Nyári problémák a Balkánon, mit érzékelnek ebből a turisták?

Ha Balkán és Nyár, akkor mindenkinek a tengerpart, Horvátország és a megfizethető úticélok jutnak az eszébe. Ugyanakkor úgy tűnhet, hogy idén nyáron valami másként alakul a Balkánon, a számok és a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy az idei nyár nem éppen úgy sikerült, mint ahogy előzetesen elképzelték a régióban. Vajon mit éreznek ebből a turisták?

Horvátországtól Montenegróig

– Régebben tudtuk, hogy szombat a turnusváltás, és hétfőre lemegy az őrület. Ma már minden nap őrület – említette egy horvát tengerparton élő ismerősöm, annak kapcsán, hogy idén lényegében mindennapossá váltak a dugók, amelyek a Zágráb-Split útvonalon bénítják meg az ország közlekedését, volt olyan nyári hétvége, amikor a Horvát Autópálya Szolgálat több mint 240 000 járműre számított.

Talán nem csoda, hogy az online fórumok már leginkább azzal a kérdéssel van tele, hogy mikor és merre érdemes megközelíteni és elhagyni Horvátországot, ha az autópálya aktuálisan elesik. Ennek következtében az egyik kiemelt útvonallá Bosznia-Hercegovina vált, Dél-Horvátország irányába, amely – ismerve a bosnyák utak minőségét – sok esetben lassabb érkezést jelenthet.

Horvátország az elmúlt héten beletenyerelt ismét az egyik diplomáciai slágertémájába, amely a Montenegróval fennálló vitájára vonatkozik.

Kapcsolódó cikk

Kis határ, nagy konfliktusok

A BALK olvasóinak nem kell bemutatni a Jadran vitorlás sorsát, amellyel kapcsolatban újabb fejlemények jelentek meg augusztus elején, ugyanis Horvátország tiltakozó jegyzéket küldött Montenegrónak a montenegrói védelmi minisztérium azon döntése miatt, hogy a Jadran kiképzőhajó képével ellátott kitűzőket szeretne gyártani.

A „Jadran” egy eredetileg horvát tulajdonú hajó, amely a délszláv háború előtt Montenegróba került javításra, azonban a háború óta a montenegrói hatóságok nem adták vissza. Ez a kérdés időről-időre felmerül az államközi kapcsolatokban.

Az is felmerült, hogy a horvát illetékes minisztérium szerint a Jadran üggyel kapcsolatban Montenegró több mint kétmilliárd amerikai dollárral tartozik Horvátországnak.

Kapcsolódó cikk

Dübörög a bővítés? – Montenegró lezárt három és fél fejezetet és regionális csúcsot is tartottak

Az ügyben megjelent egy némileg váratlan fordulat is, hiszen a hét elején megszólalt Jakov Milatović montenegrói elnök, aki azt nyilatkozta, hogy a Jadran hajó motívumával ellátott jelvény felesleges lépés egy olyan időszakban, amikor aktív párbeszéd folyik a montenegrói és a horvát fél között olyan kérdésekben, amelyekben a két országnak eltérő nézetei vannak.

Ezt a megszólalását többféleképpen is lehet értelmezni. Az egyik az, hogy tanulva a tavalyi eseményekből Montenegró ténylegesen nem akar új, vagy még mélyebb konfliktust a Horvátországgal az európai uniós integráció kapcsán, hiszen a Jadran miatt a horvát fél már blokkolt egy tárgyalási fejezetet, ahogy arról beszámoltunk a BALK-on is.

A másik ok pedig az lehet, hogy jelenleg Montenegrónak korántsem hiányzik egy diplomáciai konfliktus, hiszen jelenleg is komoly kihívásokkal küzd az ország.

Montenegróban a nyár rosszul indult

A nyár alapvetően nehezen és rosszul indult a montenegrói turizmus szempontjából, ugyanis magas árakkal, forgalmi dugókkal és késésekkel kezdődött a turisztikai szezon.

