”.

A Szputnyik megállapítja, hogy a felek szerint eljött az idő, hogy a boszniai helyzet a Biztonsági Tanács elé kerüljön, amire jó alkalmat kínál az október 31-re tervezett BT-ülés, amelyen éppen Oroszország tölti be az elnöki tisztséget, és így lehetőség nyílik arra, hogy Banja Luka és Moszkva közvetlenül hallassa hangját az ENSZ legmagasabb fórumán.

Bojan Šolaja, a Banja Luka-i Egyetem politikai elemzője szerint a találkozó világossá tette: Oroszország garanciát vállal a daytoni szerződésre, és következetesen annak betartását kéri számon, szemben a nyugati országokkal, amelyek az elmúlt három évtizedben saját érdekeik szerint „alakítgatták” a dokumentum értelmezését.

Šolaja emlékeztetett Lavrov „egyértelmű kijelentésére”, hogy Bosznia-Hercegovina válságának oka a Biztonsági Tanács határozatainak megszegése.

Az elemző szerint a beszélgetés egyik kulcspontja a „nem létező felhatalmazással rendelkező” Christian Schmidt főképviselő szerepe volt, és feltette a kérdést: miként lehetséges, hogy egy állítólag szuverén országban egyetlen ember rendeletekkel kormányoz, felülírva a demokratikus intézményeket?

Szerinte Schmidt nem csupán a jogrendet sérti, hanem egy „színes forradalom” forgatókönyvét hajtja végre, amelyben a bosnyák politikai elit és az Európai Unió bizonyos körei is partnerek.

Referendum és orosz támogatás

Az elemző rámutatott, hogy Oroszország természetes módon támogatja a Szerb Köztársaság referendumát, amely a demokratikus akaratkifejezésének eszköze, és amelynek célja a daytoni intézmények és a szerb entitás jogainak védelme.

– Abszurd helyzet, hogy egy másik állam külügyminisztere határozottabban áll ki Bosznia alkotmányos rendje mellett, mint azok a politikai szereplők, akiknek ez a közvetlen felelőssége lenne – mondta Šolaja.

A politikai elemző végül hozzátette: teljesen logikus, hogy Lavrov támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, akinek legitimitását nemcsak a választások, hanem a szavazatok újraszámlálása is megerősítette.

A Dodik és köre által felturbózott politikai légkörben két dologról hallgat mindenki, hogy Dodik a legutóbbi elnökválasztást egy paraszthajszállal nyerte meg, serényen telefonálgatott ugyanis, miközben az ellenzéki jelölt már a saját győzelmét ünnepelte.

A 2022-es boszniai választások után a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségéért folytatott küzdelem rendkívül szoros volt. Dodik győzelmét sokan vitatták, az ellenzék választási csalást emlegetett, és voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy az ellenzéki jelölt kerekedik felül.

Kapcsolódó cikk

TÖMEGES VISSZAÉLÉSEK: Jelena Trivić nem hajlandó elfogadni a választási eredményt

Az, hogy Dodik végül megnyerte a választást, sokak szerint inkább a politikai háttéralkuknak, ügyes kommunikációs stratégiáknak és nyomásgyakorlásnak köszönhető, semmint egy egyértelmű többségi akaratnak.

A másik kérdés, hogy a boszniai alkotmány szerint a boszniai szerb parlament csak azokban a kérdésekben írhat ki referendumot, amelyek a saját hatáskörébe tartoznak, vagyis törvényhozó testületként nem bírálhat felül igazságszolgáltatási döntéseket, és a daytoni szerződésből származó rendelkezéseket, még akkor sem, ha azok igencsak vitathatók.

A boszniai alkotmány és a daytoni megállapodás alapján a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje csak a saját hatáskörébe tartozó ügyekben írhat ki népszavazást: az igazságszolgáltatás, különösen pedig a boszniai bíróságok működése nem tartozik a Banja Luka-i parlament kizárólagos kompetenciájába.

Ebből következik, hogy a Dodik és köre által emlegetett referendum politikai fegyverként szolgál, és ha már paraszthajszálról beszéltünk, maradjunk is ennél a hasonlatnál, a referendum kérdése ugyanis nem más, mint parasztvakítás.

Dodik folytatja a moszkvai portyát

Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára szeptember 10-én szerdán találkozik Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság (volt) elnökével. A hivatalos közlés szerint a megbeszélésen a regionális biztonság és Moszkva, illetve Banja Luka együttműködése kerül napirendre.

Dodik már szeptember 9-én több tárgyalást folytatott az orosz fővárosban: egyeztetett Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Jurij Usakovval, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadójával. A mostani találkozó Sojguval a májusi moszkvai biztonsági fórum után a második idei egyeztetésük.

A TASSZ – immár moszkvai beszámolójában – megjegyzi, hogy a találkozóra Bosznia-Hercegovina legsúlyosabb politikai válságának közepette kerül sor, Lavrov szerint ugyanis a helyzet az elmúlt harminc év legélesebb krízisévé vált, amely az egész Balkán destabilizációját hordozza magában.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: a daytoni békemegállapodás alapelveinek megőrzése nélkül nincs tartós stabilitás, miközben a Nyugat „egyre arcátlanabbul ássa alá” azokat.

Augusztus elején a boszniai Központi Választási Bizottság megszüntette Dodik mandátumát, miután a fellebbviteli bíróság megerősítette az ellene hozott ítéletet: egy év börtönbüntetés és hat évre szóló politikai tilalom, amiért figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség képviselőjének, Christian Schmidtnek a döntéseit. A szabadságvesztést később pénzbírságra változtatták.

Kapcsolódó cikk

DODIK: Ha az USA-nak joga van Grönlandra, akkor Szerbiának is joga van az RS-re

A Központi Választási Bizottság november 23-ra tűzte ki az időközi elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban. Dodik ugyanakkor október 25-ére referendumot jelentett be, amelyen a lakossági bizalomról dönthetnek, és arról is, elfogadják-e Schmidt intézkedéseit. Dodik nyíltan közölte: ha fokozódik a külső nyomás, a Szerb Köztársaság akár függetlenséget is kikiálthat, ami a daytoni szerződés nyilvánvaló megszegése.

Az 1995 novemberében Daytonban megkötött, majd decemberben Párizsban aláírt békemegállapodás teremtette meg Bosznia-Hercegovina mai alkotmányos rendjét, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyott. A dokumentum két entitás – a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság – létét garantálta, valamint a három államalkotó nép (szerbek, horvátok, bosnyákok) egyenlőségét biztosította – papíron. Hogy a gyakorlatban mi lett belőle, az már egészen más történet!