Milyen büntetés vár a blokádokon őrizetbe vett személyekre?

A közúti blokádok résztvevőinek tömeges letartóztatását sokan a sporthorgászathoz hasonlítják: az embereket „blokádoló terroristaként” viszik be, majd szabadon engedik. A belgrádi Vreme hetilap szerint a háttérben azonban egy átgondolt, alattomos stratégia húzódik meg.

Egzisztenciális veszélyeztetés

A szerbiai „haladó kormányzat” a fizetések visszatartásával verte le az elégedetlen tanárok lázadását. Ugyanezt az elvet alkalmazta az egyetemi professzorokra is: az emberek megélhetésére csapott le, hogy eltiporja őket.

A rezsimhű Informer televízióban napok óta örvendeznek a közúti blokádokban részt vevő állampolgárok őrizetbe vételén: leplezetlen kárörömmel beszélnek arról, hogy milyen pénzbírságokat és büntetéseket kaphatnak az utakat lezáró személyek az elkövetkező napokban.

Ahogy az egyik kommentárban elhangzott: amikor elkezdenek ömleni a büntetések, az emberek majd csak kapkodják a fejüket.

Az alkotmányos rend diákok ellen felhozott erőszakos megváltoztatásának a vádja valószínűleg nem állja meg a helyét még a leginkább részrehajló bíróság előtt sem.

A szabálysértési bírságok viszont – akár valós, akár „kitalált” vétségek – igen súlyosak lehetnek. A rendőrség most tömegesen igazoltatja a blokádokban részt vevőket, hogy bármikor eljárás alá vonhassa őket.

Ezért érdemes tudni, milyen törvények alapján és milyen mértékben lehet büntetni azokat, akik a „polgári engedetlenség” által fejezik ki elégedetlenségüket az utcákon – amit a Vreme részletesen is bemutat.

Közrend és nyugalom megzavarása

A közrend megzavarása – például veszekedés, hangoskodás, zenélés nyilvános helyen – 5.000 és 30.000 dinár közötti bírságot vonhat maga után, csoportos elkövetés esetén akár 50.000 dinár is lehet.

Egy dinár 3,4 forint, tehát ennyivel kell felszorozni a büntetést, így egy 50 ezer dináros büntetés 170 ezer forintnak felel meg.

Az egyik módja annak, hogy valaki „zenélésért” bírságot kapjon, az, hogy a blokádok alkalmával zenét játszanak le. Ha figyelembe vesszük, hogy a délszláv népek- így a szerbek is – könnyen táncra perdülnek, ha tíznél többen vannak, akkor ennek most súlyos következményei lehetnek.

A szerb elnök a kilencvenes években tájékoztatási miniszter volt, és ebben a funkciójában súlyos büntetéseket rótt ki azokra a lapokra, rádiókra, hírügynökségekre, amelyek szembeszálltak a Slobodan Milošević vezette rezsimmel – vagyis már van „haladó tapasztalata” ezen a téren. Egyáltalán nem kizárt, hogy most is erre készül.

Sértő, kihívó vagy másokat zaklató magatartásért 10.000–150.000 dinár közötti bírság, vagy 80–360 óra közmunka szabható ki. Ha csoportosan történik, akár 30–60 nap elzárás is kimondható.

Erőszakos cselekmények

Személy elleni erőszakért, fenyegetésért vagy sértegetésért 20.000–100.000 dinár pénzbírság, vagy 10–30 napos elzárás járhat.

Verekedés nyilvános helyen 50.000–150.000 dinárba kerülhet, illetve 30–60 nap börtönnel járhat, főként ha csoportosan történik. A 150 ezer dinár félmillió forintos büntetésnek felel meg.

A szerb Btk. szerint a súlyosabb erőszak – durva sértegetés, bántalmazás, verekedés vagy a közrend elleni fellépés – akár 3 év börtönbüntetést is vonhat maga után. Ha csoportosan történik, vagy valaki megsérül, a büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedhet.

Szembeszegülés a rendőrséggel

Ha valaki hivatalos személyt – rendőrt, csendőrt – megsért szolgálat teljesítése közben, 50.000–150.000 dináros bírságot vagy 30–60 nap elzárást kaphat.

Támadás, támadással való fenyegetés vagy akadályozás esetén a büntetés 6 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Ha a demonstrálók erőszakot alkalmaznak, az ítélet 1–5 év között mozog, fegyveres fenyegetés vagy testi sértés esetén pedig 2–8 év. Ha az áldozat állambiztonsági feladatot látott el, a büntetés 3–10 év, súlyos testi sértés esetén 3–12 év lehet.

Sokan megpróbálják megakadályozni a letartóztatásokat a tüntetéseken. A törvény szerint a rendőrség vagy a rendfenntartó személy megtámadása – egy bűnöző elfogása vagy egy fogvatartott őrzése során – háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetéssel jár.

Súlyos testi sértés esetén a hivatalos személy elleni támadásért járó büntetés 3–12 év szabadságvesztésre emelkedik.

Amennyiben a hivatalos személy törvénytelenül vagy aránytalanul járt el, ez enyhítő vagy felmentő körülmény lehet – enyhítése azonban aligha lehet számítani. Ez nincs benne a szerb elnök habitusában és az általa felépített rendszer logikájában, hiszen egész politikai karrierje az erőszakra és az erőszakkal való fenyegetésre épül.

Engedély nélküli gyűlések és útlezárások

A közgyűlésekre vonatkozó törvények szerint a spontán, békés demonstrációkat – amelyeknek nincs hivatalos szervezője, és közvetlen reakciók egy eseményre vagy kijelentésre – nem kell előzetesen bejelenteni.

Ez ellentétben áll a kormányközeli televíziók és portálok állításaival, miszerint a be nem jelentett megmozdulások törvénytelenek, amit megfélemlítés gyanánt minden diáktüntetés vagy polgári megmozdulás alkalmával szívesen hangoztat a rezsimhű média.

A „gyalogosan tüntető személy” azonban közlekedési szabálysértést követ el, ha a forgalmat akadályozza. Aki a járműforgalmat zavarja – például az úttesten tartózkodik engedély nélkül –, 5.000 dináros pénzbírságot kaphat, ami 17 ezer forintos büntetésnek felel meg.

Miután Szerbiának is van kínai arcfelismerő rendszere, a büntetések kiszabása nemcsak a polgári mozgalmakkal történő leszámolás eszköze lehet, hanem extra bevételhez is juttathatja a szerb költségvetést – fedezve ezzel a rendőri beavatkozások költségeinek egy részét.