A kormány ígéretei ellenére sem a légi hozzáférés Montenegróhoz, sem a határforgalom nem javult jelentősen ebben a szezonban, torlódásokról, dugókról és késésekről számoltak be a turisták, ismerősök.

Montenegró régóta használja természeti szépségét a turisták becsábítására, miközben rendszeresen elmulasztja ugyanennek a környezetnek a védelmét. Az uniós csatlakozási tárgyalások nyomása még nem vezetett eredményre. (Forrás: X platform, Balkan Insight)

Mindezen felül a Tivatot és Budvát összekötő út felújítása kiemelten nagy gondokat hozott. Néhány turista beszámolója alapján a Dubrovnikból Budvába vezető út normál körülmények között két óra, de ez idén általában hat-hét óra alatt volt leküzdhető, ami jól jelzi, hogy mekkora problémákat okoznak a dugók.

A fent említett, felújítás alatt álló mindössze 24 kilométeres szakaszt az autók ezen a nyáron körülbelül másfél óra alatt teszik meg a beszámolók szerint.

A szakaszon a munkálatok 2024 januárjában kezdődtek, és várhatóan két évig tartanak. Ezeken felül számos híradásban és ismerősi körből is egyre inkább elmaradozó turistákról számolnak be Dél-Montenegróban, ahol alapvetően arra számítottak, hogy az augusztus még megmentheti a szezont.

Persze a politikai oldalakon is megjelennek az értelmezések arról, hogy kinek a hibája a jelenlegi helyzet és az elmaradó turisták.

Ha mindez nem lenne elég, az utóbbi időben számos tűzeset is történt, amelyek kiemelt kihívásként jelentek meg, és amelyekről a BALK-on is beszámoltunk. Tűzeseteket jelentettek Podgorica, Buljarica és Čanj, Niksic és Danilovgrad környékéről, ami miatt számos útszakaszt le kellett zárni. A tűzesetek olyan méreteket öltöttek a tűzesetek, hogy számos külföldi állam, többek között Magyarország is bejelentette, hogy segítséget küld az országba.

Kapcsolódó cikk

Apokaliptikus tűzvész sújtja Montenegrót, több város is veszélyben van

A tűzesetek kiemelt kihívásként jelennek meg, amellyel a montenegrói költségvetésnek számolnia kell, ugyanakkor fontos következmény lehet az is, hogy az amúgy is gyengélkedő turisztikai szezonra milyen hatása lehet ezek a katasztrófának.

Minderre mutathat rá az a tény is, hogy már számos olyan kérdés jelent meg a világhálón, amelyek egy esetlegesen tervezett montenegrói út lemondását firtatják, a jelenlegi helyzetre való tekintettel.

Jellemző a helyzet súlyosságára, hogy a társadalom széleskörűen mozdult meg a tűzesetekkel kapcsolatban, civil szervezetektől a szurkolókig számos társadalmi csoport ajánlotta fel a segítségét vagy éppen vett részt az oltási munkálatokban.

Nem jobb máshol sem a helyzet

A fenti problémák nem csak Montenegróban vannak jelen. Albániában is hasonlókról számolnak be a turisták: dugók, káosz és sok kihívás a turisztikai szezonban.

Persze ezek a problémák időről-időre előkerülnek, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a turisztikai szezonra és az egyre növekvő turistatömegre, a túlturizmusra, a „homo turisticus” tobzódására láthatólag egyre kevésbé tudnak választ adni a balkáni országok.

A helyi infrastruktúra fejlesztése gyakran lassan halad, így a szezonális terhelés könnyen túlmutat a városok és üdülőhelyek kapacitásán. A kérdés már nem az, hogy jönnek-e a turisták, hanem az, hogy a balkáni országok képesek lesznek-e hosszú távon fenntartható módon fogadni őket.