DODIK: Ha az USA-nak joga van Grönlandra, akkor Szerbiának is joga van az RS-re

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság, vagyis a Republika Srpska (RS) elnöke úgy nyilatkozott, hogy minden dolognak van alternatívája, beleértve Európát is, hozzátéve, hogy ha az Egyesült Államoknak joga van Grönlandra, akkor Szerbiának is joga van a Republika Srpskára.

Dodik a nemrég megválasztott amerikai elnök, Donald Trump kijelentéseire reagált, miszerint szeretné Grönlandot az Egyesült Államok részeként látni, noha Grönland autonóm önkormányzattal rendelkező terület, amely Dánia szuverenitása alatt áll.

Grönland és az indiai szent tehén

Dodik szerint amikor bárki megemlíti a határok kérdését, azonnal tiltakozásba ütközik, mondván, hogy a határokat nem szabad megváltoztatni, mintha azok szentek volnának, mint egy „indiai szent tehén.”

Az orosz Russia Today televíziós csatorna szerbiai lerakatának nyilatkozva a boszniai szerb entitás elnöke felvetette: miként lehetséges az, hogy bizonyos határokat meg lehet változtatni, míg a Republika Srpskával kapcsolatban ez elfogadhatatlan.

Milorad Dodik szinte úszik a boldogságban, hogy az RT-nek nyilatkozhat (Forrás: odysee)

Utalt arra is, hogy az 1992. január 9-én tartott ülés alapötlete egy független állam létrehozása volt, nem pedig egy entitásé.

1992. január 9-én a boszniai Szerb Köztársaság (a mai Republika Srpska elődje) hivatalosan kikiáltotta önállóságát a boszniai szerb vezetés által tartott közgyűlésen.

Ez az esemény a boszniai háborút megelőző politikai feszültségek közepette történt, amikor Jugoszlávia szétesése már javában zajlott, és a különböző etnikai csoportok eltérő jövőképe ütközött egymással Bosznia-Hercegovina területén.

A boszniai szerb politikai vezetők – a háborús bűnös Radovan Karadžić vezetésével – elhatározták, hogy külön közigazgatási egységet hoznak létre a szerbek számára, amely később a Republika Srpska néven vált ismertté.

A közgyűlés alapvető célkitűzése az volt, hogy a boszniai szerb területek függetlenek maradjanak Bosznia-Hercegovinától, és Jugoszlávia részeként vagy Szerbiával egyesülve folytassák fennállásukat.

A boszniai szerbek ezt követően etnikai tisztogatást hajtottak végre, aminek keretében a Drina folyó jobb partját szinte teljesen megtisztították a muszlim (bosnyák) népességtől, így vált a boszniai Szerb Köztársaság etnikailag határossá Szerbiával.

A boszniai szerbek célja tehát kezdetben, és nem csak kezdetben, egy független állam létrehozása volt, amely a háború végeztével, az 1995-ös Daytoni Egyezmény értelmében, a Bosznia-Hercegovina keretében létező autonóm entitásként (Republika Srpska) kapott hivatalos státuszt.

Dodik Belgrádot, és nem Szarajevót tartja a saját fővárosának

Dodik az orosz RT-nek nyilatkozva azt is felvetette, hogy ha az Egyesült Államok szerint a szlovének és a horvátok esetében a szecesszió nem volt más, mint a valóság elfogadása, akkor a Republika Srpska létezése miért nem tekinthető szintén ilyen ténynek?

Szerinte, ha Grönland és Kanada, vagy Kelet- és Nyugat-Németország esetében ez lehetséges, akkor miért nem csatlakozhat a Republika Srpska Szerbiához? Hozzátette, hogy Oroszországnak is joga van Ukrajnához.

Dodik arról is beszélt, hogy a boszniai szerbeknek „alanyi jogon járna a szerbiai állampolgárság, vagyis aki a boszniai Szerb Köztársaságban született, annak automatikusan meg kellene kapnia a szerbiai állampolgárságot.”

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a nemrég tartott horvátországi elnökválasztáson a boszniai horvátok szavazhattak a boszniai horvát területeken, ezért jogosnak tartaná, hogy a boszniai szerbek számára a Szerb Köztársaságban is nyissanak szavazóhelyeket a következő szerbiai elnökválasztás alkalmával, és ne csak a konzulátuson lehessen szavazni.

Felvetette a jogállamiság kérdését is Európában, és szarkasztikusan megjegyezte, hogy ha Európában valóban létezik jogállamiság, akkor hogyan lehet az, hogy Christian Schmidt jelen van Bosznia-Hercegovinában, annak ellenére, hogy kinevezése nem felel meg a jogállamisági elveknek.

Kapcsolódó cikk

Jegyzékváltás Bosznia és Szerbia között a boszniai Szerb Köztársaság napja miatt

Kijelentette, hogy az a vád, miszerint a boszniai szerbek 300 000 embert öltek meg, egyértelmű hazugság, a legnagyobb hazugságokat pedig Joe Biden távozó amerikai elnök terjesztette.

A boszniai szerb vezető szerint most mindenki Donald Trump beiktatására vár, hogy rendeleteivel „újrarendezze a világot,” amelyben „totális káosz” uralkodik, majd pedig találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Dodik hozzátette, hogy ebben a folyamatban sehol sem látja az Európai Unió helyét, Európát (az orosz-amerikai viszonyból származó) „kollaterális kárnak” nevezte.

A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy Európának nincs valódi vezetője, és véleménye szerint sok olyan ország, amely fontosnak tartja a maga szuverenitását, természetes módon ellenáll majd Brüsszelnek, amely szerinte már kudarcot vallott értékeket próbál ráerőltetni másokra.